Ugrás a tartalomhoz

MÁV 476 sorozat

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(ČSD 400.1 sorozat szócikkből átirányítva)
MÁV 476 sorozat
StEG II 1361–1378
StEG Vc
MÁV XIV 5681–5685
StEG 400
Lokalbahn Brandeis an der Elbe–Neratowitz Brandys und Kosteletz
MÁV 476 sorozat
kkStB 478 sorozat
ČSD 400.1 sorozat
Pályaszám
StEG Vc 1361–1378
MÁV XIV 5681–5685
StEG 40001–40013
MÁV 476,001–005
kkStB 478.01–23
ČSD 400.101–123
Általános adatok
GyártóStEG
Gyártásban1885–1886, 1888, 1897,1899, 1905, 1907, 1912
Selejtezés1945 után–1962
Darabszám23 db
Műszaki adatok
TengelyelrendezésD-n2t
Nyomtávolság1 435 mm
Hajtókerék-átmérő900 mm
Engedélyezett legnagyobb sebesség35 km/h
Mereven ágyazott tengelyek távolsága985 mm
Teljes tengelytávolság3 350 mm
Üres tömeg27,1 / 29,3 t
Szolgálati tömeg36,5 t / 39,0 t
Tapadási tömeg33,7 t / 36,0 t
Gőzvontatás
Hengerek
Száma2
Átmérője400 mm
Dugattyú lökethossza460 mm
Gőznyomás10 at
Tűzcsövek
Száma145
Rostélyfelület1,45 m²
Sugárzó fűtőfelület7,2 m²
Csőfűtőfelület89,2 m²
Vízkészlet4,3 m³
Tüzelőanyag-készlet1,7 m³ szén
A Wikimédia Commons tartalmaz MÁV 476 sorozat témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Az ÁVT II 1361–1378 az osztrák-magyar magánvasúttársaság az Osztrák–Magyar Államvasút-Társaság, szertartályosgőzmozdony-sorozata volt.

Története

[szerkesztés]

Az ÁVT rendelt 18 db Vc osztályú 1361-1378 pályaszámú (1873-tól az új számozási rendszer szerint 400 sorozat ) 1885 és 1898 között saját mozdonygyárától. A gépek belsőkeretesek, kívül elhelyezett vezérművesek voltak de ami a henger és a kazán méreteit illeti, azok nem tekinthetők korszerűnek.

1891-től az ÁVT magyar pályarészeinek államosításával öt mozdony a MÁV állományba került XIV. osztály 5681-5685 pályaszámokon, 1911-től pedig mint 476 sorozat.

1905 és 1907 között további hat mozdonyt építtetett az ÁVT az osztrák pályaszakaszaira. Az ÁVT osztrák részének államosításakor 19 mozdony került 478 sorozatúként az Császári és Királyi Osztrák Államvasutakhoz (kkStB).

Két további gépet a Lokalbahn Brandeis an der Elbe–Neratowitz rendelt 1899-ben. Ezek neve BRANDYS és KOSTELETZ volt. A StEG a helyi vonalakon akarta üzemeltetni őket. Később ezek a mozdonyok a többi StEG géppel együtt kerültek kkStB állományba az államosításkor.

Később a kkStB még két mozdonyt építtetett a sorozatból.

Az első világháború után az összes ebbe a sorozatba tartozó osztrák mozdony a ČSD-hez került 400.1 sorozatúként. A második világháború alatt a sorozat a Német Birodalmi Vasúthoz (Deutsche Reichsbahn, DR) került 98.78 sorozatként. A ČSD-hez visszakerült mozdonyokból az utolsót 1962-ben selejtezték.

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a StEG II 1361–1378 című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Irodalom

[szerkesztés]
  • Verzeichnis der Lokomotiven, Tender, Wasserwagen und Triebwagen der k.k. österreichischen Staatsbahnen und der vom Staate betriebenen Privatbahnen nach dem Stande vom 30. Juni 1917. Bécs: Verlag der k.k. österreichischen Staatsbahnen. 1918.  
  • Karl Gölsdorf: Lokomotivbau in Alt-Österreich 1837–1918. Bécs: Verlag Slezak. 1978. ISBN 3-900134-40-5  
  • Helmut Griebl: ČSD-Dampflokomotiven. 2 Bécs: Verlag Slezak. 1969.  
  • Johann Stockklausner: Dampfbetrieb in Alt-Österreich. Bécs: Verlag Slezak. 1979. ISBN 3-900134-41-3  
  • Johann Blieberger, Josef Pospichal: Erhaltene Lokomotiven in und aus Österreich, 2004d 3. Die Reihen 61 bis 380. bahnmedien.at, 2010, ISBN 978-3-9502648-6-9.
  • Dieter Zoubek: Erhaltene Dampflokomotiven in und aus Österreich, 2004, www.dampflok.at, ISBN 3-200-00174-7.