GYSEV Ma 4–5

GYSEV Ma 4–5
GYSEV Ma 4–5
Pályaszám
GYSEV Ma 4–5 →GYSEV BCamot 4–5 →GYSEV ABamot 4–5
Általános adatok
Gyártó	Ganz és Társa, Budapest
Gyártásban	1935.; 1937.
Selejtezés	1972.
Darabszám	2 db
Műszaki adatok
Tengelyelrendezés	B' 2'
Nyomtávolság	1435 mm
Hajtókerék-átmérő	920 mm
Futókerék-átmérő	920 mm
Teljesítmény
Névleges	220 LE (162 kW)
Engedélyezett legnagyobb sebesség	90 km/h
Ütközők közötti hossz	21 030 mm
Hossz	19 800 mm
Magasság	3600 mm
Szélesség	2930 mm
Forgócsaptávolság	12 800 mm
Tengelytáv forgóvázon belül	3950 mm (hajtott) 3500 mm (futó)
Teljes tengelytávolság	15 950 mm
Szolgálati tömeg	37,4 t
Tapadási tömeg	20,5 t
Legnagyobb tengelyterhelés	10,25 t
Hajtás	dízelmechanikus, kardánhajtás kúpkerékkel
Kapcsolókészülék típusa	csavarorsós kapcsoló, sarokütközők
Fékek
Típusa	Hildebrandt-Knorr
Legkisebb pályaívsugár	.. m
Erőátvitel	ötfokozatú, mechanikus
Motorkocsi/Motormozdony-vontatás
Motor
Típusa	Ganz VI JaR 170/220
Szerkezete	6 hengeres, álló, soros hengerelrendezésű, szívó, előkamrás dízelmotor
Névleges fordulatszám	1200 1/min
Üzemanyagkészlet	..
Kocsi / Motorkocsi
Ülőhelyek száma	80 (24 db 2. osztályú, 50 db 3. osztályú és 6 db felcsapható) db
Padlómagasság	1290 mm
Osztályok	2. és 3. (1956-tól 1. és 2.)
Sablon • Wikidata • Segítség

A GYSEV Ma 4–5 pályaszámú motorkocsik a Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút dízel-mechanikus vontató-motorkocsijai, egyben a vasúttársaság első négytengelyes motorkocsijai voltak. Összesen 2 darab épült a típusból a Ganz és Társánál.

Története

A Győr–Sopron–Ebenfurti Vasútnál a Sopron és Győr között gyorsvonatként közlekedő Ganz gyártású M 1–2 pályaszámú sínautóbuszok az 1930-as évek közepére már nem feleltek meg a követelményeknek. A vasút szándékában állt továbbá Sopron és Budapest között gyorsmotorkocsi-járat indítása is. Ezen feladatok lebonyolítására a Ganz 2 db négytengelyes, a MÁV Camot 315–316 pályaszámú motorkocsijaihoz hasonló, de annál valamivel kisebb és könnyebb, egy gépiberendezéssel ellátott vontató motorkocsi szállítását ajánlotta, melyek 1-1 db négytengelyes személykocsi továbbítására is alkalmasak. A GYSEV anyagi helyzete 1934-ben csak egy ilyen négytengelyes motorkocsi beszerzését tette lehetővé (egy kéttengelyes motorkocsi vásárlása mellett). A járművet a Ganz 1935-ben adta át a GYSEV részére, ahol az az Ma 4 pályaszámot kapta. A motorkocsi Sopron és Győr között gyorsvonatként közlekedett. A tervezett Sopron és Budapest közötti közvetlen járat beindítása érdekében a vasút 1936-ban egy második, közel azonos négytengelyes motorkocsit is rendelt, melyet 1937-ben vehetett át és az Ma 5 pályaszámon vett állagba. A közvetlen budapesti járat végül anyagi okokból nem jött létre, ezért mindkét motorkocsi Sopron és Győr között járt. A motorkocsik jelölése a pályaszámok változatlansága mellett 1937. decemberétől BCamot 4–5-re változott. A második világháborút követően, amikor a Sopron és Győr között közlekedő gyorsvonatok ülőhelyeinek számát növelni kellett és emiatt gőzmozdonyvontatású vonatokkal bonyolították le a forgalmat, a BCamot 4–5 pályaszámú motorkocsik Sopron–Ebenfurt és Sopron–Celldömölk között is közlekedtek. A motorkocsik jelölése az új osztályjelölések bevezetésével 1956-ban ismét változott, ABamot 4–5-re. Az ABamot 4 pályaszámú motorkocsiba a győri Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyár 1961-ben kísérletképpen egy 300 LE (221 kW) névleges teljesítményű, 1650 min^-1 fordulatszámú 12 JH 13,5/17 típusú, padló alatti dízelmotort és UVA-SRM DS1 típusú hidromechanikus hajtóművet épített. A két motorkocsi a Győr–Sopron–Ebenfurti Vasút vonalain 1970-ig közlekedett, ezt követően a MÁV-tól átvett ABb motorkocsik és Rába-Balaton motorvonatok üzembe állításával nélkülözhetővé váltak és 1972-ben selejtezték.

Források

• Kubinszky Mihály – Kopasz Károly – Manndorff Béla – Varju Béla: Ungarische Lokomotiven und Triebwagen. Budapest: Akadémiai Kiadó; Basel: Springer Basel AG. 1975. ISBN 978-3-0348-6446-6  
• Szécsey István: Az Árpádtól a Hargitáig. A Ganz gyorssínautóbusz, motorkocsi és motorvonat gyártásának aranykora (1934-1959). Budapest: Magyar Államvasutak ZRt. Vezérigazgatósága. 2006. ISBN 978-963-7085-92-5