Crevarska Strana
| Crevarska Strana | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Sziszek-Monoszló |
| Község | Gvozd |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 44410 |
| Körzethívószám | (+385) 20 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 101 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 173 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 21′ 00″, k. h. 15° 50′ 24″45.350000°N 15.840000°EKoordináták: é. sz. 45° 21′ 00″, k. h. 15° 50′ 24″45.350000°N 15.840000°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Crevarska Strana (1953 és 1971 között Vladimirovo) falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Gvozd községhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Sziszektől légvonalban 45, közúton 58 km-re délnyugatra, Károlyvárostól légvonalban 26, közúton 38 km-re délkeletre, községközpontjától 3 km-re nyugatra, az úgynevezett Báni végvidéken, a Petrova gora hegység északkeleti lábánál fekszik. Itt halad át a 6-os számú főútvonal és a Vrginmostról Károlyvárosra menő vasútvonal. Nyolc településrésze Crevari, Jovičići, Rodići, Vukmirovići, Tepšići, Lackovići, Zorići és Vignjevići az itt élő családok neveit viseli.
Története
[szerkesztés]A térség többi településéhez hasonlóan újabb alapítású, csak a 17. század vége felé keletkezett, majd a katonai határőrvidék része lett. A 18. század közepén megalakult a Glina központú első báni ezred, melynek fennhatósága alá ez a vidék is tartozott. 1881-ben megszűnt a katonai közigazgatás. Fejlődésében sokat jelentett a Vrginmost-Károlyváros vasútvonal 1905-ös megépülése. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett.
A második világháború idején szerb többségű lakossága nagyrészt elmenekült, de sokakat meggyilkoltak, elhurcoltak, mások pedig partizánnak álltak. A glinai mészárlás során 1941. augusztus 2-án mintegy ezer, a vrginmosti község területéről elhurcolt szerbet gyilkoltak le. Nehéz nap virradt a falura 1941. augusztus 11-én hajnalban, amikor egy sikeres partizánakció után 82 lakosát gyűjtötték össze és gyilkolták meg a vasútállomás közelében. 1942 szeptemberében ellenséges erők teljesen lerombolták a települést. A partizánok a bihácsi hadművelet során még 1942-ben visszafoglalták. A háború során 135-en estek a fasiszta megtorlás áldozatául, a falu teljes embervesztesége pedig 192 fő volt.
A háború után megindult az újjáépítés. A délszláv háború idején szerb lakossága a jugoszláv és szerb erőket támogatta. A horvát hadsereg a Vihar hadművelet keretében 1995. augusztus 7-én foglalta vissza települést. A szerb lakosság elmenekült, de később sokan visszatértek. 2011-ben 161 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak.
Népesség
[szerkesztés]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 171 | 0 | 0 | 543 | 530 | 515 | 469 | 425 | 262 | 161 |
(1931-ben és 1948-ban lakosságát Vrginmosthoz számították.)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
[szerkesztés]- Gvozd község hivatalos oldala Archiválva 2018. január 16-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Gvozd község rendezési terve (horvátul)
- Dušan Baić:Kotar Vrginmost u NO borbi 1941-1945. - A nemzeti felszabadító háború a Vrginmosti járásban (1941-1945) (szerbül)
További információk
[szerkesztés]A Felső-Károlyvárosi pravoszláv püspökség honlapja (horvátul)
