Barica (Szircs)
| Barica | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Belovár-Bilogora |
| Község | Szircs |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 43541 |
| Körzethívószám | (+385) 43 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 43 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 307 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 30′ 56″, k. h. 17° 16′ 22″45.515700°N 17.272700°EKoordináták: é. sz. 45° 30′ 56″, k. h. 17° 16′ 22″45.515700°N 17.272700°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Barica falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Szircshez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Daruvártól légvonalban 9, közúton 14 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 1, közúton 4 km-re délkeletre, a Želinjak-patak völgye fölé emelkedő Barica nevű, 329 méteres magaslaton fekszik.
Története
[szerkesztés]A település a két világháború között keletkezett tergermelléki és podgorjai horvátok, valamint Vicenza és Padova környékéről érkezett olaszok betelepülésével. Nevét arról a hegyről kapta, amelyen fekszik, a hegy neve pedig a borbálafű (Barbarea vulgaris) horvát nevéből (barica) származik. A II. világháború idején az olaszajkú lakosság eltávozott. A háború után a település a szocialista Jugoszláviához tartozott. Lakosságát 1948-ban számlálták meg először önállóan, akkor 223-an lakták. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben teljes lakossága horvát nemzetiségű volt. A délszláv háború idején mindvégig horvát kézen volt. A Szircs környéki harcokban többször támadták a szerb erők, a leghevesebb támadást 1991. november 17-én kellett a védőknek visszaverni. 2011-ben 52 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 223 | 223 | 213 | 156 | 88 | 68 | 61 | 52 |
Nevezetességei
[szerkesztés]Barica közelében a Želnjak-patak völgye és a Svetinja-forrás felett az erdőben találhatók Szolnock (Želnjak) várának maradványai. A vár története szorosan kötődik a közeli Szircs várának történetéhez. A várat nyilvánvalóan egykori birtokosa a Kasztellánfy család építtette azért, hogy a hegyek felőli támadástól védje Szircset. 1499-ben említik először és birtokosai egészen a török hódításig (1542.) a Kasztellánfyak voltak. Mára csak néhány falrészlet maradt belőle, melyek alapján egykori alaprajza ma már nem rekonstruálható. A várat a neves horvát történész Gjuro Szabo a 20. század első felében még épebb állapotban látta. Az általa készített alaprajzról látható, hogy négyszögletes alakja volt és úgy építették, hogy védhette a közeli hegyeken átvezető utat. Eszerint a várnak a délkeleti sarkon egy kerek, a délnyugatin pedig egy négyzetes tornya volt.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
[szerkesztés]- A község hivatalos honlapja (horvátul)
- Varak.elte.hu: Branko Nadilo: Védelmi építmények a Papuk hegység nyugati és északi részén (A Građevinar folyóirat 2005. évi 3. száma alapján fordította Szatanek József)
További információk
[szerkesztés]- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul) (angolul) (németül)
- Daruvár turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Wolfline.eoldal.hu: Horvatországi hadszínterek - Nyugat-Szlavónia Archiválva 2018. szeptember 26-i dátummal a Wayback Machine-ben
