Ugrás a tartalomhoz

Gornje Komarevo

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gornje Komarevo
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSziszek-Monoszló
KözségSziszek
Jogállásfalu
Irányítószám44211
Körzethívószám(+385) 44
Népesség
Teljes népesség425 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság140 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 25′, k. h. 16° 25′45.416667°N 16.416667°EKoordináták: é. sz. 45° 25′, k. h. 16° 25′45.416667°N 16.416667°E
SablonWikidataSegítség

Gornje Komarevo falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Sziszekhez tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Sziszek belvárosától légvonalban 9, közúton 12 km-re délre, a Sziszeket Hrvatska Dubicával összekötő 224-es számú út mentén fekszik.

Története

[szerkesztés]

Komarevo neve 1435-ben bukkanfel először „possessio Komarnyche” alakban.[2] 1773-ban az első katonai felmérés térképén „Dorf Ober-Komarovecz” néven találjuk, tehát ekkor már a régi Komarevo két részre válik, alsó és felső részre. 1857-ben 328, 1910-ben 624 lakosa volt. A 20. század első éveiben a kilátástalan gazdasági helyzet miatt sokan vándoroltak ki a tengerentúlra. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A második világháború idején a Független Horvát Állam része volt. A háború után a béke időszaka köszöntött a településre. Enyhült a szegénység és sok ember talált munkát a közeli városban. A falu 1991. június 25-én a független Horvátország része lett. 1991 júliusától októberéig többször támadták tüzérséggel a közeli szerb falvakban állomásozó szerb erők. Temploma és lakóházai súlyos károkat szenvedtek, lakói közül többen megsebesültek, de a falu horvát védői sikeresen verték vissza a támadásokat. 2011-ben 506 lakosa volt.

Népesség

[szerkesztés]
Lakosság változása[3][4]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
328 378 423 524 629 624 626 702 679 480 543 609 563 549 471 506

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Alexandriai Szent Katalin tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma[5] 1846-ban épült Đuro Cetola petrinyai építész tervei szerint klasszicista stílusban. Egyhajós épület, téglalap alaprajzzal. A hajó és a kórus terét kupolaboltozat fedi. A boltmezőket sima széles boltövek határolják, amelyeket erős, profilozott fővel ellátott pilaszterek hordoznak. A templomot a hajó félköríves ablakai és a szentély egyik félköríves ablaka világítja meg. A külső fal sík felületű. A homlokzat tengelyében található a portál, a kórusablak, a körablak és a harangtorony. 1991-ben a július 29-én és október 3-án, a szerb felkelők és a JNA csapatai által végrehajtott sorozatos tüzérségi támadások következtében tornya, tetőzete és mennyezete súlyosan megrongálódott, de helyreállították.
  • A honvédő háború hőseinek emlékműve és emlékszobája.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]