Donje Cjepidlake
| Donje Cjepidlake | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Belovár-Bilogora |
| Község | Đulovac |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 43532 |
| Körzethívószám | (+385) 43 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 7 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 212 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 41′ 14″, k. h. 17° 23′ 54″45.687200°N 17.398300°EKoordináták: é. sz. 45° 41′ 14″, k. h. 17° 23′ 54″45.687200°N 17.398300°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Donje Cjepidlake falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Đulovachoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Belovártól légvonalban 49, közúton 69 km-re délkeletre, Daruvár központjától légvonalban 17, közúton 27 km-re északkeletre, községközpontjától légvonalban 3, közúton 6 km-re északnyugatra, Nyugat-Szlavóniában, a Bilo-hegység déli részén, az Ilova völgye felett, a Cjerljenac és Vranovac-patakok által körülölelt magaslaton fekszik.
Története
[szerkesztés]A Popovac nevű határrészén talált régészeti leletek alapján területe már a középkorban lakott volt. A térség középkori településeit 1542-ben pusztította el a török és csak a 17. század végén szabadult fel a török uralom alól. A kihalt területre a parlagon heverő földek megművelése és a határvédelem céljából a 18. század első felében Bosznia területéről telepítettek be új, szerb anyanyelvű lakosságot. Az első katonai felmérés térképén „Dorf Cepedlaka” néven találjuk. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Czepedlak” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Czepedlak” néven 69 házzal 18 katolikus és 938 ortodox vallású lakossal találjuk.[3] 1890-ig a két Cjepidlakát egységes településként tartották számon.
Donji Cjepidlake településnek 1857-ben 271, 1910-ben 411 lakosa volt. A 19. század végén és a 20. század elején birtokosa a Jankovich család jelentős számú magyarajkú lakosságot telepített ide, a környező területek megművelésére. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 61%-a magyar, 33%-a szerb anyanyelvű volt. A Magyar Királyságon belül Horvát–Szlavónország részeként, Pozsega vármegye Daruvári járásának része volt. Az I. világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, háború után a település a szocialista Jugoszláviához tartozott. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 82%-a szerb, 7%-a horvát, 4%-a jugoszláv nemzetiségű volt. A falunak 2011-ben mindössze 3 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés]| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 271 | 314 | 243 | 309 | 350 | 411 | 397 | 405 | 205 | 238 | 243 | 223 | 143 | 99 | 10 | 3 |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... 119. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 25. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
[szerkesztés]- A község hivatalos honlapja (horvátul)
- Filip Škiljan: Kulturno historijski spomenici Zapadne Slavonije Zagreb, 2010. Archiválva 2020. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben ISBN 9789537442071 (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)
További információk
[szerkesztés]- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul) (angolul) (németül)
- Daruvár turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- A község rendezési terve (horvátul)
