Wikipédia:Szócikkek a kezdőlapon/2021 II.
Ezen az oldalon jelöljük a kezdőlapra a cikkeket, a 2021-es év második felére.
27. hét
július 5. 0.00 és július 8. 11.59 között: Pulykakeselyű
A jelölt cikk: Pulykakeselyű (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
- Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A pulykakeselyű (Cathartes aura) az újvilági keselyűalakúak (Cathartiformes) rendjébe sorolt újvilági keselyűfélék (Cathartidae) családjában a névadó Cathartes nem egyik faja. Carl von Linné svéd természettudós, orvos és botanikus írta le 1758-ban, „Systema Naturae” című enciklopédiájában, Vultur aura néven. A táplálkozási szokásaira utaló „Vultur” a latin vulturus szóból származik, és „tépőt” jelent.
Az újvilági keselyűfélék közül a pulykakeselyű a legelterjedtebb: a nem három fajából csak ez fordul elő Kanada déli felétől egészen Dél-Amerika csücskéig, a Tűzföldig. Számos élőhelyen megél, de főleg a nyílt és a részben nyílt terepeket – a legelőket, a sivatagokat, a cserjéseket és a bozótosokat –, valamint a szubtrópusi erdőket kedveli. A többi újvilági keselyűhöz hasonlóan nem közeli rokona az Európában, Ázsiában és Afrikában élő óvilági keselyűformáknak (Aegypiinae); hasonlóságuk a konvergens evolúció eredménye.
Dögevő, szinte kizárólag elpusztult állatok tetemeivel táplálkozik. A dögöket éles látásával és – a madarak között ritka – kiváló szaglásával találja meg; alacsonyan repülve kiszagolja a bomló tetemekből áradó gázokat. Repüléshez kihasználja a felszálló meleg légoszlopokat, az úgynevezett termikeket, emiatt szárnyaival csak ritkán csapkod. Pihenéskor nagy, gyakran hollókeselyűkkel (Coragyps atratus) közös csapatokba verődik. Rokonaihoz hasonlóan nincs alsó gégefője (syrinx), emiatt alig képes hangokat kiadni — amit igen, az főképp sziszegő- vagy mély torokhang. Barlangokban, fák odvaiban vagy sűrű cserjésekben fészkel. Fészekalja általában két fióka; ezeket visszaöklendezett táplálékkal eteti. Csak kevés természetes ellensége van. Az Amerikai Egyesült Államokban az 1918-ban a vándormadarakról elfogadott szerződés (Migratory Bird Treaty Act of 1918) szerint védett.
Megjegyzések, vita: [frissítés]
A Pulykakeselyű kiemelt cikkét javaslom-jelölöm a 2021. július 5. és július 8. közötti helyről e. – *feridiák vita 2021. május 20., 17:38 (CEST
Módosítás
Pulykakeselyű kiemelt cikkét javaslom-jelölöm a 2021. július 5. és július 8. közötti helyről a 2021. augusztus 12. és augusztus 15. közötti helyre mozgatni, azért, hogy az így felszabadított helyre a sokkal jobban ideillő Cristiano Ronaldo cikkajánlója kerülhessen. – *feridiák vita 2021. július 1., 15:30 (CEST)
- ellenzem Cristiano Ronaldo már kétszer szerepelt a címlapon, ez lenne a harmadik. Maradjon inkább a Pulykakeselyű. Hkoala 2021. július 1., 17:48 (CEST)
- ellenzem és egyetértésben Hkoalával, a Pulykakeselyű szócikket támogatom. Plusz Ronaldo szócikke is tele van sablonnal. @*feridiák: ha ennyire leszarod, és fűt-fát ajánlgatsz a kezdőlapra, lusz ezt kb mindenféle megbeszélés nélkül, akkor kénytelen leszek kezdeményezni, hogy tiltsanak el ettől a tevékenységtől is. – Gerry89 vita 2021. július 1., 18:03 (CEST)
- ellenzem, az érveim ugyanazok, mint Hkoaláé és Gerryé. Szerintem is legyen a pulykakeselyű a kezdőlapon. – Crimeavita 2021. július 2., 07:44 (CEST)
július 8. 12.00 és július 11. 23.59 között: Muraszaki Sikibu
A jelölt cikk: Muraszaki Sikibu (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
- Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Muraszaki nevére utaló lila ruhában, egy Edo-kori fametszetenMuraszaki Sikibu (紫 式部; Hepburn: Murasaki Shikibu ; Heiankjó, 973 és 978 között – 1014 és 1025 között) japán regényíró, költő és udvarhölgy volt a Heian-korban. Legismertebb műve a Gendzsi szerelmei (源氏物語, Gendzsi monogatari) című nagyregény, „a világirodalom első regénye”, amely körülbelül 1000 és 1012 (vagy 1021) között keletkezhetett. A Muraszaki Sikibu felvett név, valódi neve ismeretlen, de talán ő lehetett az a Fudzsivara Takako, akit egy 1007-es udvari napló udvarhölgyként említ.
A Heian-kori nők hagyományosan nem tanulhattak kínaiul, a korabeli kormányzás (és a férfiak) nagy presztízsű hivatalos nyelvén, de a művelt apja háztartásában nevelkedő Muraszaki igen hamar fogékonyságot mutatott a kínai klasszikusok iránt, és sikerült elsajátítania a kínai írást-olvasást. Húszas évei elején-közepén ment férjhez, és egy leánygyermeke született; a férj a házasságkötés után két évvel meghalt. Nem tudni pontosan, mikor kezdte írni Muraszaki a Gendzsi szerelmeit, talán házasélete alatt, vagy nem sokkal utána. 1005-ben meghívták udvarhölgynek Sósi császárné mellé, minden bizonnyal akkor már kialakulóban levő írói hírneve miatt. Udvari szolgálata alatt is folyamatosan írhatott, udvarbéli jelenetekkel gazdagítva regényét. Öt vagy hat év után otthagyta az udvart, és Sósi császárnéval együtt visszavonult a Biva-tó mellé. Halála évét nem tudják pontosan megjelölni a kutatók: legtöbben 1014-re teszik, de vannak, akik szerint még 1025-ben is élhetett.
Három műve ismert: a Muraszaki udvarhölgy naplója, egy kötetnyi vers és a Gendzsi szerelmei. Alig egy évtizeddel elkészülte után a Gendzsit már tartományokszerte terjesztették, egy évszázad múltán pedig a japán irodalom klasszikusának számított, és tudós elemzések tárgya lett. Külföldön a 20. század első harmadában jelent meg először: Arthur Waley hatkötetes angol fordítása 1933-ra fejeződött be. Muraszaki írásai alapműveknek számítanak nemcsak irodalmi értékük okán, hanem azért is, mert részletes ábrázolást nyújtanak a virágkorát élő Heian-udvar kultúrájáról. A 13. század óta számtalan kiadásban illusztrálták őket japán festők és közismert ukijo-e mesterek.
Megjegyzések, vita: [frissítés]
Az Apollo–16 kiemelt cikkét javaslom-jelölöm a 2021. július 8. és július 11.
közötti helyre. – *feridiák vita 2021. május 20., 15:40 (CEST)
ellenzem Még egy éve sincs, hogy a kezdőlapon szerepelt; javasolom helyette a Muraszaki Sikibu cikket. – Hkoala 2021. május 20., 18:29 (CEST)
28. hét
július 12. 0.00 és július 15. 11.59 között: Málta török ostroma
A jelölt cikk: Málta török ostroma (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
- Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Málta török ostroma, közismert nevén a Nagy ostrom, 1565 májusától szeptemberéig tartott. A Földközi-tenger térségében ekkor volt hatalma csúcsán az Oszmán Birodalom, amely nyugatnak terjeszkedve már elfoglalta Algírt, Tripolit, Oránt, a mai Tunézia partjainál fekvő Dzserbát, valamint a menorcai Ciutadellát. A török flotta és a muzulmán észak-afrikai kalózok szabadon fosztogatták az olasz, portugál és spanyol partokat, keleten pedig az Égei-tenger medencéjét. Nem volt tőlük biztonságban egyetlen hajó sem a Mediterráneumban, miután az 1560-as dzserbai csatában katasztrofális vereséget mértek a spanyol hajóhadra.
A további terjeszkedés útjában egyetlen kis keresztény erősség állt, Málta, amit V. Károly német-római császár, spanyol király adományozott a Jeruzsálemi Szent János Ispotályos Lovagrendnek azután, hogy a törökök kiverték őket Rodoszról. Málta stratégiai jelentőségét egyrészt Szicília közelsége adta, másrészt az, hogy a keleti oldalán fekvő, mély vizű kikötőben kényelmesen összegyűlhetett és felkészülhetett volna a spanyol fennhatóságú szigetek vagy más keresztény partok ellen készülődő török flotta. A lovagrend régóta szálka volt a szultán szemében, hiszen a máltai gályák rendszeresen fosztogatták a török kereskedőhajókat és részt vettek valamennyi komolyabb keresztény tengeri akcióban.
