Poljani (Grobosinc)
| Poljani | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Belovár-Bilogora |
| Község | Grobosinc |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 43290 |
| Körzethívószám | (+385) 43 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 211 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 154 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 41′ 17″, k. h. 17° 10′ 18″45.688000°N 17.171800°EKoordináták: é. sz. 45° 41′ 17″, k. h. 17° 10′ 18″45.688000°N 17.171800°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Poljani falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Grobosinchoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Belovártól légvonalban 35, közúton 41 km-re délkeletre, Verőcétől légvonalban 23, közúton 29 km-re délnyugatra, községközpontjától 2 km-re délre a Bilo-hegység délnyugati lejtői és az Ilova között elterülő termékeny mezőn fekszik.
Története
[szerkesztés]A határában fekvő „Brdo”, illetve „Brijeg” néven ismert magaslaton található régészeti lelőhely leleteinek tanúsága alapján a falu területe már jóval keletkezése előtt is lakott volt. A mai Poljani a 19. század elején keletkezett, de csak a század végén lett önálló település, addig a szomszédos Orlovac Zdenački településrésze volt. Először a második katonai felmérés (1806-1859) térképén szerepel, akkor még „Polje” néven. 1890-ben 425, 1910-ben 424 lakosa volt. A katonai közigazgatás megszüntetése (1871) után Magyar Királyságon belül Horvát–Szlavónország részeként, Belovár-Kőrös vármegye Grubisno Poljei járásának része volt. A 19. század végén és a 20. század elején az olcsó földterületek miatt és a jobb megélhetés reményében elsősorban nagyszámú cseh és magyar lakosság telepedett le itt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 43%-a cseh, 29%-a horvát, 22%-a magyar, 6%-a szerb anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, háború után a település a szocialista Jugoszláviához tartozott. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 50%-a horvát, 30%-a cseh, 9%-a magyar nemzetiségű volt. 2011-ben 261 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 0 | 0 | 0 | 425 | 430 | 424 | 479 | 446 | 396 | 431 | 444 | 397 | 361 | 337 | 319 | 261 |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
[szerkesztés]- A község hivatalos honlapja (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)
- A második katonai felmérés térképe (1806-1859)
- A harmadik katonai felmérés térképe (1869-1884)
További információk
[szerkesztés]- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul) (angolul) (németül)
