Hrastovac (Gerzence)
| Hrastovac | |
 | |
| Hrastovac bejárata | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Belovár-Bilogora |
| Község | Gerzence |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 43280 |
| Körzethívószám | (+385) 44 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 370 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 115 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 33′ 05″, k. h. 16° 59′ 20″45.551389°N 16.988889°EKoordináták: é. sz. 45° 33′ 05″, k. h. 16° 59′ 20″45.551389°N 16.988889°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hrastovac témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Hrastovac (németül: Eichendorf) falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Gerzencéhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Belovártól légvonalban 40, közúton 50 km-re délkeletre, községközpontjától 5 km-re délkeletre, a gerzencei tórendszer keleti oldalán, a 26-os számú főút mentén, Gerzence és Uljanik között fekszik.
Története
[szerkesztés]A település a 19. század elején erdőirtással keletkezett. Helyén korábban évszázadokig tölgyerdő volt. Nevét is erről (hrast = tölgy) kapta. A második katonai felmérés térképén bukkan fel először „Rastovac” néven. A térképen jól láthatók a szabályosan kiosztott telkek és a katonás rendben sorakozó házak. A település a Horvát határőrvidék részeként a Kőrösi ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Hrasztovecz” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében ugyancsak „Hrasztovecz” néven 17 házzal, 92 katolikus vallású lakossal találjuk.[3]
1865-ben a terület birtokosa Tikery báró Baranya, Somogy és Tolna megyékből dunai svábokat telepített ide. A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvátország, azon belül Pozsega vármegye Daruvári járásának része lett. A településnek 1857-ben 241, 1910-ben 739 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 97%-a német, 2%-a magyar, 1%-a cseh anyanyelvű volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. Evangélikus templomát 1929-ben építették. A falu 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. A sváb lakosságot a második világháború idején a partizánok elűzték, utódaik a világ minden táján szóródtak szét. Helyükre horvátok települtek. Az evangélikus templomot a háború után birkaistállóként használták, később az épületet motellé építették át. A háború után a fiatalok elvándorlása miatt lakossága folyamatosan csökkent. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 86%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 479 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés]| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 241 | 583 | 588 | 712 | 708 | 739 | 841 | 776 | 1.170 | 1.017 | 895 | 687 | 570 | 521 | 539 | 479 |
Nevezetességei
[szerkesztés]A település egyetlen szakrális épülete a temetőkápolna.
Gazdaság
[szerkesztés]A településen két kisebb üzlet, tejüzem és a „Nada” textilüzem működik.
Oktatás
[szerkesztés]Négyosztályos iskola működik a faluban.
Sport
[szerkesztés]A településnek labdarúgópályája, röplabdapályája, kispályás labdarúgópályája van.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum ... 253. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 149 o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
[szerkesztés]- Hrastovac weboldala (angolul)
- Garešnica község hivatalos oldala[halott link] (horvátul)
- Észak-Monoszló turisztikai irodájának oldala (horvátul)
- Garešnica város rendezési terve
- A második katonai felmérés térképe (1806-1869)
További információk
[szerkesztés]- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul) (angolul) (németül)