A török flotta I. Szulejmán szultán utasítására 1564-ben kezdett készülni Málta ostromára. Nagyjából negyvenezer emberrel 1565 májusában érkeztek a szigethez, ahol több mint nyolcezer lovag, katona és civil készült a védelemre. A szigetet négy erőd óvta: a régi fellegvár (Mdina), valamint a Nagy kikötő két oldalán álló Szent Elmo, Szent Mihály és Szent Angyal — utóbbi kettőt két megerősített település, Senglea és Birgu támogatta. A sziget védelmét vezető Jean Parisot de La Valette nagymester túl volt már hetvenedik évén is.
A támadó hajóhad irányítója Piali admirális, a gyalogosoké, tüzéreké és lovasoké Musztafa pasa volt. Hozzájuk csatlakozott kalózaival a nagy tekintélynek örvendő Turgut. Musztafa és Piali számos kérdésben nem értett egyet, és a keresztények szerencséjére a viták általában Piali javára dőltek el, márpedig ő az ostrom sikerénél fontosabbnak tartotta hajói biztonságát.
A hosszú ostromban a lovagrend 250 tagja mellett hétezer keresztény katona és máltai lakos esett el, a csaknem kilencezres helyőrségből mindössze hatszázan maradtak harcképesek. A török veszteségek még súlyosabbak voltak: közülük 25–30 ezren halhattak meg.
A máltaiak hősiességének híre egész Európát bejárta. Voltaire például azt mondta később, hogy „semmi nem olyan közismert, mint Málta ostroma” (rien est plus connu que la siege de Malte). Az ostrom befejezésének napja, szeptember 8. ma nemzeti ünnep a szigetországban.
Megjegyzések, vita: [frissítés]
Málta török ostroma kiemelt cikkét javaslom-jelölöm a 2021. július 12. és július 15. közötti helyre. – *feridiák vita 2021. május 20., 16:08 (CEST)
július 15. 12.00 és július 18. 23.59 között: Szarvasfélék
A jelölt cikk: Szarvasfélék (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
- Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A szarvasfélék vagy szarvasok a párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe tartozó család. Négy alcsalád, 19 nem, 54 élő faj tartozik a családba.
A legkorábbra tehető szarvaskövületet egy európai oligocén rétegben találták. A későbbi ősszarvasok nagyobb testűek és agancsaik is fejlettebbek. Ilyen faj a késő pleisztocén korban élt Eucladoceros és az óriásszarvas, amely agancsának fesztávolsága elérte a 3,5–4 métert.
A szarvasfélék nagy területen terjedtek el. A család fajai megtalálhatók minden kontinensen, az Antarktisz és Ausztrália kivételével; az utóbbira betelepítettek néhány fajt. Észak-Afrikában manapság csak egy faj él, a gímszarvas, amelynek utolsó példányai az Atlasz-hegységbe szorultak vissza.
A szarvasfélék a párosujjú patások második legnagyobb családja. A víziőz kivételével mindegyik fajnak van agancsa. A víziőz és a muntyákszarvasformák szemfoga meghosszabbodott. Az állandó szarvú antilopokkal ellentétben a szarvasfélék agancsa minden évben elhull, és a következő évben újra kinő. Bár a pézsmaszarvasfélék családjának a nevében a „szarvas” szó is szerepel, ezek nem tartoznak ide. A pézsmaszarvasfélék konvergens evolúciót mutatnak a muntyákszarvasformákkal, de leginkább a víziőzzel, mivel az ő szemfogaik is meghosszabbodtak, szarvuk pedig nincsen.
Megjegyzések, vita: [frissítés]
A Szarvasfélék kiemelt cikk tartalmát a 2021. június 10. és június 13. közötti helyre javaslom-jelölöm. – *feridiák vita 2021. május 3., 13:46 (CEST)
Módosítás:
A Szarvasfélék kiemelt cikk tartalmát a 2021. június 15. és június 18. közötti helyre javaslom-jelölöm. – *feridiák vita 2021. június 9., 16:07 (CEST)
Frissítés:
A Szarvasfélék kiemelt cikk tartalmát a 2021. július 15. és július 18. közötti helyre javaslom-jelölöm. – *feridiák vita 2021. július 12., 14:15 (CEST)
29. hét
július 19. 0.00 és július 22. 11.59 között: Sir Gawain és a Zöld Lovag
A jelölt cikk: Sir Gawain és a Zöld Lovag (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
- Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A Sir Gawain és a Zöld Lovag (angolul: Sir Gawain and the Green Knight) késő 14. századi, középangol, alliteráló verses lovagregény avagy románc, amely Artúr király és a kerekasztal lovagjának, Sir Gawainnek kalandjairól szól. A költeményben Sir Gawain elfogadja egy rejtélyes harcos kihívását, aki tetőtől talpig, ruhájától a hajáig, a szakálláig, sőt egészen a bőréig zöld. Ez a Zöld Lovag felajánlja, hogy bárki csapást mérhet rá a bárdjával, amennyiben hajlandó vállalni a viszonzást egy évvel és egy nappal később. Gawain egyetlen suhintással leüti a fejét, ám a Zöld Lovag feláll, felveszi a fejét, és emlékezteti Gawaint, hogy a megadott időpontban találkoznak. Gawain igyekezete, hogy ígéretét betartsa, valamint úti kalandjai a lovagság és hűség eszményének tükrei. Noha a szöveg 14. századi, maga a történet az Artúr-legendák egyik legrégebbike.
Az elbeszélő költemény egyetlen kéziratváltozatban, az úgynevezett Cotton Nero A. x.-ben maradt fenn, amely három vallási tárgyú verset is tartalmaz, ezek a Pearl (Gyöngy), a Cleanness (Tisztaság) és a Patience (Türelem). Általános vélekedés szerint mind a négynek ugyanaz az ismeretlen „Gyöngy-költő” vagy „Gawain-költő” a szerzője. Mind a négy költemény a középangol nyelv északnyugat-midlandsi dialektusában íródott, ily módon a történet a tájegység walesi és angol hagyománykincséből merít, korábbi „lefejezősdi”-történetekből kölcsönöz, s a becsület és a lovagi eszmény által a veszélyekkel szemben megkívánt helytállást példázza.
A mű bonyolult cselekménye és színpompás nyelvezete mellett elsősorban finom középkori szimbolikájával érdemel figyelmet. A Zöld Lovag, a lefejezés motívuma, az öv, amelyet Gawain a bárd elleni védelmül kap, mind-mind jelképi jelentőségű, s kelta, germán és egyéb folklórból és kulturális hagyományból táplálkozik. Maga a Zöld Lovag egyesek szerint a mitikus zöld ember megfelelője, míg mások krisztusi allúziónak vélik.
A Sir Gawain és a Zöld Lovag az egyik legfontosabb példája a középkori románc műfajának, amelynek hőse valamely áhított cél elérésére törekedve teszi próbára képességeit. A költemény többértelmű befejeződése révén azonban összetettebb a műfaj más képviselőinél. A keresztény értelmezés az apokalipszis ábrázolását látja benne, és párhuzamot von Gawain és Lady Bertilak, valamint Ádám és Éva története között. A feminista értelmezések egymásnak is ellentmondóak: egyik szerint elejétől végéig a nők uralják a cselekményt, másik szerint ez merőben illúzió. Kultúrtörténészek szemében leginkább a kor és a tájegység walesi és angol lakosai közti feszült viszonyt eleveníti meg a költemény. A mű hatása mindenesetre máig érvényesül, jelentős szerzők (J. R. R. Tolkien és Simon Armitage) fordították le modern angolra, színpadi és filmváltozatok is készültek belőle.
Megjegyzések, vita: [frissítés]
Puskás Ferenc (labdarúgó) cikkajánlóját jelölöm a 2021. július 19. és július 22. közötti helyre. – *feridiák vita 2021. június 20., 18:31 (CEST)
- ellenzem már háromszor volt a címlapon, ez lenne a negyedik. Javasolom helyette a Sir Gawain és a Zöld Lovag cikket. Hkoala 2021. június 20., 18:37 (CEST)
július 22. 12.00 és július 25. 23.59 között: Emberi szem
A jelölt cikk: Emberi szem (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
- Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Az emberi szem (oculus) a látás érzékszerve az ember szervezetében. A környezeti objektumokról származó – az azokból eredő vagy róluk visszaverődő – fénysugarak érzékelésére szolgál, optikai rendszerével leképezi azok alakját, térbeli helyzetét és színét. Ezt a képet idegi ingerületek formájában továbbítja a központi idegrendszerbe, ahol feldolgozásra kerül, és szükség szerint tudatosul. Az embernél a látás alapvető szerepet játszik a külvilágról tájékozódásban és az ahhoz alkalmazkodásban. Az egyik legfontosabb érzékszerv. A különféle egyéb szervezetekben változatos fényérzékeny szerveket találhatunk.
