Gornji Lipovčani
| Gornji Lipovčani | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Belovár-Bilogora |
| Község | Csázma |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 43240 |
| Körzethívószám | (+385) 44 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 71 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 115 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 46′ 30″, k. h. 16° 31′ 55″45.775000°N 16.532000°EKoordináták: é. sz. 45° 46′ 30″, k. h. 16° 31′ 55″45.775000°N 16.532000°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gornji Lipovčani témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Gornji Lipovčani falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Csázmához tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Belovártól légvonalban 28, közúton 40 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 7, közúton 9 km-re északnyugatra, Mostari és Donji Lipovčani között fekszik. Házai szinte kivétel nélkül a kelet-nyugati irányú főutca mentén sorakoznak. Határának legnagyobb részét termőföldek, délen pedig erdők borítják, melyeken át a Csázma-folyó vize ömlik, mely itt határfolyót képez Zágráb és Belovár-Bilogora megyék között.
Története
[szerkesztés]Lipovčanit a térség török uralom alóli felszabadítása után a 17. században telepítették be. 1774-ben az első katonai felmérés térképén a két Lipovčani még együtt, „Dorf Lipovchany” néven szerepel. A Horvát határőrvidék részeként a Kőrösi ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Lipovchani” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében ugyancsak „Lipovchani” néven 32 házzal, 79 katolikus és 89 ortodox vallású lakossal találjuk.[3] A lipovčani pravoszláv parókia anyakönyveit 1765-től 1948-ig vezették. A település 1809 és 1813 között francia uralom alatt állt.
A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvátország része, Belovár-Kőrös vármegye Csázmai járásának része lett. A településnek 1857-ben és 1910-ben is 496 lakosa volt.1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. Gornji Lipovčani lakosságát csak 1948 óta számlálják önállóan. A fiatalok elvándorlása miatt lakossága csökkent. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 73%-a horvát volt, a többiek identitása nem ismert. A délszláv háború idején mindvégig horvát kézen maradt. 2011-ben 103 lakosa volt, akik főként mezőgazdaságból éltek.
Lakossága
[szerkesztés]| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 496 | 460 | 452 | 487 | 509 | 496 | 456 | 471 | 242 | 243 | 182 | 164 | 135 | 120 | 110 | 103 |
(1931-ig lakossághoz a mai Donji Lipovčani lakosságt is hozzászámították.)
Nevezetességei
[szerkesztés]Lipovčani Szent Petka tiszteletére szentelt pravoszláv temploma a mai Donji Lipovčani központjában állt. A templom 18. században épült. A II. világháború idején az usztasák lerombolták, évtizedekig romokban állt. Maradványait a közelmúltban elbontották.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum ... 582. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 148. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
[szerkesztés]- Csázma város hivatalos oldala (horvátul)
- Csázma turisztikai irodájának oldala (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)
További információk
[szerkesztés]- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul) (angolul) (németül)
