Čukur
| Čukur | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Sziszek-Monoszló |
| Község | Hrvatska Kostajnica |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 44434 |
| Körzethívószám | (+385) 44 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 66 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 208 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 13′ 47″, k. h. 16° 30′ 26″45.229722°N 16.507222°EKoordináták: é. sz. 45° 13′ 47″, k. h. 16° 30′ 26″45.229722°N 16.507222°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Čukur falu Horvátországban, a Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Hrvatska Kostajnicához tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Sziszek városától légvonalban 31, közúton 42 km-re délkeletre, községközpontjától 3 km-re nyugatra, az Una északi partja feletti magaslaton fekszik.
Története
[szerkesztés]A település a török kiűzése után a 17. század végén keletkezett, amikor az osztrák generálisok védelmi célból a Zrínyi-hegység vidékére a török határövezetből érkezett pravoszláv katonákat, martalócokat telepítettek be. Neve valószínűleg az árok, mélyedés jelentésű török „çukur” főnévből keletkezett. Az első katonai felmérés térképén „Dorf Chukur” néven szerepel. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Chukur” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében ugyancsak „Chukur” néven 29 házzal és 185 görögkeleti vallású lakossal találjuk.[3] A katonai határőrvidék kialakítása után a Petrinya központú második báni ezredhez tartozott. A katonai közigazgatás megszüntetése után Zágráb vármegye részeként a Kostajnicai járás része volt.
1857-ben 141, 1910-ben 245 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. Különösen nehéz időszakot élt át a térség lakossága a II. világháború alatt. 1941-ben a németbarát Független Horvát Állam része lett. A délszláv háború előtt csaknem teljes lakossága (93%) szerb nemzetiségű volt. 1991. június 25-én a független Horvátország része lett. A délszláv háború idején 1991-ben lakossága csatlakozott a JNA erőihez és a szerb szabadcsapatokhoz. A Krajinai Szerb Köztársasághoz tartozott. 1995. augusztus 6-án a Vihar hadművelettel foglalta vissza a horvát hadsereg. A lakosság nagy része elmenekült. A településnek 2011-ben 114 lakosa volt.
Népesség
[szerkesztés]| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 141 | 163 | 150 | 171 | 201 | 245 | 237 | 256 | 243 | 253 | 282 | 270 | 240 | 226 | 93 | 114 |
Nevezetességei
[szerkesztés]- A Čukur-hegyen 2015-ben avatták fel Gordan Lederernek, a horvát rádió és televízió tudósítójának emlékművét[6] aki 1991 augusztus 10-én munkájának végzése, a szerb erőkkel vívott harcok során közben itt kapott halálos lövést. Az emlékművet 2015-ben állították fel az újságíró halálának 24. évfordulója alkalmából (augusztus 10.). A mű szerzői Nenad Ravnić és Kata Marunica építészek, valamint Petar Barišić akadémikus szobrászművész. A "Tört tájkép" emlékmű egy hozzáférési útvonalból és egy acélkörön belüli nagy lencséből áll. A Lederer életútját jelképező ösvény 33 betonlapból áll, amelyek Lederer éveinek számát jelzik. Maga a fennsík előtti lencse a völgy felé irányítja a látogató tekintetét, megörökítve a Lederer által készített utolsó felvételeket.
- A Čukur közelében emelkedő hegyen állt egykor az Urunk mennybemenetele tiszteletére szentelt pravoszláv templom, melyet a 18. század végén építettek. A templomot rossz állapota miatt 1905-ben újjá kellett építeni, de a II. világháború idején a szerb templomokat elpusztító usztasák ezt is lerombolták. A helyén, mely a Gordan Lederer emlékművel átellenben található a pravoszláv hívek ma is gyakran gyújtanak gyertyát.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum ... 95. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 140. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-7392.
Források
[szerkesztés]- A község hivatalos oldala (horvátul)
- A városi turisztikai iroda honlapja (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)[halott link]
- Milena Zec:Kostajnica rövid történeti áttekintése (horvátul)
További információk
[szerkesztés]- A megyei turisztikai iroda honlapja (horvátul)