Amíg a legegyszerűbb szemekkel csak az dönthető el, hogy környezetében fény van-e vagy sötét, addig az összetettebb szemek képesek alakok és színek megkülönböztetésére. A legtöbb gerinces – emlős, madár, hüllő és hal – kétszemű. Ez a két szem, mint az emberé is gyakran ugyanabba az irányba néz, és ezzel egyetlen térbeli képet hoz létre; máskor más irányba nézve két külön képet hoznak létre, mint a nyúl vagy a kaméleon szemei. Az emberi szem az arc síkjában elhelyezkedő páros szerv. A szemek a szemüregekben (orbita) találhatók. A szemgolyót (bulbus oculi) járulékos szervek veszik körül, ezek gondoskodnak védelméről és biztosítják mozgását.
Az ember látószervének (organum visus) fő része a szemgolyó, de a látószervhez szervesen hozzátartoznak a szemidegek és a folytatásukba eső idegpályák tractus opticus és radiatio optica, valamint a szem járulékos szervei.
Megjegyzések, vita: [frissítés]
Az Emberi szem cikkajánlóját jelölöm a 2021. július 22. és július 25. közötti helyre. – *feridiák vita 2021. június 20., 18:20 (CEST)
Ez a hely vitalap. De még hiányzik a vita. Mi a magyarázata? – *feridiák vita 2021. augusztus 18., 19:41 (CEST)
30. hét
július 26. 0.00 és július 29. 11.59 között: Magic Tour
A jelölt cikk: Magic Tour (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
- Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A Magic Tour a Queen együttes 1986-os koncertturnéja volt, amely az A Kind of Magic című albumot népszerűsítette. Csak Európában és Angliában léptek fel, összesen 26 alkalommal. Július 27-én a budapesti Népstadionban álltak színpadra. A Magic Tour hatalmas siker volt. A turné megdöntötte az addigi összes nézőszám-rekordot Európában és Angliában egyaránt. A teljes turnén közel egymillióan látták a zenekart, az összbevétel pedig elérte a 11 millió angol fontot. A színpadtechnikát 20 kamionnal szállították egyik helyszínről a másikra.
A turné különböző állomásain rendre más-más együttesek léptek fel a Queen előtt. A turné állandó előzenekarának a Craaft nevű német hard rock együttes tekinthető, akik június 19-től végigkísérték Európán a Queent. Rajtuk kívül az ausztrál INXS-zel játszott legtöbbet a Queen ezen a turnén. Az angliai koncerteken a Status Quo volt a Magic Tour állandó különleges vendége, július 27-én Budapesten pedig a magyar Z’Zi Labor is felléphetett.
Ez volt az utolsó turnéja a zenekar eredeti felállásának, az utolsó koncert pedig 1986. augusztus 9-én, Knebworthben zajlott le. Egy évvel később, 1987-ben megállapították, hogy Freddie Mercury énekes HIV fertőzésben szenved, aki így betegsége miatt elutasította a további turnékat, habár az ok hivatalosan csak 1991-ben, halálakor vált bizonyossá.
A Magic Tour különböző állomásain rögzített koncertfelvételekből állították össze az 1986 decemberében megjelent Live Magic című albumot. A következő évben mutatták be a budapesti koncerten készült Live in Budapest című koncertfilmet. 1990-ben adták ki a Queen at Wembley koncertvideót, amely a Wembley Stadionban adott július 12-i telt házas koncertjüket örökítette meg. A koncert hanganyaga két évvel később jelent meg CD-n (Live at Wembley ’86).
Megjegyzések, vita: [frissítés]
Épp 2021. július 27-én lesz a 35. jubileuma a Queen 1986-os budapesti fellépésének.
(Ary vitaindítása 2021. május 10-én)
Ma napra pontosan 2021. július 27. napja van. A 30. hét kezdetétől közepéig, a déli harangszóig a „Magic Tour” csillagos kiemelt szócikk ajánlója van a „Kiemelt cikk” rovatban a főkezdőlapon. Pont a déli harangszóra a főcímlap fejrészében ez került, és még pár percig van most is: „A magyar változatnak 490 250 szócikke van, ebből 1038 kiemelt. – *feridiák vita 2021. július 27., 13:23 (CEST)*feridiák vita 2021. július 27., 12:43 (CEST)
Még néhány percig a főcímlap fejrészében a „Kiemelt cikk” rovatban a Konáraki naptemplom cikkajánlója a tartalom. Alatta pedig a legutóbb megjelent következő hét cikk szerepel: „Magic Tour • Emberi szem • Sir Gawain és a Zöld Lovag • Szarvasfélék • Málta török ostroma • Muraszaki Sikibu • Pulykakeselyű.” Itt kezdjük holnap a folytatást. – *feridiák vita 2021. augusztus 1., 23:48 (CEST)
július 29. 12.00 és augusztus 1. 23.59 között: Konáraki naptemplom
A jelölt cikk: Konáraki naptemplom (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
- Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A konáraki naptemplomot, vagy más néven Szúrja-templomot (orija: କୋଣାର୍କ ସୂର୍ଯ୍ୟ ମନ୍ଦିର, dévanágari:कोणार्क सूर्य मंदिर, hindi: Konárk Szúrja mandir.) a Ganga-dinasztiából származó I. Naraszimha Déva király építtette 1238 és 1264 között Indiában, az Orisza állambeli Bhuvanesvartól 60 kilométerre, a tengerparton. A király Szúrja hindu napistennek szentelte a Fekete pagodaként is ismertté vált templomkomplexumot, amely három egységből áll: a főtemplom épületegyüttese, vagyis a hívek szentélye (dzsagamóhana, vagy pida deul) a vele egybeépült belső szentéllyel (rékha deul) és a külön álló tánctemplommal (nátamandir); a feltehetően korábban épült Visnu-templom; valamint a Majádévinek (Szúrja egyik felesége) szentelt templom. Ezeket más épületek, például az adakozások csarnoka, a bhogmandapa, illetve medencék egészítenek ki. A főtemplom tizenkét pár keréken gördülő, hét ló vontatta szimbolikus szekeret formáz, melyet Szúrja hajt. Jellemzően az indiai művészetre, a komplexum minden eleme teljes felületén díszített, visszatükröződik benne az indiai nép hit- és gondolatvilága, mindennapjai.
A templom felépítéséhez több legenda is kapcsolódik. Az egyik szerint a szépséges Számba, Krisna fia kinevette a külseje miatt Náradát, a szent embert (száddhu). Nárada megbüntette a fiút, kimódolta, hogy ez Krisna fülébe jusson, aki éktelen haragjában leprával sújtotta saját gyermekét. Mikor Krisna rájött, hogy fia a ravasz Nárada cselszövésének áldozata lett, megbánta tettét, de az átkot visszavonni már nem tudta. Számba erre tizenkét évnyi vezeklésbe kezdett, lemondásait Szúrja napistennek ajánlva. Az istenség, látva Számba áldozatát, megparancsolta neki, hogy Konáraknál fürödjön meg a tengerben. A fiú engedelmeskedett, és végül meggyógyult. A legenda nyomán építette Naraszimha Déva király a templomot erre a helyre és szentelte azt Szúrjának, mivel maga is beteg volt, és így remélt gyógyulást. Az bizonyos, hogy Konárak a Szúrja-imádat egyik legkorábbi központja volt. Még ma is minden év január-februárjában (a hindu mágh hónapban) sok ezer zarándok látogat el ide és vesz gyógyító fürdőt az Indiai-óceánban.
Építésekor a templom a nágara (városi) templomépítészeti stílus csúcspontját képviselte, de mára a komplexum állapota romos, a 17. század óta már nem tölt be szakrális funkciót sem. Az UNESCO 1984-ben mint kulturális helyszínt vette fel a világörökségi listára.
Megjegyzések, vita: [frissítés]
Puskás Ferenc (labdarúgó) cikkajánlóját jelölöm a 2021. július 29. és augusztus 1. közötti helyre. – *feridiák vita 2021. június 22., 03:22 (CEST)
- ellenzem Már háromszor volt a címlapon, ez lenne a negyedik. Javasolom helyette a Konáraki naptemplom cikket. Hkoala 2021. június 22., 05:51 (CEST)
- ellenzem A Hkoala által említett okok miatt. Ogodej vitalap 2021. július 27., 19:46 (CEST)
31. hét
augusztus 2. 0.00 és augusztus 5. 11.59 között: Vapiti
A jelölt cikk: Vapiti (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
- Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A vapiti (Cervus canadensis) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a szarvasfélék (Cervidae) családjába és a szarvasformák (Cervinae) alcsaládjába tartozó faj.
