Ugrás a tartalomhoz

Selišće Sunjsko

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Selišće Sunjsko
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSziszek-Monoszló
KözségSunja
Jogállásfalu
Irányítószám44214
Körzethívószám(+385) 44
Népesség
Teljes népesség20 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság94 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 23′ 55″, k. h. 16° 37′ 27″45.398600°N 16.624200°EKoordináták: é. sz. 45° 23′ 55″, k. h. 16° 37′ 27″45.398600°N 16.624200°E
SablonWikidataSegítség

Selišće Sunjsko falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Sunjához tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Sziszek városától légvonalban 18, közúton 34 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 6, közúton 9 km-re északra, a sziszeki Szávamentén, a Száva jobb partján fekszik. Egyutcás falu, házai a Szávával párhuzamosan haladó főutca nyugati oldalán sorakoznak. Kompjárat köti össze a folyó túlpartján fekvő Kratečkoval.

Története

[szerkesztés]

A térség 1687-ben szabadult fel a török uralom alól. A kiürült területre hamarosan megkezdődött a keresztény lakosság betelepítése. A vidék birtokosai a Keglevichek a Felső-Szávamentéről telepítették ide jobbágyaik egy részét. A falu a topolovaci uradalmukhoz tartozott. 1773-ban az első katonai felmérés térképén a település „Dorf Szelische” néven szerepel.

A településnek 1857-ben 192, 1910-ben 279 lakosa volt. Zágráb vármegye Petrinyai járásához tartozott. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején a Független Horvát Állam része volt. A háború után enyhült a szegénység és sok ember talált munkát a közeli városokban. 1991. június 25-én a független Horvátország része lett. A délszláv háború idején sikerrel védték meg a horvát erők. A településnek 2011-ben 37 lakosa volt.

Népesség

[szerkesztés]
Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
192 226 225 264 245 279 242 243 243 247 226 220 168 97 77 37

(1931-ig Selišće néven.)

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • A falu tradicionális védett lakóépülete a 66. szám alatti ház,[4] mely a Száva mellett, a kompátkelő közelében áll. A hosszúkás alaprajzú emeletes épület alapjai téglából épültek, felső része tölgyfából készült. Fennmaradtak a régi nyílászárók.
  • Az 53. szám alatti lakóház a Száva töltése közelében áll. A tradicionális fa lakóház a 19. század második felében épült erős tölgyfadeszkákból. Alapja téglából készült. Gazdasági épület is tartozik hozzá.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]