Donja Petrička
| Donja Petrička | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Belovár-Bilogora |
| Község | Ivanska |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 43232 |
| Körzethívószám | (+385) 44 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 120 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 125 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 43′ 52″, k. h. 16° 47′ 52″45.731000°N 16.797900°EKoordináták: é. sz. 45° 43′ 52″, k. h. 16° 47′ 52″45.731000°N 16.797900°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Donja Petrička falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Ivanskához tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Belovártól légvonalban 19, közúton 23 km-re délre, községközpontjától 7 km-re délre, a Monoszlói-hegység keleti lejtőin, Babinac és Samarica között, a Sredska-patak bal partján fekszik.
Története
[szerkesztés]Petrička helyén már a középkorban jelentős település volt, melynek plébániáját 1334-ben „ecclesia beati Petri apostoli de Dubnicha” alakban említik.[2] A középkori templom a mai Gornja Petrička központjában a mai Szent Péter Pál plébániatemplom helyén állt. Rajta kívül még két kápolnát is említenek, melyek Szent Eranciscus és Szent Katalin tiszteletére voltak szentelve. A középkori falut a török pusztította el a 16. század közepén. Ezt követően a térség mintegy száz évig lakatlan maradt.
A mai falu a török kiűzése után a 17. század közepén keletkezett, amikor katolikus horvát lakossággal telepítették be. Nevét templomának védőszentjéről kapta. 1774-ben az első katonai felmérés térképén „Dorf Petrichka” néven szerepel. A Horvát határőrvidék részeként a Kőrösi ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Petrichka” a neve.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Petrichka” néven 84 házzal, 481 katolikus lakossal találjuk.[4] A település 1809 és 1813 között francia uralom alatt állt.
A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvátország része, Belovár-Kőrös vármegye Belovári járásának része lett. A településnek 1890-ben 333, 1910-ben 428 lakosa volt. Lakói mezőgazdaságból, állattartásból éltek. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. A háború után a fiatalok elvándorlása miatt lakossága folyamatosan csökkent. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben csaknem teljes lakossága horvát nemzetiségű volt. A délszláv háború idején mindvégig horvát kézen maradt. 1993 óta az önálló Ivanska község része, azelőtt Csázma községhez tartozott. 2011-ben a településnek 156 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés]| Lakosság változása[5][6] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 0 | 0 | 0 | 333 | 426 | 428 | 505 | 499 | 510 | 511 | 461 | 396 | 319 | 248 | 227 | 156 |
(1857 és 1880 között lakosságát Gornja Petričkához számították.)
Nevezetességei
[szerkesztés]Illés próféta tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája a samaricai plébánia filiája. A kápolnát 1898-ban építették, hosszúsága 4, szélessége 3 méter. Oltára falazott, felette Illés próféta nagyméretű képe látható. A kápolna 50 kg súlyú harangját 1898-ban öntötték.
Egyesületek
[szerkesztés]A falu önkéntes tűzoltóegyletét 1951-ben alapították, tűzoltószerházuk a falu központjában áll.
Sport
[szerkesztés]Itt található az NK Moslavina labdarúgóklub sportpályája.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Josip Buturac: Popis srednjovjekovnih župa zagrebačbe županije 1334. i 1501. godine (horvátul)
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum ... 508. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 151 o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés]- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul) (angolul) (németül)