A vapiti a világ egyik legnagyobb szarvasféléje, Észak-Amerika és Kelet-Ázsia legnagyobb emlőseinek egyike. A szarvasfélék családjában csak a jávorszarvas nagyobb nála, a számbárszarvas pedig méretben közelíti meg. A vapiti igen hasonlít a gímszarvasra, emiatt sokáig azt hitték, hogy ennek alfaja, de a mitokondriális DNS vizsgálat óta, amelyet 2004-ben végeztek el, a két állatot két külön fajnak tartják.
Az állat az erdőket és az erdőszéleket kedveli, itt füvekkel, lágy szárú növényekkel, levelekkel és kérgekkel táplálkozik. Habár Észak-Amerika és Kelet-Ázsia őshonos állata, a vapiti jól beilleszkedett az olyan országokba is, ahová betelepítették, például Új-Zélandra és Argentínába. A jó alkalmazkodóképessége veszélyezteti az új élőhelyeket és azok endemikus élőlényeit.
A vapiti bikáknak nagy agancsaik vannak, amelyeket évente lecserélnek. Az üzekedési időszakban a bikák egymásnak és a teheneknek mutogatják magukat, ha egyforma méretűek, akkor összeakasztják agancsaikat és hangosan hallatják hangjukat, ezt nevezzük szarvasbőgésnek. A vapitibőgés azon természetes hangok egyike, amelyet az ember könnyen felismerhet.
A vapiti állomány nagyon érzékeny néhány fertőző betegségre, amelyet átadhat a szarvasmarháknak és a juhoknak is. Sajnos az embernek azon törekvései, hogy a fertőző betegségeket megsemmisítse, eddig csak részleges sikerrel jártak.
Egyes kultúrákban imádják a vapitit, mivel úgy vélik, hogy az állat szellemi erőt ad nekik. Ázsia egyes részein az agancsokat és az agancsháncsot a hagyományos orvoslásban használják. Az állatot húsáért is vadásszák; a húsa jobb minőségű és több fehérjét tartalmaz, mint a háziállatoké, például szarvasmarháé és a csirkéé.
Megjegyzések, vita: [frissítés]
Javasolom erre a hétre a Vapiti cikket. – Hkoala 2021. július 6., 10:28 (CEST)
Ide visszatérés és olimpiai bajnokokig emelkedés
Internetes enciklopédiánk, a Wikipédia 323 nyelvi változattal bír. Közülük egyik változat a Magyar Wikipédia. Ennek összes lapja között egyetlen főcímlapja van. Ennek fejrészében található a „Kiemelt cikk” rovat.
Ennek tartalma jelenleg , 2021. augusztus 5-én a „Vapiti” cikkajánló. Mint látható Hkoala javasolta 2021. július 6-án a „Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2021-31-1” helyre, ide.
2021. augusztus 2-én, hétfőn a hét kezdetétől augusztus 5-én, csütörtökön a hét közepéig, a déli harangszóig, tehát már csak percekig a Vapiti cikkajánlója látható.
A déli harangszó után a hét másik felére „Molfetta” cikkajánlója jön. Nézzük meg még egyszer a „Kiemelt cikk” rovatban Vapiti cikkajánlóját. Mert most jön a java. – *feridiák vita 2021. augusztus 5., 11:57 (CEST)
augusztus 5. 12.00 és augusztus 8. 23.59 között: Molfetta
A jelölt cikk: Molfetta (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
- Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Molfetta város (közigazgatásilag comune) Olaszország Puglia régiójában, Bari megyében, az Adriai-tenger partján. A Molfetta-Ruvo-Giovinazzo-Terlizzi egyházmegye püspöki székvárosa. Felújított óvárosa és kikötője kedvelt turisztikai célpont.
A város határában álló töbör (a Pulo di Molfetta) falában lévő barlangokat az i. e. 6. évezredtől közel kétezer évig az ősember lakta. A mai település elődjét, egy kis halászfalut valószínűleg görög telepesek alapították az i. e. 4. században. A keresztes háborúk idején vált jelentős településsé, ugyanis a Szentföldre vezető út egyik fontos kikötője lett. A visszatérő keresztesek a városfalaktól mintegy kilométernyire egy, a Szűzanyának felajánlott ispotályt létesítettek. Ebben a legendák szerint megfordult a csodatételeiről híres Bajorországi Szent Konrád, Molfetta későbbi védőszentje is. A 16–17. századig területe egy kis, part menti szigetre korlátozódott, majd a szárazföldtől elválasztó csatorna feltöltése után dél felé terjeszkedett, a történelmi, falakkal körülvett óváros pedig fokozatosan elnéptelenedett. 1964-ben néhány épület össze is omlott. Az 1990-es évek végén, 2000-es évek elején az óváros utcáit felújították, az omladozó palotákat helyreállították. A város nevezetessége a pulo mellett a román stílusban épült régi dóm, a San Corrado, amely Otranto, Bitonto, Troia és Bari katedrálisaival együtt szerepel a világörökségnek javasolt helyszínek között.
Az óváros gerince a Via Piazza, amely egykor a piactérbe futott. Erre merőleges, kelet-nyugat irányú a Via San Pietro, amely a régi dómot köti össze a Piazza Municipióval, amin egykoron vár, az úgynevezett Rondella állt. Napjainkban ez a tér az óváros egyetlen nagyobb nyílt területe. Az óváros főbejárata a ma is álló Arco della Terra volt, a mai Corso Dante középtájékán. A kapu fölé emelkedett az óratorony (Torre dell’Orologio), amit 1897-ben bontottak el. Az óváros keletről a Piazza Municipión, északon pedig a dóm felől közelíthető meg. Az óvárost a széles Corso Dante Alighieri választja el az új városnegyedektől; ennek helyén a 18–19. századig egy várároknak kiképzett csatorna volt.
Megjegyzések, vita: [frissítés]
Lionel Messi cikkajánlóját jelölöm a 2021. augusztus 5. és augusztus 8. közötti helyre. – *feridiák vita 2021. július 1., 20:56 (CEST)
ellenzem A cikkben 2014-től semmi nincs róla a statisztikai adatokat kivéve, ebben a formában nem való a kezdőlapra. Tomcsy üzenet 2021. július 2., 14:10 (CEST)
ellenzem +1 Tomcsy Gerry89 vita 2021. július 7., 06:34 (CEST)
- @Tomcsy@Gerry89 A kezdőlapra kerülésig van még egy hónap, az alatt a labdarúgásműhely nem tudná kipótolni a hiányosságokat? Hkoala 2021. július 7., 08:46 (CEST)
- Nekem biztos nem lesz időm rá addig. EB, olimpia, Forma–1 és véges szabadidő részemről. Gerry89 vita 2021. július 7., 09:15 (CEST)
- Nem szeretnék ezzel foglalkozni, és pláne nem szeretném, ha ebből valami olyan mondanivaló lenne, hogy amelyik cikket a kezdőlapra jelölik, de tartalmilag le van maradva, azzal mások foglalkozzanak. A jelölő is dolgozhatna rajta, ha a kezdőlapon akarja látni, ahelyett hogy fórumozásra használja a vitalapokat.Tomcsy üzenet 2021. július 8., 14:54 (CEST)
Jelölöm helyette a Molfetta cikket. – Hkoala 2021. július 9., 05:22 (CEST)
32. hét
augusztus 9. 0.00 és augusztus 12. 11.59 között: Durhami székesegyház
A jelölt cikk: Durhami székesegyház (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
- Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A durhami székesegyház, teljes nevén Krisztus, Szűz Mária és durhami Szent Cuthbert-székesegyház egyike a legjelentősebb angliai zarándokhelyeknek, hiszen itt temették el Szent Cuthbert és Beda Venerabilis földi maradványait. A román stílus és a gótika közötti átmenet egyik legszebb példája, a normann építészet egyik kiemelkedő alkotása. A város központjában emelkedő dombon, a Wear folyó kanyarulatában kialakult félsziget déli oldalán álló székesegyházat északon a Palace Green nevű tér választja el az impozáns durhami vártól. A várral együtt a northumbriai Durham (ejtsd: darem) városának jelképe, 1986 óta az UNESCO Világörökségének része.
A táj látképét uraló hatalmas katedrális története a vikingek lindisfarne-i támadásával kezdődött. A menekülő angolszász szerzetesek égi jel alapján itt találták meg 955-ben azt a helyet, ahol biztonságba helyezhették Szent Cuthbert földi maradványait. A legendák szerint a szerzetesek két fejőlányt követtek, akik egy sötétbarna tehenet (óangol nyelven dun harrow, innen származik a város elnevezése) kerestek, és így érkeztek a Wear folyó kanyarulatához. Ekkor Szent Cuthbert ereklyetartója állítólag mozdíthatatlanná vált, amit a szerzetesek úgy értelmeztek, hogy itt kell eltemetniük földi maradványait — valószínűbb azonban, hogy kiválóan védhető helyzete miatt választották a félszigetet. Közrejátszhatott az is, hogy a terület Northumberland grófjának birtoka volt, a gróf, az akkori püspök, Aldhun rokona pedig nagy pártfogójuk volt.
