Kaniška Iva
| Kaniška Iva | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Belovár-Bilogora |
| Község | Gerzence |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 43283 |
| Körzethívószám | (+385) 44 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 370 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 113 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 32′, k. h. 16° 56′45.533333°N 16.933333°EKoordináták: é. sz. 45° 32′, k. h. 16° 56′45.533333°N 16.933333°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kaniška Iva falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Gerzencéhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Belovártól légvonalban 42, közúton 50 km-re délre, községközpontjától 6 km-re délnyugatra, a Monoszlói-hegység keleti lejtőin és a gerzencei tórendszer nyugati partján Malo Vukovje és Ciglenica között fekszik.
Története
[szerkesztés]Az Osušak nevű határrészén előkerült régészeti leletek arra engednek következtetni, hogy itt már a török uralom előtt is lakott település volt. A Gradina dűlőnév pedig egykor itt állt erődítményre utal. A térséget a 16. század közepén szállta meg a török. A lakosság legnagyobb része az ország biztonságosabb részeire menekült, másokat rabságba hurcoltak. Ezután ez a vidék mintegy száz évre lakatlanná vált. A török uralom után a területre a 17. századtól folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. A település első írásos említése 1710-ben a tomašicai plébánia részeként történt. A korabeli egyházlátogatás iratai szerint már 1729-ben állt Szent György tiszteletére szentelt kápolnája. A vizitáció leírása szerint a kápolna fából épült tetején kis toronnyal, famennyezettel. Az oltáron Szent György képe állt Szent Gergely és Szent Ágoston szobraival. A település 1774-ben az első katonai felmérés térképén a falu „Dorf Kaniska Iva” néven szerepel. A település a Horvát határőrvidék részeként a Kőrösi ezredhez tartozott. A plébániát jogilag 1789-ben alapították, ténylegesen azonban csak 1814-ben jött létre. Kaniška Iva, Mala Bršljanica, Malo Vukovje, Rogoza, Velika Bršljanica és Veliko Vukovje falvak tartoztak hozzá. A hívek 1710 és 1748 között a tomašicai, 1748 és 1814 között pedig a gerzencei plébániához tartoztak. A mai templomot 1745-ben kezdték építeni és 1829-ben készült el teljesen.
Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Kaniskaiva” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében ugyancsak „Kaniska Iva” néven 154 házzal, 879 katolikus és 9 ortodox vallású lakossal találjuk.[3]
A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvátország része, Belovár-Kőrös vármegye Garesnicai járásának része lett. A településnek 1857-ben 906, 1910-ben 1.174 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 87%-a horvát, 8%-a magyar anyanyelvű volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. A háború után a fiatalok elvándorlása miatt lakossága folyamatosan csökkent. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságából a 96% horvát mellett 1%- magyar nemzetiségű is volt. 2011-ben a településnek 466 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés]| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 906 | 835 | 827 | 1.002 | 1.067 | 1.174 | 1.166 | 1.204 | 1.105 | 1.040 | 912 | 713 | 630 | 519 | 510 | 466 |
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent György vértanú és Mária szíve tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma[6] a falu közepén, a Gerzence-Međurić főúttól balra a plébániaház mögött áll. Körülötte szépen rendezett park található. A keleti tájolású épület egy kisebb magaslaton áll, mögötte fekszik a falu temetője. Egyhajós, barokk épület félköríves szentéllyel, sekrestyével. A lőréses harangtorony a nyugati homlokzat jobb oldalán áll. A nyugati főbejárat mellett a déli oldalon egy mellékbejárat is nyílik a templomba. A templomot 1745-ben kezdték építeni és 1758-ra került tető alá. Harangtornya ekkor még befejezetlen maradt, csak 1829-ben fejezték be. Ekkor nyerte el a templom mai formáját. Öt regiszteres orgonáját 1860-ban vásárolták, a tabernákulumot és a Szent Györgyöt ábrázoló oltárképet Felebar plébános vásárolta 1864-ben. A tabernákulum Stampfer zágrábi műhelyében készült, az oltárképet A. Kraus festette. A Szent Valentinnak és Szent Flóriánnak szentelt mellékoltárokat 1865-ben állították. Jézus szíve és Mária szíve szobrai 1912-ből származnak. 1938-ban a hívek adakozásából állítottak új oltárt a Skapulárés Boldogasszony tiszteletére, majd 1942-ben elkészült a mai főoltár. Az oltáron középen Szent György, két oldalt Szent Fábián és Szent Sebestyén szobrai láthatók. 1962-ben a templom homlokzata, 1966 és 1968 között pedig belső tere újult meg. A megújult templomot Franjo Kuharić zágrábi püspök szentelte fel 1968. szeptember 29-én.
- A templom jobb oldalán álló plébániaépület 1814-ben épült. Az 1880-as teljes megújítás után nyerte el mai formáját. Utoljára 1998 és 2000 között renoválták.
Egyesületek
[szerkesztés]- A település önkéntes tűzoltóegyletét (DVD Kaniška Iva) 1927-ben alapították.
- A település sporthorgász egyesületét (ŠRD Som Kaniška Iva) 1997-ben alapították.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum ... 287. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 149 o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-2243.
Források
[szerkesztés]- A plébánia honlapja Archiválva 2018. április 17-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Garešnica város hivatalos oldala[halott link] (horvátul)
- Észak-Monoszló turisztikai irodájának oldala (horvátul)
- Garešnica város rendezési terve
- Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)
További információk
[szerkesztés]- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul) (angolul) (németül)
