Mračaj (Majur)
| Mračaj | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Sziszek-Monoszló |
| Község | Majur |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 44434 |
| Körzethívószám | (+385) 44 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 21 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 152 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 16′ 36″, k. h. 16° 34′ 21″45.276700°N 16.572500°EKoordináták: é. sz. 45° 16′ 36″, k. h. 16° 34′ 21″45.276700°N 16.572500°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Mračaj falu Horvátországban, a Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Majurhoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Sziszek városától légvonalban 28, közúton 41 km-re délkeletre, községközpontjától 6 km-re északkeletre, a Mračaj-patak partján fekszik.
Története
[szerkesztés]A 15. századtól ez a vidék egyre gyakoribb török támadásoknak volt kitéve. A támadások különösen 1463, Bosznia török kézre jutása után erősödtek fel. A község területe a 16. században már teljesen lakatlan volt. Az állandó török támadások közepette védőpajzsot képezett a török által megszállt és a horvát területek között. Mračaj várát akkori birtokosa a Blagay család építette a növekvő török veszély hatására feltehetően a 16. század első felében. Első írásos említése 1540-ben „Mrachay castrum” néven történt. Lenković Iván uszkók főkapitány a bécsi haditanácsnak írt 1563-as jelentésében két erősséget említ ezen a területen Svinica és Mračaj várait. A szomszédos Kostajnica már 1556-ban török kézre került. Mračaj várát, mely a Blagay család tulajdona volt egészen 1559-ig védte a királyi katonaság, amikor felgyújtották és lerombolták.
Az 1683 és 1699 között zajlott felszabadító harcokat a karlócai béke zárta le, melynek eredményeként a török határ az Una folyóhoz került vissza. 1696-ban a szábor a bánt tette meg a Kulpa és az Una közötti határvédő erők parancsnokává, melyet hosszas huzavona után 1704-ben a bécsi udvar is elfogadott. Ezzel létrejött a Báni végvidék, horvátul Banovina, vagy Banja. A kiürült területre megkezdődött a keresztény lakosság betelepítése. A község területére a török kézen maradt Boszniából horvát lakosság települt át. Az osztrák generálisok védelmi célból a Zrínyi-hegység vidékére a török határövezetből érkezett pravoszláv katonákat, köznevükön martalócokat telepítettek be. Így ez a terület vegyes etnikai összetételű lett. Mračaj is az ekkor betelepített falvak közé tartozik.
A falu 1773-ban az első katonai felmérés térképén „Dorf Mrachay” néven szerepel. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Mrachaj” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Mrachaj” néven 37 házzal és 215 katolikus vallású lakossal találjuk.[3] A katonai határőrvidék kialakítása után a Petrinya központú második báni ezredhez tartozott. A katonai közigazgatás megszüntetése után Zágráb vármegye részeként a Petrinyai járás része volt. A Mračaj-patakon egykor malmok egész sora működött.
A településnek 1857-ben 371, 1910-ben 437 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. Különösen nehéz időszakot élt át a térség lakossága a II. világháború alatt. 1941-ben a németbarát Független Horvát Állam része lett. A délszláv háború előtt lakosságának 56%-a horvát, 31%-a szerb nemzetiségű volt. 1991. június 25-én a független Horvátország része lett. A délszláv háború idején 1991-ben elfoglalták a JNA erői és a szerb szabadcsapatok. A horvát lakosságot elűzték. A Krajinai Szerb Köztársasághoz tartozott. 1995. augusztus 6-án a Vihar hadművelettel foglalta vissza a horvát hadsereg. A szerb lakosság nagyrészt elmenekült. A településnek 2011-ben 186 lakosa volt.
Népesség
[szerkesztés]| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 371 | 357 | 341 | 411 | 445 | 437 | 404 | 447 | 449 | 449 | 413 | 366 | 340 | 282 | 229 | 186 |
Nevezetességei
[szerkesztés]- Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt kápolnája a 19. század második felében épült historizáló stílusban. A kápolna a Sunja völgye fölé emelkedő magaslaton áll, azért már messziről jól látható. Emiatt már a délszláv háború elején 1991 őszen gránáttalálat érte. súlyosan megsérültek a falak, a boltozat és a belső tér. A háború után 1997-ben az elsők között újították fel a kostajnicai ferencesek segítségével. Ismert, hogy a kápolnát a pravoszláv hívek is használták, akik minden évben itt ünnepelték meg Keresztelő Szent János napját.
- A falu 18. századi templomának helye.
- Mračaj várának mára nyoma is alig maradt.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum ... 437. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 141. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
[szerkesztés]- A község hivatalos oldala (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)
- A község rendezési terve (horvátul)
További információk
[szerkesztés]- A megyei turisztikai iroda honlapja (horvátul)