Megjegyzések, vita: [frissítés]
Durhami székesegyház kiemelt cikkét javaslom-jelölöm a augusztus 9. és 2021. augusztus 12. közötti helyre. – *feridiák vita 2021. július 9., 21:48 (CEST)
augusztus 12. 12.00 és augusztus 15. 23.59 között: 2016-os labdarúgó-Európa-bajnokság
A jelölt cikk: 2016-os labdarúgó-Európa-bajnokság (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
- Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
2016-ban rendezték a 15. labdarúgó-Európa-bajnokságot. 1960 és 1984 után harmadik alkalommal Franciaország volt a házigazda. Ez volt az első 24 csapatos Eb; címvédőként, június 10-én a spanyolok kezdték a tornát.
A magyar válogatott az 1972-es Európa-bajnokság óta nem szerepelt Európa legjobbjai között. Az élmezőnyhöz zárkózást még csodálatosabbá tette, hogy meglepetést okozva csoportelsőként jutott tovább a nyolcaddöntőbe, ahol a belga labdarúgó válogatott állta útját. A játékvezetők között ott volt Kassai Viktor, aki három mérkőzést vezethetett és negyedik játékvezetőként szolgálhatta a döntőt.
A döntőt július 10-én Saint-Denis-ben, a Stade de France-ban játszották. Története során először Portugália lett az Európa-bajnok, mivel a döntőben hosszabbítás után 1–0-ra legyőzte a házigazda Franciaországot. Portugália lett a 10. olyan csapat, amely nyert már Európa-bajnokságot. Bajnokként részt vehetnek a 2017-es konföderációs kupán, amelyet Oroszországban rendeznek.
A legtöbb gólért az aranycipőt, a legjobb játékosnak megválasztva pedig az aranylabdát a francia Antoine Griezmann, a spanyol bajnok Atlético Madrid játékosa kapta. A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) 2009-ben a Puskás Ferenc emlékére megalapított Puskás Ferenc-díjjal minden évben a legszebb gólt szerző játékost tünteti ki. A 2016. évi nyertes nevének kihirdetésére és részére a Puskás-díj átadására 2017. január 9-én Zürichben került sor. A kitüntetésre tíz legesélyesebb versenyző közül Hal Robson-Kanu a 2016-os labdarúgó-Európa-bajnokság játékosa.
Megjegyzések, vita: [frissítés]
Módosítás
Pulykakeselyű kiemelt cikkét javaslom-jelölöm a 2021. július 5. és július 8. közötti helyről a 2021. augusztus 12. és augusztus 15. közötti helyre mozgatni, azért, hogy a felszabadított júliusi helyre a sokkal jobban odaillő Cristiano Ronaldo cikkajánlója kerülhessen. – *feridiák vita 2021. július 1., 15:00 (CEST)
Mivel Ronaldo cikke már kétszer volt címlapon, és különben is frissítésre szorul, a Pulykakeselyűt visszatettem az eredeti helyére. – Hkoala 2021. július 2., 06:28 (CEST)
Hiánypótlás
2016-os labdarúgó-Európa-bajnokság kiemelt cikkét javaslom-jelölöm a 2021. augusztus 12. és augusztus 15. közötti helyre. – *feridiák vita 2021. július 9., 00:30 (CEST)
33. hét
augusztus 16. 0.00 és augusztus 19. 11.59 között: Pietro Mascagni
A jelölt cikk: Pietro Mascagni (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
- Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Pietro Mascagni (Livorno, 1863. december 7. – Róma, 1945. augusztus 2. ) olasz zeneszerző, karmester.
Zenetanulmányait szülővárosában kezdte, majd a milánói konzervatóriumba iratkozott be, de az előírt tanéveket nem járta végig, hanem vándortársulatokhoz szegődött mint karmester. Később Cerignolában telepedett le, ahol zongoratanító és a városi zenekar dirigense volt. Itt írta meg a Parasztbecsület című operáját, amellyel nemcsak a Sonzogno kiadóvállalat pályadíját nyerte el, hanem egy csapásra világhírnevet is szerzett. 1891-ben következő operája, a Fritz barátunk is kedvező fogadtatásban részesült. 1895–1902 között a pesarói Liceo Musicale Rossini, 1903-tól a római Scuola Nazionale di Musica vezetője volt. 1933-ban egy rövid időre elfogadta a római operaház főzeneigazgatói állását. A komponálást továbbra sem hagyta abba, bár a Parasztbecsület világhírével és elismertségével későbbi művei már nem tudtak lépést tartani. Az első világháborút követően az olasz szocialista munkásmozgalommal szimpatizált, ami kiváltotta az 1920-as évek elején hatalomra jutó Mussolini ellenszenvét. Rövid önkéntes bécsi emigráció után hazatért és kiegyezett a fasiszta hatalommal, így többek között kinevezték az újonnan alapított Olasz Akadémia tagjává. Élete utolsó éveit Rómában élte le.
Megjegyzések, vita: [frissítés]
A Pietro Mascagni cikkajánlóját jelölöm a 2021. augusztus 16. és augusztus 19. közötti helyre. – *feridiák vita 2021. június 22., 15:51 (CEST)
augusztus 19. 12.00 és augusztus 22. 23.59 között: Koreai dorama
A jelölt cikk: Koreai dorama (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
- Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A koreai dorama (hangul: 한국드라마, hanguk turama, RR: hanguk deurama ) koreai nyelven készült, jobbára minisorozat formátumú Dél-Koreában gyártott televíziós sorozat, speciális jellemzőkkel, ami megkülönbözteti a hagyományos televíziós sorozatoktól vagy a szappanoperáktól. A sorozatok két típusra oszthatóak, a kortárs időkben játszódó modern sorozatokra és a történelmi, kosztümös doramákra, melyek koreai elnevezése szaguk ( ) (사극). Ezen belül számos műfaj figyelhető meg, a romantikus vígjátékokon, akciósorozatokon át a sci-fi elemeket felvonultató fúziós sorozatokig.
Sorozatokat az 1960-as évek óta forgatnak Dél-Koreában, a ma ismert „dorama” formátumú, egy évados, rövidebb (12–24 részes) sorozatok gyártása az 1990-es évek óta jellemző, és a hagyományosan jóval több epizódos történelmi sorozatokat is ebben a szellemben kezdték el átalakítani, létrehozva a „fúziós szaguk ( )” fogalmát. A koreai doramákat rendszerint nagyon szoros tempóban forgatják, közvetlenül az adott epizód adásba kerülése előtt akár órákkal, a forgatókönyv csak vázlatosan elkészített, a nézői visszajelzések tükrében bármikor változtatnak rajta, ami a színészektől az állandó készültséget követeli meg. A produkciós cégek gyakran küzdenek anyagi problémákkal.
A koreai dorama a koreai hullám részeként nem csak Ázsiában, de Európában és Amerikában is népszerű, a leghíresebbeket számos országban hagyományos televíziócsatornák is vetítik, A palota ékköve című sorozatot például 91 ország vásárolta meg, köztük Magyarország is. Külföldön ezen kívül legálisan licencelt videomegosztó portálokon is közzéteszik a legtöbb doramát, vannak olyan portálok is, amelyek az angol mellett más nyelvű feliratokkal is ellátják az epizódokat.
Magyarországon 2018-cal bezárólag több koreai sorozatot is forgattak, például az Irist, az Iris II-t és a Doctor Strangert.
Megjegyzések, vita: [frissítés]
A Vírus cikkajánlóját jelölöm a 2021. augusztus 19. és augusztus 22. közötti helyre. – *feridiák vita 2021. június 22., 15:19 (CEST)
ellenzem Már kétszer volt a kezdőlapon. Javasolom helyette a Koreai dorama cikket. – Hkoala 2021. augusztus 15., 08:00 (CEST)
34. hét
augusztus 23. 0.00 és augusztus 26. 11.59 között: Bari
A jelölt cikk: Bari (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
- Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Bari ( hallgat) az azonos nevű megye és egyben Puglia régió székhelye, Nápoly után Dél-Olaszország második legnagyobb városa (közigazgatásilag comune).
