Gornji Viduševac
| Gornji Viduševac | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Sziszek-Monoszló |
| Község | Glina |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 44400 |
| Körzethívószám | (+385) 44 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 373 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 150 m |
| Terület | 7,63 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 21′, k. h. 16° 03′45.350000°N 16.050000°EKoordináták: é. sz. 45° 21′, k. h. 16° 03′45.350000°N 16.050000°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gornji Viduševac témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Gornji Viduševac falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Glinához tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Sziszek városától légvonalban 29, közúton 40 km-re délnyugatra, községközpontjától 4 km-re északnyugatra, a Glinát Zágrábbal összekötő 31-es számú főút mentén fekszik.
Története
[szerkesztés]Gornji Viduševac a környék számos településéhez hasonlóan a 17. század vége felé népesült be. 1696-ban a szábor a bánt tette meg a Kulpa és az Una közötti határvédő erők parancsnokává, melyet hosszas huzavona után 1704-ben a bécsi udvar is elfogadott. Ezzel létrejött a Báni végvidék, horvátul Banovina (vagy Banja), mely katonai határőrvidék része lett. A 18. század elején még csak néhány ház volt a településen, a templom helyén pedig csak egy fakápolna állt. 1727-ben felépítették a falu régi templomát. 1731-ben Branjug zágrábi püspök megalapította a viduševaci plébániát, melyhez akkor Viduševacon kívül Dvorišće, Jame, Trstenica és Hađer is hozzá tartozott. Az ez évben kitört nagy parasztfelkelésben a templomot is kifosztották, számos értékét elvitték. 1745-ben megalakult a Glina központú első báni ezred, melynek fennhatósága alá ez a vidék is tartozott. 1881-ben megszűnt a katonai közigazgatás. 1857-ben 1119, 1910-ben 1143 lakosa volt.
1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A második világháború idején a Független Horvát Állam része volt. 1991. június 25-én az akkor kikiáltott független Horvátország része lett. A falut már július 16-tól ágyúzták a szerb erők. Miután a glinai horvát rendőrparancsnokságot és város horvát polgári lakosságát támadás érte július 26-án a horvátok megszervezték Donji és Gornji Viduševacba való kimenekítésüket. 1991. szeptember 30-án a JNA csapatai és szerb felkelők megtámadták a települést. A harcoknak 16 horvát katona és polgári lakos lett az áldozata. Október 1-jén a falut elfoglalták, a horvát lakosságot elűzték. 1995. augusztus 8-án a Vihar hadművelettel foglalta vissza a horvát hadsereg. A településnek 2011-ben 468 lakosa volt, akik mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak.
Népesség
[szerkesztés]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 1.119 | 1.073 | 901 | 1.067 | 565 | 1.143 | 1.062 | 1.144 | 536 | 622 | 617 | 688 | 601 | 646 | 504 | 468 |
Nevezetességei
[szerkesztés]- Xavéri Szent Ferenc tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma[4] 1827-ben épült. A Perlinski brijegnek nevezett magaslaton már korábban is állt egy templom, melyet még 1727-ben építettek, de csak 230 ember fért bele. Ezért építették fel 1827-ben az új, nagyobb templomot klasszicista stílusban. 1991 szeptember végén a szerb erők a Donje Selište felől kilőtt gránátokkal lerombolták. A harangtorony leomlott, a tető beszakadt. A falut elfoglaló szerb csapatok később aknákkal is tovább rombolták. Értékes barokk berendezését (festmények, miseruhák, liturgikus tárgyak) részben elmenekítették, de a nem mozdítható része megsemmisült. Mára a templomot eredeti formájában építették újjá. Egyhajós épület félköríves szentéllyel, melyhez a sekrestye csatlakozik. A harangtorony a homlokzat felett emelkedik. Festményei közül védettek a Piétát, az őrangyalokat és Szent Mihályt ábrázoló képek. Szakrális tárgyai nagyrészt a 19. századból származnak.
- A honvédő háború áldozatainak emlékműve tömegsírjuk felett.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-4398.
Források
[szerkesztés]- Glina város hivatalos oldala (horvátul)
- Glina község rendezési tervének III. módosítása 2017. (horvátul)
- Glas koncila.hr: S. Lina Slavica Plukavec: Razoreni i teško oštećeni crkveni objekti Zagrebačke nadbispupije u sprskoj agresiji na Hrvatsku 1991-1995. (horvátul)
- Snv:hr: Filip Slikan: Kulturno historijski spomenici Banije Zagreb.2008 Archiválva 2016. augusztus 7-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- A sziszeki püspökség honlapja – A püspökség templomainak keresztútja a honvédő háború alatt (horvátul)
- Bus.hr: Kulturna dobra grada Gline (horvátul)
- Hrvatska enciklopedija (horvátul)
- Tjedno.hr: Stara župa Viduševac (horvátul)
További információk
[szerkesztés]- Glina város információs portálja (horvátul)
