Ždralovi (Belovár)
| Ždralovi | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Belovár-Bilogora |
| Község | Belovár |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 43000 |
| Körzethívószám | (+385) 43 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1311 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 150 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 53′ 04″, k. h. 16° 52′ 56″45.884300°N 16.882300°EKoordináták: é. sz. 45° 53′ 04″, k. h. 16° 52′ 56″45.884300°N 16.882300°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Ždralovi falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Belovár községhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Belovár központjától légvonalban 4, közúton 5 km-re délkeletre Belovár és Prespa között, a Blatnik és Prespa-patakok völgye közötti magaslaton fekszik.
Története
[szerkesztés]A település a horvát vidék egyik jellegzetes madartáról a daruról (horvátul ždral) kapta a nevét. 17. századtól népesült be, amikor a török által elpusztított, kihalt területre folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. 1774-ben az első katonai felmérés térképén „Dorf Sdralevo” néven szerepel. A település katonai közigazgatás idején a szentgyörgyvári ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Sdralova” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Sdralova” néven 43 házzal, 74 katolikus és 168 ortodox vallású lakossal találjuk.[3]
A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvát-Szlavónország részeként, Belovár-Kőrös vármegye Belovári járásának része volt. 1857-ben 316, 1910-ben 713 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint a falu lakosságának 45%-a horvát, 34%-a szerb, 13%-a cseh anyanyelvű volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. Lakosságának száma a megyeszékhely közelségének köszönhetően különösen az 1960-as és 1990-es évek között fejlődött dinamikusan. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 79%-a horvát, 9%-a szerb nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 1.423 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés]| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 316 | 362 | 396 | 551 | 649 | 713 | 659 | 742 | 853 | 841 | 861 | 1.012 | 1.277 | 1.525 | 1.498 | 1.423 |
Sport
[szerkesztés]Az NK Mladost Ždralovi a horvát nemzeti liga 3. osztálynak keleti csoportjában szerepel.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum ... 586. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 190. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés]- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul) (angolul) (németül)