Az Adriai-tenger partján fekvő, ma jelentős ipari és oktatási központot az illírek alapították egy kis félszigeten, amelyen ma az óváros áll. Jelentősége a római fennhatóság alatt nőtt meg, amikor a Via Traiana egyik fontos állomása, valamint a birodalom egyik jelentős kikötője volt. Később a longobárdok, a szaracénok és a bizánciak birtokolták, majd a normann hódításokkal a Szicíliai Királyság része lett. Amikor 1087-ben Myrából a városba hozták Szent Miklós ereklyéit, a város egyike lett Európa legjelentősebb keresztény központjainak. Az ereklyék elhelyezésére építették fel a San Nicola-bazilikát, amely a román kori építészet egyik legjelesebb alkotása. Az Anjou-ház, valamint az aragóniai királyok uralkodása alatt Bari gazdasági élete hanyatlásnak indult.
Virágkora a 16. századra, Aragóniai Izabella milánói hercegnő uralkodásának idejére tehető. A város fejlődésében jelentős szerepe volt Sforza Bona lengyel királynénak, aki megözvegyülve visszatért ide és élete végéig nagyvonalúan támogatta a város szellemi életét. Bari a 19. század elejéig a középkori városfalak közé szorult. Joachim Murat nápolyi király rendelte el az új, rácsos utcahálózatú, a tiszteletére Murattianónak nevezett városnegyed felépítését. A fasiszta uralom idején alapították meg egyetemét és akkor létesítették neves vásárközpontját, a Fiera del Levantét. Napjainkban Puglia legjelentősebb gazdasági központja, Dél-Olaszország egyik legjelentősebb teher- és személykikötője.
Megjegyzések, vita: [frissítés]
Bari cikkajánlóját javaslom-jelölöm az augusztus 23. és augusztus 26. közötti helyre. – *feridiák vita 2021. július 29., 11:04 (CEST)
augusztus 26. 12.00 és augusztus 29. 23.59 között: Magyar–török háború (1521–26)
A jelölt cikk: Magyar–török háború (1521–26) (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
- Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A magyar–török háború (1521–26) az Oszmán Birodalomnak a Magyar Királyság és Horvátország ellen vívott konfliktusa, melynek kimenetele döntő hatással lett a közép-európai térség sorsára nézve. A középkori magyar állam ebben a harcban bukott el. Bár Csehország és a Német Birodalom mellette állt, valójában néhány segédhadon kívül komolyabb segítséget nem nyújtottak.
A katonai vereségnek számtalan oka volt, ezek közül is legtöbbnek a gyökerei évtizedekre visszamenőleg keresendők. A Mátyás királyt követő II. Ulászló hozzá nem értő kormányzása során az ország az anarchia állapotába süllyedt. A magyar nemesség görcsösen ragaszkodott előjogaihoz és nem volt hajlandó mozgatható sereg felállítására. Elhanyagolta a hadszervezetet, s a katonaság csupán rosszul szervezett bandériumokból állt, kiegészülve a közfelkeléssel, de ez még az oszmán-török hadsereg kevésbé képzett irreguláris erőivel sem tudta felvenni a harcot.
A 15. század második felétől a Török Birodalom tovább erősödött, I. Szulejmán török szultán Nyugat-Európa meghódítását helyezte kilátásba. Franciaország – az egyik nagyhatalom – Törökországgal igyekezett szövetségi viszonyt kialakítani, hogy ellenségeit – a németeket és spanyolokat – török fegyverekkel győzze le. Spanyolország ebben az időben szintén hadban állt az Oszmán Birodalommal.
1526-ban a mohácsi síkon, a „magyar Rigóföldön” meghalt II. Lajos magyar király, ezzel eldőlt az ország sorsa. A trónt ezután a Habsburgok foglalták el, akiknek a német-birodalmi trón, sőt olykor a spanyol korona és több itáliai és holland terület is kezükben volt, ami esélyt kínált a török visszaszorítására. Ám a Habsburgok, minden erőfeszítésük ellenére, részben a protestantizmus terjedése, részben a Német-római Birodalom széttagoltsága, illetve a francia terjeszkedés miatt, még másfél évszázadig nem voltak képesek a török kiűzésére Közép-Európából.
Megjegyzések, vita: [frissítés]
Abda cikkajánlóját javaslom-jelölöm az augusztus 26. és augusztus 29. közötti helyre. – *feridiák vita 2021. július 29., 10:44 (CEST)
- ellenzem Nincs egy éve, hogy a címlapra került (2020. novemberben). Javasolom helyette a Szumátrai orrszarvú cikket. Hkoala 2021. augusztus 9., 16:35 (CEST)
A Magyar–török háború (1521–26) cikkajánlóját javaslom-jelölöm az augusztus 26. és augusztus 29. közötti helyre. Még csak egy alkalommal került a „Kiemelt cikk” rovatban a főcímlapra. – *feridiák vita 2021. augusztus 25., 22:10 (CEST)
P.S. A Szumátrai orrszarvú ajánlója először 2015. szeptember 21. és 2015. szeptember 24. között szerepelt a kezdőlapon. Keressük meg együtt a másodszori ajánló helyét. – *feridiák vita 2021. augusztus 25., 22:37 (CEST)
Wikipédia-szócikkek jobbítása illusztrálással is!
Legfelül ezen kiemelten fontos felhívás olvasható: Illusztrálj Wikipédia-szócikkeket és nyerj értékes ajándékokat! Egy kattintással azt is megtudható, hogy a határidő végéhez közeledünk: „A pályázat 2021. július 1. és augusztus 31. között zajlik, és a legaktívabb közreműködők különböző díjakra számíthatnak (nagyobb létszámú részvétel esetén a nemzetközi díjak mellett valószínűleg a magyar közösség számára lesznek hazai díjak is).” Hajrá, húzzunk bele! – *feridiák vita 2021. augusztus 29., 23:49 (CEST)
Augusztus 29-én a 2021/2022-es tanév Országos Református Tanévnyitó istentiszteletét tartották Felsőzsolcán. A vasárnap délig tartó eseményt a DunaTV közvetítette. – *feridiák vita 2021. augusztus 30., 12:31 (CEST)
35. hét
augusztus 30. 0.00 és szeptember 2. 11.59 között: Wolfgang Amadeus Mozart
A jelölt cikk: Wolfgang Amadeus Mozart (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
- Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Wolfgang Amadeus Mozart (teljes nevén Johannes Chrysostomus Wolfgang Theophilus Mozart) (Salzburg, 1756. január 27. – Bécs, 1791. december 5.) osztrák klasszicista zeneszerző, zongorista, karnagy és zenepedagógus. Zenei tehetsége korán megmutatkozott: első zeneműveit, amiket édesapja, Leopold Mozart jegyezett le, hat évesen improvizálta. Leopold Mozart a salzburgi érseki udvar muzsikusa volt, és mindent megtett fia minél alaposabb zenei képzése érdekében. Amint Wolfgang rendkívüli tehetsége nyilvánvaló lett számára, úgy érezte, hogy kötelessége azt megmutatni az embereknek. Ennek érdekében hosszú koncertkörutak sorát szervezte gyermekeinek, és a csodagyerekek a korabeli Európa szinte valamennyi jelentős zenei központjába és fővárosába eljutottak. A fiatal Mozart így megismerhette a korabeli Itália, Párizs, London, Bécs zenei világát. Tizenegy évesen már egész estét betöltő vígoperát komponált, tizennégy évesen pedig megírta első opera seriáját.
Két itáliai út után apa és fia hosszabb időt töltött Salzburgban, majd miután az új érsek Hieronimo Colloredo nem engedélyezte, hogy apja hosszabb időre eltávozzon, Mozart édesanyjával indult utolsó nagy koncertútjára Párizsba. Út közben hosszabb időt töltöttek Mannheimben, ahol Mozart megismerte első nagy szerelmét, Aloysia Webert. Párizsban nem sikerült állást találnia, ráadásul édesanyja megbetegedett, és meghalt. Ezért Mozart hazautazott, és az érseki udvar muzsikusa lett. 1781-ben a müncheni városi színház felkérte, hogy komponáljon egy új operát a karneváli szezonra. Mozart elvállalta a feladatot, és az Idomeneo nagy sikert aratott. A bemutató után a városban töltötte az egész farsangot, majd rokonaihoz Augsburgba utazott.
Innen rendelte magához az érsek Bécsbe. A császárvárosban Colloredo többször is megalázóan bánt Mozarttal, aki ezt nem hagyta szó nélkül. Végül úgy megsértette a főpapot, hogy Bécsben szó szerint kidobták az érseki palotából.
Megjegyzések, vita: [frissítés]
Wolfgang Amadeus Mozart cikkajánlóját jelölöm az augusztus 30. és szeptember 2. közötti helyre. – *feridiák vita 2021. július 29., 11:45 (CEST)
szeptember 2. 12.00 és szeptember 5. 23.59 között: Apáczai Csere János
A jelölt cikk: Apáczai Csere János (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
- Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Fő műve, a Magyar encyclopaedia (1655) címlapjaApáczai Csere János, 1656-tól többnyire Apáczai Cseri János (Apáca, 1625. [június 10.?] – Kolozsvár, 1659. december 31.) erdélyi magyar pedagógus, filozófus, kálvinista teológus, a magyar nevelésügy és az anyanyelvi tudományos ismeretterjesztés előfutára, az erdélyi puritánus mozgalom kiemelkedő alakja, az első magyar enciklopédista, a karteziánus ismeretelmélet korai magyar követőinek egyike.
