Kovačevac (Rojcsa)
| Kovačevac | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Belovár-Bilogora |
| Község | Rojcsa |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 43212 |
| Körzethívószám | (+385) 43 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 125 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 150 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 58′ 60″, k. h. 16° 43′ 02″45.983200°N 16.717300°EKoordináták: é. sz. 45° 58′ 60″, k. h. 16° 43′ 02″45.983200°N 16.717300°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kovačevac (1910 és 1981 között Kovačevac Križevački) falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Rojcsához tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Belovártól légvonalban 14, közúton 16 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 4, közúton 5 km-re északra, Tapalóc és Rojcsa között, a Bilo-hegység lejtőin, a Velika-patak bal partján emelkedő magaslaton fekszik.
Története
[szerkesztés]A több évtizedes török uralom után a területre a 17. századtól folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. A település 1774-ben az első katonai felmérés térképén a falu „Dorf Kovachevecz” néven szerepel. A település katonai közigazgatás idején a kőrösi ezredhez tartozott.
A település Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Kovachevecz” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Kovachevecz” néven 28 házzal, 160 katolikus és 94 ortodox vallású lakossal találjuk.[3]
A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvátország részeként, Belovár-Kőrös vármegye Belovári járásának része volt. A településnek 1857-ben 267, 1910-ben 405 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 58%-a horvát, 38%-a szerb anyanyelvű volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. A háború után a fiatalok elvándorlása miatt lakossága folyamatosan csökkent. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 80%-a horvát, 17%-a szerb nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 176 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés]| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 267 | 282 | 306 | 323 | 373 | 405 | 371 | 399 | 358 | 379 | 387 | 322 | 256 | 213 | 218 | 176 |
Nevezetességei
[szerkesztés]Egyetlen szakrális épülete a falu központjában az útkereszteződésben álló kis kápolna.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum ... 341. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 149 o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
[szerkesztés]- A község hivatalos oldala (horvátul)
- A község kulturális emlékei (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)
További információk
[szerkesztés]- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul) (angolul) (németül)
