Četvrtkovac
| Četvrtkovac | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Sziszek-Monoszló |
| Község | Sunja |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 44210 |
| Körzethívószám | (+385) 44 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 139 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 110 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 21′ 03″, k. h. 16° 31′ 48″45.350800°N 16.530000°EKoordináták: é. sz. 45° 21′ 03″, k. h. 16° 31′ 48″45.350800°N 16.530000°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Četvrtkovac (középkori magyar neve „Csütörtökhely”) falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Sunjához tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Sziszek városától légvonalban 19, közúton 26 km-re délkeletre, községközpontjától 4 km-re délnyugatra, a sziszeki Szávamentén, Sunja, Drljača és Radonja Luka között, a Sunja bal partján fekszik.
Története
[szerkesztés]A települést 1354-ben „Chetertukhel”[2] néven említik először. 1400-ban „Chetertekhel”, 1433-ban „Chetertekhel”, 1487-ben „Chetherthrekhel”, 1535-ben „Cheterthekhel”[2] alakban szerepel a korabeli oklevelekben. A középkorban Csütörtökhely néven jelentős település, vásáros hely volt, mely nevét csütörtöki napokon tartott hetivásárairól kapta. 1556-ban miután Kostajnica vára elesett ez a terület is török kézre került. Az állandó harcok elől a lakosság a biztonságosabb Nyugat-Magyarországra, főként a mai Burgenland területére menekült, mások török fogságba estek. Az elhagyott falvakba már a török uralom idején pravoszláv lakosság szivárgott be. Sunja térsége 1687-ben szabadult fel a török uralom alól. A kiürült területre hamarosan megkezdődött a keresztény lakosság betelepítése.
Bár e terület hivatalosan a horvát bánok és a szábor fennhatósága alá tartozott az osztrák generálisok azonban védelmi célból a török határövezetből érkezett pravoszláv vlachokat, köznevükön martalócokat telepítettek be, akik korábban török szolgálatban a horvát falvak és városok fosztogatását végezték. Ezzel lényegesen megváltoztatták e vidék etnikai összetételét. Četvrkovac is a térség török alóli felszabadítása után, a 17. század végén és a 18. század elején pravoszláv lakossággal betelepített falvak közé tartozik. A falu 1773-ban az első katonai felmérés térképén „Dorf Chetterkovacz” néven szerepel. A településnek 1857-ben 332, 1910-ben 619 lakosa volt. Zágráb vármegye Petrinyai járásához tartozott.
A délszláv háború előtt lakosságának 88%-a szerb, 3%-a horvát nemzetiségű volt. 1991. június 25-én a független Horvátország része lett. A délszláv háború idején szerb lakossága a JNA erőihez csatlakozott. A Krajinai Szerb Köztársasághoz tartozott. A falut 1995. augusztus 5-én a Vihar hadművelettel foglalta vissza a horvát hadsereg. A szerb lakosság nagy része elmenekült. A településnek 2011-ben 232 lakosa volt.
Népesség
[szerkesztés]| Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 332 | 0 | 607 | 438 | 520 | 619 | 740 | 599 | 397 | 471 | 564 | 592 | 541 | 509 | 350 | 232 |
(1869-ben lakosságát Drljačához számították, az 1880-as adat Drljača lakosságát is tartalmazza.)
Nevezetességei
[szerkesztés]A Legszentebb Istenanya mennybevétele tiszteletére szentelt pravoszláv filiális temploma 1790-ben fából épült. 1941 júliusában az usztasák lerombolták. A romokat a lakosság széthordta. A neves horvát történész Đurđica Cvitanović kutatásai szerint a 17. században ide épített első pravoszláv templom egy középkori templom alapjaira épült. Ma a falu feletti sűrű erdőben egy ismeretlen kőépület alapjai találhatók.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ a b Georg Heller: Comitatus Zagrabiensis. Die historisches Ortsnamen von Ungarn München, 1980 (németül)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
[szerkesztés]- Sunja község hivatalos oldala (horvátul)
- Snv:hr: Filip Slikan: Kulturno historijski spomenici Banije Zagreb.2008 Archiválva 2016. augusztus 7-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)
További információk
[szerkesztés]- A megyei turisztikai iroda honlapja (horvátul)