A Barcaság kálvinista szülötte, szegény sorsú szabados szülők gyermeke volt. Felsőbb tanulmányait Kolozsvárott és Gyulafehérvárott, majd 1648-tól öt éven át hollandiai egyetemeken folytatta (Franeker, Leiden, Utrecht). 1651 áprilisában a harderwijki egyetemen avatták teológiai doktorrá.
1653-as hazatérését követően a gyulafehérvári kollégium osztálytanára lett. Ám haladó pedagógiai eszméivel konzervatív feletteseit és II. Rákóczi György fejedelmet is magára haragította, így 1655 végén abba kellett hagynia a tanítást. Éppen 1655-ben jelent meg fő műve, a Magyar encyclopaedia. 1656 nyarától pedig a kolozsvári református iskola igazgatójaként folytathatta a nevelést-oktatást. Iskolateremtő szellemisége 1657-től új anyaintézményében kibontakozhatott, törekvése támogatókra, tudása követőkre talált. Egy erdélyi tudományegyetem megalapítására vonatkozó tervezetét 1658 végén nyújtotta be Barcsay Ákos fejedelemnek, de az Oszmán Birodalommal kialakult konfliktus árnyékában az oktatásügy kérdése háttérbe szorult. Apáczai 1659 végén, harmincnégy esztendős korában tüdőbajban meghalt. Holland felesége, Aletta van der Maet nem sokkal élte túl férjét, a frigyükből született két gyermek sem érte meg a felnőttkort.
Pedagógiai eszméi – természettudományos és anyanyelvi oktatás, tudományegyetem szervezése – alapján méltán tarható a magyar neveléstudomány apostolának. További érdeme a karteziánus filozófia ismeretelméleti és természettudományos alapjainak meggyökereztetése magyar földön. Bár részben dogmatikus teológiai gondolkodása és bizonytalansága a matematika területén nem engedte, hogy az új tanok biztos kezű mestere legyen, de a korszerű tudományosság előfutáraként ő írt először magyarul többek között a heliocentrikus világképről, a vérkeringésről és a mágneses elhajlásról.
Megjegyzések, vita: [frissítés]
Apáczai Csere János cikkajánlóját jelölöm a 2021/2022-es tanévnyitóra a 2021. szeptember 2. és szeptember 5. közötti helyre. – *feridiák vita 2021. július 29., 08:12 (CEST)
A 2021/2022-es tanév rendjéről szóló kormányrendelet alapján az iskolai év szeptember 1-jén, szerdán kezdődik, és 2022. június 15-ig, szerdáig tart. – *feridiák vita 2021. július 29., 08:49 (CEST)
APPENDIX
Apáczai Csere János cikkajánlóját jelöltem a 2021/2022-es tanév kezdetére. Volt elég idő a felkészülést megvitatni. Majd a cikkajánlója szeptember 2. és szeptember 5. között fent volt a „Kiemelt cikk” rovatban a
főcímlapon. Mai napon délig még most is kint a kezdőlapon. De ezen vitalapon még mindég hiányzik a vita.
Az „Évfordulók” rovatban ma ez az első esemény: 370 éve, 1651-ben Apáczai Csere János és Aletta van der Maet házasságot kötött az utrechti Szent Katalin-templomban.
Az utrechti Szent Katalin-templomban 370 éve kötött házasság döntő esemény volt Apáczai Csere János és Aletta van der Maet életében, és nekünk is alkalmat ad döntő fontosságú vitára. – *feridiák vita 2021. szeptember 30., 12:00 (CEST)
36. hét
szeptember 6. 0.00 és szeptember 9. 11.59 között: Kínai kert
A jelölt cikk: Kínai kert (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
- Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A 16. század elejéről származó kínai kert Vuhszi városábólA kínai kert tájképkertészeti stílusa a kínai kultúra ősi ága, ami három évezredes fejlődésen ment keresztül. Nagy hatással volt a japán és koreai kertkultúra kialakulására is. Az uralkodói családok palotáihoz csatlakozó kerteken kívül magába foglalta a tudósok, költők, művészek, kormánytisztviselők otthonai melletti kerteket is. Ezek a fallal körülvett, a házak belső terét kiszélesítő lakóterületek lehetőséget nyújtottak a szemlélődésre, a külvilágtól való elzárkózásra. A tipikus kínai kertben dombok, sziklák, tavak adják a növényzet környezetét, miniatűr, idealizáltan romantikus tájat alkotva, és kisebb épületek szolgálják a pihenést és szemlélődést. A kínai kertekben sokféle épület található, csarnokok, pavilonok, kilátóhelyek, galériák, templomok, hidak, tornyok. A szucsoui Szerény hivatalnok kertje például negyvennyolc épületet foglal magába, beleértve a lakóházat, pavilonokat családi összejövetelek céljaira, tizennyolc kilátóhelyet a különböző látképekben való gyönyörködésre, és számos tornyot, hidacskát, fedett folyosót. Az építményeknek azonban soha nem szabad dominálniuk a látképet, hanem azzal harmóniában kell maradniuk. A mesterséges „hegy” és/vagy a sziklakert a kínai kert elengedhetetlen része. A hegycsúcs a kínai filozófiában az erény, a stabilitás és a tartósság szimbóluma már a Változások könyve és Konfuciusz óta.
A kertművészet Kínában szoros összefüggésben fejlődött más művészeti ágazatokkal, elsősorban a tájképfestészettel, a kalligráfiával és a költészettel. A kertkultúra egyik csúcspontját Szucsou ( )ban érte el, ahol csaknem egy évezreden át, a 11. és a 19. század közötti virágzott ez a művészeti ágazat. A máig megmaradt 69 ottani kertből kilencet a világörökség részévé nyilvánítottak Szucsou klasszikus kertjei néven.
Megjegyzések, vita: [frissítés]
Javasolom a Kínai kert cikket. – Hkoala 2021. augusztus 15., 08:12 (CEST)
szeptember 9. 12.00 és szeptember 12. 23.59 között: A Szent Korona tudományos kutatásának története
A jelölt cikk: A Szent Korona tudományos kutatásának története (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
- Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A felső kép Révay Péter koronaőr 1613-ban megjelent könyvének illusztrációját másolja. Az alsó kép a Szent Korona
1790-es vizsgálata alapján készültA Szent Korona tudományos kutatásának története több évszázadra tekint vissza. A királyi fejék létrejöttének helyéről, idejéről írásos források nem állnak rendelkezésre, de a középkorban Hartvik püspök legendája alapján természetesnek tartották, hogy ez teljes egészében az a korona, amit István, az első magyar szent király II. Szilveszter pápától kapott. Azok a képi ábrázolások, amelyeken már azonosítható, mind az újkorból származnak. A 17. század óta több tucatnyi magyar és külföldi szakember foglalkozott behatóan a korona szerkezetével, művészettörténeti párhuzamaival, történetével.
A tudományos igényű kutatás a királyi koronán lévő görög feliratok észrevételével és vizsgálatával kezdődött. Azonosították az ábrázolt személyeket, megfogalmazták az első elméleteket e megfigyelések értelmezésére. 1613-ban Révay Péter koronaőr tollából jelent meg az első könyv a koronáról. Révay a korona görög felirataiból a Konstantin nevet is kiolvasta, és ezt úgy magyarázta, hogy a fejék görög munka, amit Nagy Konstantin adományozott I. Szilveszter pápának, késői utódja, II. Szilveszter pápa pedig a pápai kincstárból adta Istvánnak.
1790-ben Weszprémi István megállapította, hogy az alsó koronarészen szereplő, világi személyeket ábrázoló képek görög betűs feliratai VII. (Dukász) Mihály bizánci császárt, I. Géza magyar királyt és Dukász Mihály Konstantin nevű fiát, vagy ugyancsak Konstantin nevű testvérét nevezik meg, akik az első magyar király halála után éltek. Katona István jezsuita történész vetette fel elsőként, hogy a korona két részből állt össze. Elfogadta, hogy az alsó, görög részt Dukász Mihály adományozhatta, de ragaszkodott ahhoz, hogy a felső rész pántjait a Hartvik-legendának és a Szilveszter-bullának megfelelően a pápa küldte I. Istvánnak.
A kiegyezés után minden addiginál alaposabb vizsgálatot végzett a koronán a Magyar Tudományos Akadémia bizottsága. Ennek vezetője, Ipolyi Arnold püspök úgy foglalt állást, hogy a korona felső része lehetett az a fejék, amit Szent István kapott II. Szilveszter pápától, de véleményét többen is támadták.
