Žreme
| Žreme | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Sziszek-Monoszló |
| Község | Sunja |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 44210 |
| Körzethívószám | (+385) 44 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 41 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 96 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 21′ 55″, k. h. 16° 36′ 32″45.365300°N 16.608900°EKoordináták: é. sz. 45° 21′ 55″, k. h. 16° 36′ 32″45.365300°N 16.608900°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Žreme falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Sunjához tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Sziszek városától légvonalban 23, közúton 32 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 3, közúton 5 km-re keletre, a Sunja-mező északi szélén fekszik.
Története
[szerkesztés]Žreme neve 1416-ban tűnik fel először „villa Sreme”[2] néven. 1466-ban „possessio Srenne”, 1526-ban „Sryne possessio ad Blynyawywar” alakban[2] fordul elő a korabeli forrásokban. 1556-ban miután Kostajnica vára elesett ez a terület is török kézre került. Az állandó harcok elől a lakosság a biztonságosabb Nyugat-Magyarországra, főként a mai Burgenland területére menekült, mások török fogságba estek. Az 1683 és 1699 között zajlott felszabadító harcokat a karlócai béke zárta le, melynek eredményeként a török határ az Una folyóhoz került vissza. Sunja térsége 1687-ben szabadult fel a török uralom alól. A kiürült területre hamarosan megkezdődött a keresztény lakosság betelepítése.
A török alóli felszabadítása után, a 17. század végétől birtokosai a Keglevichek a felső-szávamenti birtokaikról hozott jobbágyaikkal betelepítették be. A falu 1773-ban az első katonai felmérés térképén „Dorf Sreme” néven szerepel. A településnek 1857-ben 258, 1910-ben 346 lakosa volt. Zágráb vármegye Kostajnicai járásához tartozott. A délszláv háború előtt csaknem teljes lakossága (95%) horvát nemzetiségű volt. 1991. június 25-én a független Horvátország része lett. A délszláv háború idején a település a Sunja városa körüli horvát védelmi vonalba esett, emiatt súlyos károkat szenvedett, de horvát kézen maradt. A településnek 2011-ben 65 lakosa volt.
Népesség
[szerkesztés]| Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 258 | 289 | 275 | 313 | 317 | 346 | 321 | 314 | 284 | 276 | 240 | 216 | 156 | 132 | 96 | 65 |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ a b Georg Heller: Comitatus Zagrabiensis. Die historisches Ortsnamen von Ungarn München, 1980 (németül)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés]- A megyei turisztikai iroda honlapja (horvátul)
