Dežanovac
| Dežanovac | |
 | |
| A Szent Bertalan templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Belovár-Bilogora |
| Község | Dežanovac |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Josip Stjepanović |
| Irányítószám | 43506 |
| Körzethívószám | (+385) 43 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1978 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 150 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 34′, k. h. 17° 05′45.566667°N 17.083333°EKoordináták: é. sz. 45° 34′, k. h. 17° 05′45.566667°N 17.083333°E | |
| Dežanovac weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Dežanovac témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Dežanovac (csehül: Dežanovec, régi magyar neve Szentlélek) falu és község Horvátországban Belovár-Bilogora megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Belovártól légvonalban 41, közúton 56 km-re délkeletre, Daruvártól légvonalban 11, közúton 14 km-re nyugatra, Nyugat-Szlavóniában fekszik.
A község települései
[szerkesztés]A községhez közigazgatásilag Blagorodovac, Dežanovac, Donji Sređani, Drlež, Golubinjak, Gornji Sređani, Goveđe Polje, Ivanovo Polje, Kaštel Dežanovački, Kreštelovac, Sokolovac és Trojeglava települések tartoznak.
Története
[szerkesztés]Dežanovac területe a történeti források szerint már a középkorban lakott volt. Első írásos említése 1320-ból származik, amikor akkori Szentlélek birtokosa a Pekry család Anna nevű lányával a birtok egy részét Kasztellánfy Péternek adta hozományul. Plébániáját 1334-ben „Item sancti Spiritus de Clechkouichi” alakban említik a zágrábi püspökséghez tartozó plébániák között.[2] A plébániatemplom a Szentlélek tiszteletére volt szentelve. 1402-ben „Zenthlelek” néven említik. A 15. században és a 16. század elején az akkori Szlavónia egyik legjelentősebb nemesi családja, a Kasztellánfy (másképpen Kastelanovich) család birtoka volt, akik várat is építettek ide. A vár utolsó írásos említése 1527-ben történt, amikor Frangepán Kristóf felgyújtatta, nehogy a török támaszpontként használja fel. Ezután már nem építették újjá. A család itteni birtokközpontjáról a Szentléleki előnevet használta. 1501-ben Imre nevű plébánosát is megemlítik „Emericus plebanus de Zenthlelek” alakban. A többi nyugat-szlavóniai településhez hasonlóan 1542-ben foglalta el a török. A család már a török hódítás előtt a Varasd közelében fekvő bikszádi birtokára menekült, ahol nem sokkal később kihalt. Nevük azonban később is fennmaradt a település nevében, melyet még a 18. században is Kaštelnak neveztek.
A térség a 17. század végén szabadult fel a török uralom alól. A teljesen kihalt területre a parlagon heverő földek megművelése és a határvédelem céljából 1746 körül a Gorski kotar és Lika területéről telepítettek be új, horvát anyanyelvű lakosságot. 1774-ben az első katonai felmérés térképén „Dorf Dezsanovacz” néven találjuk. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Dexanovac” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Dexanovacz” néven 91 házzal, 536 lakossal találjuk.[4]
A Magyar Királyságon belül Horvát–Szlavónország részeként, Pozsega vármegye Daruvári járásának része volt. 1857-ben 584, 1910-ben 1.414 lakosa volt. A 19. század végén és a 20. század elején az olcsó földterületek miatt és a jobb megélhetés reményében magyar és cseh lakosság telepedett le itt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 38%-a cseh, 37%-a horvát, 23%-a magyar anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A település 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, háború után a település a szocialista Jugoszláviához tartozott. A település 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 49%-a horvát. 30%-a cseh, 6%-a magyar nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 888 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés]| Lakosság változása[5][6] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 584 | 690 | 890 | 1.125 | 1.255 | 1.414 | 1.385 | 1.523 | 1.411 | 1.488 | 1.384 | 1.198 | 1.010 | 1.003 | 1.053 | 888 |
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szentlélek középkori várának és az azonos nevű településnek a helye egyelőre ismeretlen. A történészek többsége egyetért abban, hogy a mai Dežanovac területén állt. Josip Boesendorfer a várat a régi temető közelébe helyezi, mert ott sok téglát és vakolattöredéket, valamint fegyverek maradványait találták. A várat valószínűleg téglából és döngölt földből építették és a hely meghatározása mellett szólhat a szomszédos falu Kaštel neve is. Mindazonáltal a kérdés ma is nyitott.
- Szent Bertalan apostol tiszteletére szentelt templomát[7] 1865-ben építették, 1969-ben megújították. Négyszög alaprajzú, egyhajós épület, tágas, sokszögletű szentéllyel, melyhez délről csatlakozik a sekrestye. A piramis alakú toronysisakkal fedett harangtorony a délkeletre néző főhomlokzat felett áll. Homlokzatát váltakozva lizénák és nagyméretű ablaknyílások tagolják. Az egyszerű oltár és az orgona a daruvári plébánia ajándéka. A templomnak nincs határozott építészeti stílusa, de végső külső formája gótikus, belül pedig szecessziós elemeket tartalmaz. A helyén már korábban is állt egy fából épített templom, melyet 1746-ban építettek és ugyancsak Szent Bertalan tiszteletére szenteltek. A templomtól északnyugatra fekszik a falu mai temetője.
Sport
[szerkesztés]Az NK Dinamo Dežanovac labdarúgócsapata a megyei 2. osztályban szerepel.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Josip Buturac: Popis srednjovjekovnih župa zagrebačbe županije 1334. i 1501. godine (horvátul)
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... 133. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 25. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-2853.
Források
[szerkesztés]- A község hivatalos honlapja (horvátul)
- Filip Škiljan: Kulturno historijski spomenici Zapadne Slavonije Zagreb, 2010. Archiválva 2020. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben ISBN 9789537442071 (horvátul)
- Bus.hr: Crkva sv. Bartola apostola (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)
További információk
[szerkesztés]- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul) (angolul) (németül)
- Daruvár turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
