Ugrás a tartalomhoz

Kravljak (Đulovac)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kravljak
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBelovár-Bilogora
KözségĐulovac
Jogállásfalu
Irányítószám43533
Körzethívószám(+385) 43
Népesség
Teljes népesség18 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság180 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 41′ 32″, k. h. 17° 27′ 00″45.692100°N 17.450000°EKoordináták: é. sz. 45° 41′ 32″, k. h. 17° 27′ 00″45.692100°N 17.450000°E
SablonWikidataSegítség

Kravljak (1991-ig Kliški Kravljak) falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Đulovachoz tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Belovártól légvonalban 52, közúton 68 km-re délkeletre, Daruvár központjától légvonalban 20, közúton 26 km-re északkeletre, községközpontjától légvonalban 3, közúton 4 km-re északkeletre, Nyugat-Szlavóniában, a Papuk-hegység északi részén fekszik.

Története

[szerkesztés]

Kravljak a 19. század első felében erdőirtással keletkezett a Papuk-hegység területén. 1921-ig Velika Klisa településrésze volt. Lakosságát csak 1931-től számlálták önállóan, akkor 66-an lakták. Az I. világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, háború után a település a szocialista Jugoszláviához tartozott. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 89%-a horvát nemzetiségű volt. 1991 szeptemberében szerb erők szállták meg. A horvát hadsereg 127. verőcei dandárja 1991 novemberében az Orkan-91 hadművelet első szakaszában szabadította fel. A falunak 2011-ben 22 lakosa volt.

Lakossága

[szerkesztés]
Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
0 0 0 0 5 0 0 66 85 85 120 92 84 79 36 22

(1900-ban településrészként, 1931-től önálló településként. 1910-ben és 1921-ben lakosságát Velika Klisához számították.)

Nevezetességei

[szerkesztés]

A falu határában több sírhalom található, amelyek közül háromnak monumentálisak a méretei. A második oldalában sérülés látható. A halmok nagysága változó, átmérőjük néhány métertől 30 méterig terjed, míg magasságuk 1–8 méter közötti. A Hallstatti kultúra kaptoli csoportjához tartozó sírhalmok ma még feltáratlanok.[4]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]