Ugrás a tartalomhoz

KkStB 9 sorozat

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
KkStB 9 sorozat
kkStB 9 sorozat
SB 9 sorozat
BBÖ 9 sorozat
Pályaszám
kkStB 9.01–38
SB 9 1401–1404
BBÖ 9.01–38
BBÖ 9.401–404
Általános adatok
GyártóStEG, Floridsdorf, BMMF
Gyártásban18981903
SelejtezésBBÖ: 1938-ig
DarabszámkkStB: 38
SB: 4
BBÖ: 42 (kkStB és SB-től) db
Műszaki adatok
Tengelyelrendezés4-6-0
Nyomtávolság1435 mm
Futókerék-átmérő1034 mm
Engedélyezett legnagyobb sebesség90 km/h
Ütközők közötti hossz17 871 mm
Hossz11 448 mm (mozdony)
Magasság4570 mm
Csatolt kerekek tengelytávolsága3900 mm
Teljes tengelytávolság8460 mm
Szolgálati tömeg69,1 t
Tapadási tömeg43,5 t
Gőzvontatás
Jelleg2'C n2v
Tengelytávolság szerkocsival14 404 mm
Hengerek
Száma2
Gőznyomás14 atm
Rostélyfelület3,10 m²
Sugárzó fűtőfelület15,50 m²
Csőfűtőfelület172,00 m²
Szerkocsi
Típusa9, 56, 156, 256, 76, 86, 88
Vízkészlet16,8 m³
Tüzelőanyag-készlet6,8 t szén
A Wikimédia Commons tartalmaz KkStB 9 sorozat témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A kkStB 9 egy gyorsvonati szerkocsisgőzmozdony-sorozat volt a Császári és Királyi Osztrák Államvasutaknál (németül: k.k. österreichische Staatsbahnen, kkStB) és a Déli Vasútnál (DV) (németül: Südbahngesellschaft, SB)

Hegyvidéki pályára tervezte Karl Gölsdorf ezt a gyorsvonati mozdonyt és néhány újítást is bevezetett rajta. Ez volt az utolsó általa tervezett külsőkeretes mozdonytípus. Ez a kompaundmozdony volt Európában a legnagyobb alacsonynyomású-hengerátmérőjű abban az időben 810 mm-es átmérőjével. Miközben a vezérlés a kereten kívül volt, a karbantartást jelentősen megnehezítette a belül elhelyezett henger és hajtórúd. Legszembetűnőbb a nagy gőztartály 4,4 m-es hosszával a kazán tetején, mely a hegymenethez szükséges nagy gőzfogyasztáshoz tárolta a gőzt.

A 9 sorozat azonban nem nyújtotta az elvárt teljesítményt. Ennek valószínű oka a gépezet nagy ellenállása volt.

Összességében 38 db-ot szállított a StEG, Floridsdorf és a BMMF.

A Déli Vasút 1901-ben a StEG-től 4 db-ot kipróbálásra a tiroli Puster-völgybe vitt.

Az első világháború után a kkStB mozdonyok az Osztrák Szövetségi Vasutakhoz (Bundesbahnen Österreichs, BBÖ) kerültek, 1922 és 1928 között 19-et átépítettek. Az átépített mozdonyokat átsorolták a 409 sorozatba . A többi gépet 1938-ig selejtezték.

A Déli Vasút mozdonyai a vasúttársaság 1923 évi államosítása után szintén a BBÖ-höz kerültek. Ott a 9.401-404 pályaszámokat kapták és 1929-ig selejtezték őket.

A teljesség kedvéért meg kell jegyezni, hogy a 9.01-05 pályaszámokat már korábban kiadta a kkStB az Arlbergbahn mozdonyoknak. Ezeket azonban 1891-ben átszámozta 28.01-05-re.

Irodalom

[szerkesztés]
  • Lokomotiv-Typen der k.k. landesbef. Maschinen-Fabrik in Wien der priv. österreichisch-ungarischen Staats-Eisenbahn-Gesellschaft. M. Engel & Sohn, k.k. Hof-Buchdruckerei und Hof-Lithographie, Wien 1888.
  • Herbert Dietrich: Die Südbahn und ihre Vorläufer. Bohmann Verlag, Wien 1994, ISBN 3-7002-0871-5.
  • Karl Gölsdorf: Lokomotivbau in Alt-Österreich 1837–1918. Verlag Slezak, Wien 1978, ISBN 3-900134-40-5.
  • Helmut Griebl, Josef Otto Slezak, Hans Sternhart: BBÖ Lokomotiv-Chronik 1923–1938. Verlag Slezak, Wien 1985, ISBN 3-85416-026-7.
  • Adolf Hofbauer: Die 2'C-Naßdampf-Verbund-Schnellzuglokomotiven der Reihe 9 – Umbau–Erfolge mit österreichischen Dampflokomotiven vor rund 50 Jahren. In: Wolfgang Messerschmidt (Hrsg.): Lok Magazin. Nr. 78. Franckh’sche Verlagshandlung, W. Keller & Co., 1976, ISSN 0458-1822, S. 230–240.
  • Bernhard Schmeiser: Lokomotiven von Haswell, StEG und Mödling 1840–1929 (Nachdruck). Verlag Slezak, Wien 1992, ISBN 3-85416-159-X.
  • Heribert Schröpfer: Triebfahrzeuge österreichischer Eisenbahnen - Dampflokomotiven BBÖ und ÖBB. alba, Düsseldorf 1989, ISBN 3-87094-110-3.
  • Johann Stockklausner: Dampfbetrieb in Alt-Österreich. Verlag Slezak, Wien 1979, ISBN 3-900134-41-3.

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a kkStB 9 című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés]