Ugrás a tartalomhoz

Budaševo

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Budaševo
Budaševo és Topolovac látképe a levegőből.
Budaševo és Topolovac látképe a levegőből.
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSziszek-Monoszló
KözségSziszek
Jogállásfalu
Irányítószám44202
Körzethívószám(+385) 44
Népesség
Teljes népesség1373 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság97 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 28′, k. h. 16° 26′45.466667°N 16.433333°EKoordináták: é. sz. 45° 28′, k. h. 16° 26′45.466667°N 16.433333°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Budaševo témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Budaševo falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Sziszekhez tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Sziszek belvárosától 5 km-re keletre, a város keleti szomszédságában, azzal teljesen egybeépülve, a Száva bal partján és egyik holtága mentén fekszik.

Története

[szerkesztés]

A település neve 1416-ban bukkan fel először „Budescou villa per portum Save” formában.[2] 1418-ban magyar nevén „possessio Felsewbudusow”, 1466-ban „possessio Bodisewa et altera Bedisewa”, 1504-ben „villa Also Budosewo”, illetve „villa Felsew Budosewo” néven szerepel a korabeli forrásokban.[2] A zágrábi káptalan sziszeki uradalmához tartozott. Az évszázadok során általában osztozott a szomszédos Sziszek sorsában. A 16. században a török elpusztította. Valószínűleg a török veszély elmúltával a 17. század közepén telepítették be. 1773-ban az első katonai felmérés térképén „Dorf Budassevo” néven, mindössze néhány házból álló kis faluként szerepel. Határa javarészt erdőkből és erdei tisztásokból állt, ahol állatokat legeltettek. Lakói a topolovaci uradalom pásztorai voltak. A lakosság nagyobb arányú betelepülése az 1830-as években kezdődött. Budaševo régi településmagja a mai Veliko Budaševo környékén alakult ki. A falunak 1857-ben 404, 1910-ben 739 lakosa volt.

A 20. század első éveiben a kilátástalan gazdasági helyzet miatt sokan vándoroltak ki a tengerentúlra. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1925-ben megalakult a „Hrvatski Sokol” egyesület, 1932-ben a „Zrinski” labdarúgóklub, 1937ben a „Seljačka sloga” kulturális egyesület, 1938-ban felépült a közösségi ház. Ugyanebben az évben megindult a tanítás a négyosztályos elemi iskolában. A második világháború idején a Független Horvát Állam része volt. A háború után a béke időszaka köszöntött a településre. Enyhült a szegénység és sok ember talált munkát a közeli városban. Lakosságának száma dinamikusan növekedett. A falu 1991. június 25-én a független Horvátország része lett. 2006-ra felépült az új templom, közben 2004-ben megalapították a római katolikus plébániát. 2011-ben 1664 lakosa volt.

Népesség

[szerkesztés]
Lakosság változása[3][4]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
404 472 504 568 633 739 668 743 974 1.053 1.238 1.515 1.689 1.769 1.680 1.664

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Boldog Alojzije Stepinac tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma 1998 és 2006 között épült Ivan Antolić építészmérnök tervei szerint. Az első szentmisét 2000-ben tartották benne.
  • A Fájdalmas Szűzanya tiszteletére szentelt fogadalmi kápolnáját a Domitrović család építtette. 2009-ben teljesen felújították.
  • Az elesett hősök emlékműve.

Kultúra

[szerkesztés]

A falu kulturális életének szervezője a KUD „Posavina Budaševo” kulturális és művészeti egyesület, mely ezen a néven 1978-tól működik. Elődjét „Seljačka slogá”nak nevezték és 1937-ben alapították. Az egyesületnek tamburazenekara és folklór csoportja van. A női énekkar 1985 óta működik.

  • A település labdarúgóklubja az „NK BSK Budaševo”.
  • „Vidra Budaševo” sporthorgász egyesület.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]