Grginac
| Grginac | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Belovár-Bilogora |
| Község | Veliko Trojstvo |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 43226 |
| Körzethívószám | (+385) 43 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 171 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 150 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 54′ 53″, k. h. 16° 53′ 55″45.914700°N 16.898600°EKoordináták: é. sz. 45° 54′ 53″, k. h. 16° 53′ 55″45.914700°N 16.898600°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Grginac falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Veliko Trojstvo községhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Belovártól légvonalban 4, közúton 6 km-re északkeletre, községközpontjától 4 km-re délnyugatra, a Bilo-hegység nyugati lejtőin, a Bjelovacka- és Dobrovita-patakok közötti magaslaton fekszik.
Története
[szerkesztés]A régészeti leletek tanúsága szerint területe már a középkorban is lakott volt. A tatárjárás pusztítása után a közelében földvárat emeltek, melyről a grginaci vasútállomástól 400 méterre, a Bellovacka-patak és a Lug nevű erdő között zajlott régészeti feltárások során nyertek bizonyságot. Régészeti lelőhelyek és főként kerámia leletek találhatók találhatók a területén több helyen, így Milan Grbačić grginaci udvarházánál, valamint Antun Remenarić, valamint M. és J. Grbačić földbirtokán, továbbá a Bjelovacka és Dobrovita patakok közén is. A térséget 16. század végén szállta meg a török. A török megszállás teljesen megváltoztatta az itteni táj képét. A lakosság legnagyobb része az ország biztonságosabb részeire menekült, másokat rabságba hurcoltak. Ezután ez a vidék több évtizedre lakatlanná vált.
A mai falu akkor keletkezett, amikor a török uralom után a 17. századtól a területre folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. A település 1774-ben az első katonai felmérés térképén a falu „Dorf Gerginczi” néven szerepel. A település katonai közigazgatás idején a szentgyörgyi ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Gerginecz” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Gerginecz” néven 10 házzal, 66 katolikus vallású lakossal találjuk.[3]
A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvátország részeként, Belovár-Kőrös vármegye Belovári járásának része volt. 1857-ben 160, 1910-ben 337 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 59%-a horvát, 35%-a szerb anyanyelvű volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 75%-a horvát, 17%-a szerb nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 231 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés]| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 160 | 189 | 219 | 284 | 306 | 337 | 347 | 376 | 331 | 278 | 275 | 248 | 237 | 286 | 273 | 231 |
Nevezetességei
[szerkesztés]Középkori földvár maradványai a grginaci vasútállomástól 400 méterre, a Bellovacka-patak és a Lug nevű erdő között.
Egyesületek
[szerkesztés]A település önkéntes tűzoltóegyletét 2005-ben alapították.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum ... 199. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 187. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
[szerkesztés]- A község hivatalos oldala (horvátul)
- A község rendezési terve (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)
További információk
[szerkesztés]- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul) (angolul) (németül)
