Ugrás a tartalomhoz

Slana (Petrinya)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Slana
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSziszek-Monoszló
KözségPetrinya
Jogállásfalu
Irányítószám44273
Körzethívószám(+385) 44
Népesség
Teljes népesség54 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság135 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 26′ 33″, k. h. 16° 08′ 11″45.442400°N 16.136500°EKoordináták: é. sz. 45° 26′ 33″, k. h. 16° 08′ 11″45.442400°N 16.136500°E
SablonWikidataSegítség

Slana falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Petrinyához tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Sziszek városától légvonalban 19, közúton 23 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 11, közúton 19 km-re nyugatra, a Báni végvidék középső részén, a Kulpa jobb partjának közelében, a Slana-patak forrásvidékén fekszik.

Története

[szerkesztés]

1210-ben egy oklevél helymeghatározása „ad montem ad salicen iuxta vian, qua tendit ad riv Lescoues” alakban említi ezt a helyet.[2] A térséget a 16. század második felében megszállta a török és a 17. század közepéig török uralom alatt állt. A felszabadító harcokban a keresztény seregek kiűzték a térségből a törököt és a török határ a század végére az Una folyóhoz került vissza. Ezzel párhuzamosan a Turopolje, a Szávamente, a Kulpamente vidékéről és a Banovina más részeiről horvát katolikus, majd a 18. században több hullámban Közép-Boszniából, főként a Kozara-hegység területéről és a Sana-medencéből pravoszláv szerb családok települtek le itt. Az újonnan érkezettek szabadságjogokat kaptak, de ennek fejében határőr szolgálattal tartoztak. El kellett látniuk a várak, őrhelyek őrzését és részt kellett venniük a hadjáratokban. 1696-ban a szábor a bánt tette meg a Kulpa és az Una közötti határvédő erők parancsnokává, melyet hosszas huzavona után 1704-ben a bécsi udvar is elfogadott. Ezzel létrejött a Báni végvidék (horvátul Banovina), mely katonai határőrvidék része lett. 1745-ben megalakult a Petrinya központú második báni ezred, melynek fennhatósága alá ez a vidék is tartozott. A falu 1774-ben az első katonai felmérés térképén „Dorf Szlana” néven szerepel.

A katonai határőrvidék megszűnése után Zágráb vármegye Petrinyai járásának része volt. 1857-ben 424, 1910-ben 692 lakosa volt. A 20. század első éveiben a kilátástalan gazdasági helyzet miatt sokan vándoroltak ki a tengerentúlra. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A második világháború idején a Független Horvát Állam része volt. A háború után a béke időszaka köszöntött a településre. Enyhült a szegénység és sok ember talált munkát a közeli városokban. A délszláv háború előestéjén lakosságának 71%-a horvát, 21%-a szerb nemzetiségű volt. A falu 1991. június 25-én a független Horvátország része lett, de néhány hónap múltán október 10-én megszállták a szerb erők és felgyújtották házait. Október 22-én a horvát erők ellentámadása felszabadította a települést, de még a következő hónapokban is súlyos harcok folytak a térségben, mely 1992 januárjában szabadult fel végleg. A háború folyamán a továbbiakban itt, a falu közelében délkeletre és a Kulpánál húzódott a Krajinai Szerb Köztársaság határa. Lakossága nagyrészt elmenekült és csak a háború után tért vissza. 2011-ben 92 lakosa volt.

Népesség

[szerkesztés]
Lakosság változása[3][4]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
424 613 588 704 787 692 592 608 530 513 481 383 331 276 130 92

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Alexandriai Szent Katalin tiszteletére szentelt római katolikus temetőkápolnája a glinska poljanai egykori Urunk mennybemenetele pravoszláv templom feletti magaslaton áll. A kápolna a 19. században épült. A délszláv háború harcaiban a horvát erők támaszpontként használták, ezért súlyos károkat szenvedett. A háború után újjáépítették.
  • A Szent Megváltó tiszteletére szentelt pravoszláv templomának maradványai.
  • A II. világháború hőseinek emlékművét 1961-ben avatták fel.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]