Ugrás a tartalomhoz

Donji Viduševac

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Donji Viduševac
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSziszek-Monoszló
KözségGlina
Jogállásfalu
Irányítószám44400
Körzethívószám(+385) 44
Népesség
Teljes népesség141 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság120 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 21′ 36″, k. h. 16° 04′ 21″45.360000°N 16.072500°EKoordináták: é. sz. 45° 21′ 36″, k. h. 16° 04′ 21″45.360000°N 16.072500°E
SablonWikidataSegítség

Donji Viduševac falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Glinához tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Sziszek városától légvonalban 27, közúton 35 km-re délnyugatra, községközpontjától 4 km-re északra, a Glinát Zágrábbal összekötő 31-es számú főút és a Glina folyó, illetve Gornji Viduševac és Dvorišće között fekszik.

Története

[szerkesztés]

Donji Viduševac a környék számos településéhez hasonlóan a 17. század vége felé népesült be. 1696-ban a szábor a bánt tette meg a Kulpa és az Una közötti határvédő erők parancsnokává, melyet hosszas huzavona után 1704-ben a bécsi udvar is elfogadott. Ezzel létrejött a Báni végvidék, horvátul Banovina (vagy Banja), mely katonai határőrvidék része lett. A 18. század elején még csak néhány ház volt Viduševacon, a plébániatemplom helyén pedig csak egy fakápolna állt. 1727-ben Gornji Viduševacon felépítették a régi templomot. 1731-ben Branjug zágrábi püspök megalapította a viduševaci plébániát, melyhez akkor Viduševacon kívül Dvorišće, Jame, Trstenica és Hađer is hozzá tartozott. 1745-ben megalakult a Glina központú első báni ezred, melynek fennhatósága alá ez a vidék is tartozott. 1881-ben megszűnt a katonai közigazgatás. A falunak 1900-ban 554 lakosa volt.

1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A második világháború idején a Független Horvát Állam része volt. 1991. június 25-én az akkor kikiáltott független Horvátország része lett. A falut már július 16-tól ágyúzták a szerb erők. Miután a glinai horvát rendőrparancsnokságot és város horvát polgári lakosságát támadás érte július 26-án a horvátok megszervezték Donji és Gornji Viduševacba való kimenekítésüket. 1991. szeptember 30-án a JNA csapatai és szerb felkelők megtámadták a települést. A harcoknak 16 horvát katona és polgári lakos lett az áldozata. Tömegsírjuk és emlékművük a gorni viduševaci temetőben található. Október 1-jén a falut elfoglalták, a horvát lakosságot elűzték. 1995. augusztus 8-án a Vihar hadművelettel foglalta vissza a horvát hadsereg. A településnek 2011-ben 179 lakosa volt, akik mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak.

Népesség

[szerkesztés]
Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
0 0 0 0 554 0 0 0 530 422 405 384 336 329 205 179

(1857-től 1890-ig, valamint 1910-től 1931-ig lakosságát Viduševac néven Gornji Viduševachoz számították.)

Nevezetességei

[szerkesztés]

Jézus Legszentebb Szíve tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája. 1991 szeptember 30-án a szerbek lerombolták. Mára a helyi hívek teljesen újjáépítették.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]