Pupelica
| Pupelica | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Belovár-Bilogora |
| Község | Šandrovac |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 43227 |
| Körzethívószám | (+385) 43 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 118 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 130 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 52′ 47″, k. h. 17° 02′ 11″45.879800°N 17.036300°EKoordináták: é. sz. 45° 52′ 47″, k. h. 17° 02′ 11″45.879800°N 17.036300°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Pupelica falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Šandrovachoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Belovár központjától légvonalban 15, közúton 22 km-re keletre, községközpontjától 3 km-re délre, a Bilo-hegység déli lejtőin, az azonos nevű patak partján fekszik.
Története
[szerkesztés]A falu területe a 17. századtól népesült be, amikor a török által elpusztított, kihalt területre folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. 1774-ben az első katonai felmérés térképén „Dorf Pupelicza” néven találjuk. A település katonai közigazgatás idején a szentgyörgyvári ezredhez tartozott.
Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Pupelicza” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Pupelicza” néven 80 házzal, 42 katolikus és 384 ortodox vallású lakossal találjuk.[3]
A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvát–Szlavónország részeként, Belovár-Kőrös vármegye Belovári járásának része volt. 1857-ben 205, 1910-ben 452 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint a falu lakosságának 44%-a horvát, 30%-a magyar, 26%-a szerb anyanyelvű volt. 1918-ban az új Szerb-Horvát-Szlovén Állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 71%-a horvát, 23%-a szerb, 7%-a magyar nemzetiségű volt. 2011-ben 171 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Lakossága
[szerkesztés]| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 205 | 276 | 272 | 400 | 442 | 452 | 474 | 469 | 445 | 425 | 380 | 296 | 262 | 241 | 208 | 171 |
Egyesületek
[szerkesztés]Az önkéntes tűzoltó egyesületet 1954-ben, a szőlő- és gyümölcstermesztők egyesületét 2000-ben alapították.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum ... 540. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 189. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés]- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul) (angolul) (németül)
- A község rendezési terve (horvátul)
