Kostrići
| Kostrići | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Sziszek-Monoszló |
| Község | Majur |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 44433 |
| Körzethívószám | (+385) 44 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 2 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 158 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 15′ 25″, k. h. 16° 33′ 32″45.256900°N 16.558900°EKoordináták: é. sz. 45° 15′ 25″, k. h. 16° 33′ 32″45.256900°N 16.558900°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kostrići falu Horvátországban, a Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Majurhoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Sziszek városától légvonalban 29, közúton 43 km-re délkeletre, községközpontjától 3 km-re keletre, a Mračaj-patak partján fekszik.
Története
[szerkesztés]A település a 18. század második felében keletkezett, ekkor még csak néhány ház állt itt. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Kosztressi” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Kosztressi” néven 32 házzal és 164, többségben katolikus vallású lakossal találjuk.[3] A katonai határőrvidék kialakítása után a Petrinya központú második báni ezredhez tartozott. A katonai közigazgatás megszüntetése után Zágráb vármegye részeként a Petrinyai járás része volt. A Mračaj-patakon egykor vízimalmok egész sora működött.
1918-ban az új szerb–horvát–szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. Különösen nehéz időszakot élt át a térség lakossága a II. világháború alatt. 1941-ben a németbarát Független Horvát Állam része lett. Lakosságát csak 1948 óta számlálják önállóan. Ekkor 117-an lakták. A délszláv háború előtt teljes lakossága horvát nemzetiségű volt. 1991. június 25-én a független Horvátország része lett. A délszláv háború idején 1991-ben elfoglalták a JNA erői és a szerb szabadcsapatok. 1991. november 15-én a falu teljes lakosságát lemészárolták.
A Krajinai Szerb Köztársasághoz tartozott. 1995. augusztus 6-án a Vihar hadművelettel foglalta vissza a horvát hadsereg. A településnek 2011-ben mindössze 3 lakosa volt.
Népesség
[szerkesztés]| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 117 | 111 | 105 | 69 | 47 | 15 | 4 | 3 |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum … 340. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 141. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
[szerkesztés]- A község hivatalos oldala (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)
- A község rendezési terve (horvátul)
További információk
[szerkesztés]- A megyei turisztikai iroda honlapja (horvátul)
