Babinac (Ivanska)
| Babinac | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Belovár-Bilogora |
| Község | Ivanska |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 43232 |
| Körzethívószám | (+385) 44 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 118 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 140 m |
| Terület | 4,22 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 44′ 59″, k. h. 16° 48′ 43″45.749600°N 16.812000°EKoordináták: é. sz. 45° 44′ 59″, k. h. 16° 48′ 43″45.749600°N 16.812000°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Babinac (1948 és 1981 között Babinac Ivanski) falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Ivanskához tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Belovártól légvonalban 17, közúton 21 km-re délre, községközpontjától 5 km-re délre, a Monoszlói-hegység keleti lejtőin, Ivanska és Donja Petrička között, a Sredska-patak jobb partján fekszik.
Története
[szerkesztés]A falu a török kiűzése után a 17. század közepén keletkezett, amikor katolikus horvát lakossággal telepítették be. 1774-ben az első katonai felmérés térképén „Dorf Babinecz” néven szerepel. A Horvát határőrvidék részeként a Kőrösi ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Babinecz” a neve.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Babinecz” néven 20 házzal, 166 katolikus lakossal találjuk.[3] A település 1809 és 1813 között francia uralom alatt állt.
A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvátország része, Belovár-Kőrös vármegye Belovári járásának része lett. A településnek 1857-ben 101, 1910-ben 245 lakosa volt. Lakói mezőgazdaságból, állattartásból éltek. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. A háború után a fiatalok elvándorlása miatt lakossága folyamatosan csökkent. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben csaknem teljes lakossága horvát nemzetiségű volt. A délszláv háború idején mindvégig horvát kézen maradt. 1993 óta az önálló Ivanska község része, azelőtt Csázma községhez tartozott. 2011-ben a településnek 141 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés]| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 101 | 91 | 102 | 200 | 255 | 245 | 229 | 257 | 265 | 260 | 254 | 239 | 178 | 174 | 157 | 141 |
Nevezetességei
[szerkesztés]Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája a falu közepén a főút mellett áll. Kis méretű épület félköríves apszissal. A homlokzat felett kis, fából készített harangtorony emelkedik. A bejárat feletti táblán a „Sveti Antun moli za nas” (Szent Antal könyörögj érettünk) felirat olvasható. A szent ünnepe minden év június 13-a a falu búcsúnapja, amikor összegyűlnek a rokonok és a faluból elszármazottak.
Gazdaság
[szerkesztés]Itt a falu nyugati szélén található a Kudumija család családi gazdasága, mely mintegy 30 hektáron terül el. A gazdasághoz étterem, 60 szobás vendégszállás, tó, vadaspark is tartozik. Nagyobb rendezvényeket, lakodalmakat is lebonyolítanak.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum ... 24. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 147 o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés]- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul) (angolul) (németül)
- A családi gazdaság weboldala Archiválva 2018. március 19-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
