Novo Selište
| Novo Selište | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Sziszek-Monoszló |
| Község | Petrinya |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 44250 |
| Körzethívószám | (+385) 44 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 279 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 108 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 26′, k. h. 16° 14′45.433333°N 16.233333°EKoordináták: é. sz. 45° 26′, k. h. 16° 14′45.433333°N 16.233333°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Novo Selište falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Petrinyához tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Sziszek városától légvonalban 11, közúton 16 km-re délnyugatra, községközpontjának nyugati szomszédságában a Báni végvidék középső részén, a Kulpa jobb partján fekszik. Gyakorlatilag teljesen összeépült a szomszédos Petrinyával.
Története
[szerkesztés]Területe valószínűleg már a középkorban is lakott volt. Határában, főként délre több potenciális régészeti lelőhely is található, ezek a „Drum” nevű helyek azonban még nincsenek feltárva. A mai település csak a 18. században keletkezett. A település 1774-ben az első katonai felmérés térképén „Dorf Novo Szelczi” néven szerepel. A térkép ekkor még csak néhány házat ábrázol a területén. A Báni végvidékhez (horvátul Banovina) tartozott, mely katonai határőrvidék része volt. A második báni ezred fennhatósága alá tartozott. A katonai határőrvidék megszűnése után Zágráb vármegye Petrinyai járásának része volt. 1857-ben 56, 1910-ben 159 lakosa volt. A 20. század első éveiben a kilátástalan gazdasági helyzet miatt sokan vándoroltak ki a tengerentúlra. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején a Független Horvát Állam része volt. A háború után a béke időszaka köszöntött a településre. Enyhült a szegénység és sok ember talált munkát a közeli városokban. A délszláv háború előestéjén lakosságának 83%-a horvát, 11%-a szerb nemzetiségű volt. A falu 1991. június 25-én a független Horvátország része lett, de néhány hónap múltán szeptemberben megszállták a szerb erők. A délszláv háború idején itt, a Kulpánál, valamint a településtől nyugatra húzódott a Krajinai Szerb Köztársaság határa. Lakossága nagyrészt elmenekült és csak a háború után tért vissza. A falut 1995. augusztus 6-án a Vihar hadművelettel foglalta vissza a horvát hadsereg. 2011-ben 321 lakosa volt.
Népesség
[szerkesztés]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 56 | 64 | 108 | 125 | 147 | 159 | 137 | 161 | 193 | 204 | 240 | 283 | 268 | 301 | 269 | 321 |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
[szerkesztés]- Petrinya község hivatalos oldala (horvátul)
- Petrinja község rendezési terve (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)
További információk
[szerkesztés]- Petrinya turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