A második világháború előtt és után, hazai és külföldi vizsgálatok eredményeit 2000-re, az új millenniumra Tóth Endre foglalta össze. A Szent Koronát a jelenleg érvényes, a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia által is támogatott főáramlati tudományos eredmények szerint valószínűleg III. Béla idején, Magyarországon állították össze két részből. Az alsó rész, az úgynevezett görög korona eredetileg Bizáncból érkezhetett I. Géza király görög felesége számára mint női korona; és ezt a két rész összeállításakor átdolgozták. A felső, latin rész valamilyen módon Szent Istvánhoz köthető elemekből készült. A korona tetején lévő kereszt valószínűleg egy koronázás előtti sérülés miatt ferdült el.
Megjegyzések, vita: [frissítés]
Javasolom A Szent Korona tudományos kutatásának története cikket. – Hkoala 2021. augusztus 20., 06:18 (CEST)
A 2016-os cikkajánlón a képek alsó része került fel, a 2021-es változaton most a felső rész kerül, így a két változat kiegészíti egymást. – *feridiák vita 2021. szeptember 5., 22:00 (CEST)
37. hét
szeptember 13. 0.00 és szeptember 16. 11.59 között: Dengue-láz
A jelölt cikk: Dengue-láz (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
- Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A dengue-láz (ejtsd: [dengi]) a dengue-vírus által okozott fertőző megbetegedés. A betegségnek két formáját különböztetik meg: a klasszikus dengue-lázat és a vérzéses dengue-lázat. A klasszikus forma az egész világon jelen van a trópusi területeken, míg a vérzéses forma főleg Ázsia déli részén fordul elő.
A dengue-vírust szúnyogok terjesztik. A dengue-lázat „csonttörő láz”-nak is nevezik, mivel olyan erős fájdalmat okozhat, hogy a beteg úgy érzi, mintha eltörnének a csontjai. A dengue-láz tünetei többek között láz, fejfájás, a kanyaróhoz hasonló bőrkiütés, valamint az izom- és ízületi fájdalmak. Ritka esetekben, a dengue-láz életveszélyessé is válhat. Az egyik a vérzéses dengue-láz, ami vérzést, a vérerek szivárgását és a véralvadást előidéző vérlemezkék számának csökkenését okozza. A másik életveszélyessé válható változat a dengue-sokk szindróma, ami veszélyesen alacsony vérnyomást okoz.
Öt különböző típusú dengue-vírus létezik. Ha valaki egyszer már megfertőződött az egyik típusú vírussal, akkor az adott típus ellen rendszerint egész életére védett lesz, a másik négy típus ellen azonban csak rövid ideig ad védettséget. Ha a továbbiakban mégis elkapja valaki e négy vírustípus valamelyikét, akkor nála nagy valószínűséggel még súlyos szövődmények is kialakulhatnak. Mivel a betegség ellen nem áll rendelkezésre védőoltás, a megelőzés főként az azt terjesztő szúnyogok élőhelyeinek és ezáltal számának csökkentésére, illetve a szúnyogcsípések elkerülésére (pl. szúnyogháló) korlátozódik. A fertőzésnek nincsen specifikus kezelése, a terápia kizárólag szupportív, elsősorban folyadékpótlást jelent. Enyhe esetben a szájon keresztüli folyadékpótlás is elegendő lehet, közepes vagy súlyos betegségnél azonban intravénásan adott folyadék, vagy vérátömlesztés is szükségessé válhat.
Az 1960-as évek óta sokkal többen fertőződtek meg dengue-lázzal, mint korábban. A betegség a második világháború óta világméretű problémává vált. Több mint 110 országban fordul elő gyakorta, és évente mintegy 50–100 millió ember fertőződik meg vele. A vírust közvetlenül kezelő védőoltások és gyógyszerek kidolgozása jelenleg folyik. Számos különböző módszert próbálnak alkalmazni, beleértve a szúnyogok számának csökkentését is. A dengue-láz első modern kori leírásai 1779-ben keletkeztek. A 20. század elején a tudósok kiderítették, hogy a betegséget a dengue-vírus okozza és szúnyogok terjesztik.
Megjegyzések, vita: [frissítés]
Javasolom a Dengue-láz cikket. – Hkoala 2021. augusztus 20., 06:23 (CEST)
szeptember 16. 12.00 és szeptember 19. 23.59 között: 2016-os sakkolimpia
A jelölt cikk: 2016-os sakkolimpia (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
- Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A 42. nyílt és 27. női 2016-os sakkolimpiát 2016. szeptember 1–14. között Azerbajdzsán fővárosában, Bakuban rendezték. A jelentős biztonsági intézkedéseket összehangolták a FIDE által kifejezetten a sakkolimpiára megalkotott csalás elleni szabályzattal is. A nyílt versenyen 176 ország 182 csapata, a női versenyen 137 ország 141 csapata vett részt; mindkettő rekord a sakkolimpiák történetében. A rendező Azerbajdzsán három csapatot indíthatott, és csapattal képviseltette magát a vak sakkozók nemzetközi szervezete (International Braille Chess Association – IBCA), a mozgáskorlátozottak nemzetközi sakkszövetsége (International Physically Disabled Chess Association – IPCA), valamint a hallássérültek nemzetközi sakkszervezete (International Chess Committee of the Deaf – ICCD) is.
A résztvevő versenyzők tekintetében is az egyik legerősebb olimpia volt: a nyílt és a női versenyen is nyolc-nyolc ült asztalhoz a világranglista első tíz helyezettje közül. A férfiak közül csupán az exvilágbajnok Visuvanátan Ánand és az örmény csapat távolmaradása miatt Levon Aronjan, míg a nők közül az indiai Kónéru Hanpi és az orosz Jekatyerina Lagno hiányzott. A nyílt versenyen 253 nemzetközi nagymester, 1 női nemzetközi nagymester és 139 nemzetközi mester, a női versenyen 20 nemzetközi nagymester, 67 női nemzetközi nagymester, 39 nemzetközi mester és 118 női nemzetközi mester ült asztalhoz. A sakkolimpia ideje alatt ült össze a Nemzetközi Sakkszövetség (FIDE) 87. kongresszusa, amelyen – többek között – bejelentették Gledura Benjámin nemzetközi nagymester címét.
A nyílt versenyen az Amerikai Egyesült Államok csapata nyert a vele azonos csapatpontszámot elért Ukrajna előtt, a harmadik helyen Oroszország végzett. A női versenyt magabiztosan, három pont előnnyel Kína válogatottja nyerte, az ezüstérmet Lengyelország, a bronzérmet a vele holtversenyben végző Ukrajna kapta. A magyar válogatottak egyaránt 15 pontot szereztek, ami a nyílt versenyen a 15. helyre volt elég. Ha a női versenyen az utolsó fordulóban győz a magyar csapat, akkor dobogón végzett volna, vereségével viszont a 16. helyre csúszott vissza. Egyéni teljesítménye alapján Almási Zoltán a 3. táblások között ezüstérmet, Gara Anita az 5. játékosok között bronzérmet kapott.
Megjegyzések, vita: [frissítés]
Mariangela Melato cikkajánlóját jelölöm a 2021. szeptember 16. és szeptember 19. közötti helyre. – *feridiák vita 2021. július 24., 14:48 (CEST)
ellenzem Nem kiemelt cikk. – Hkoala 2021. július 24., 14:52 (CEST)
Javasolom a 2016-os sakkolimpia cikket. – Hkoala 2021. augusztus 20., 06:26 (CEST)
38. hét
szeptember 20. 0.00 és szeptember 23. 11.59 között: Szumátrai orrszarvú
A jelölt cikk: Szumátrai orrszarvú (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
- Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A szumátrai orrszarvú (Dicerorhinus sumatrensis) az emlősök (Mammalia) osztályának páratlanujjú patások (Perissodactyla) rendjébe, ezen belül az orrszarvúfélék (Rhinocerotidae) családjába tartozó Dicerorhinus emlősnem egyetlen élő és egyben típusfaja is. 2019-ben kihalt faj lett Malajziában (becslések szerint kevesebb mint nyolcvan él már csak belőlük, ezért a faj súlyosan veszélyeztetett). Az ismert orrszarvúfajok (indiai, jávai, szumátrai, szélesszájú, keskenyszájú orrszarvú) közül a szumátrai a legkisebb, de más szárazföldi emlősökhöz képest így is nagy. Marmagassága 112–145 centiméter, fej-testhossza 236–318 centiméter, farokhossza 35–70 centiméter. Testtömege élőhelyétől függően 500–1000 kilogramm; általában 700–800 kilogramm. A rekorder példány 2000 kilogrammot nyomott. Mint az afrikai fajoknak, a szumátrai orrszarvúnak is két tülke van: az elülső a nagyobbik, általában 15–25 centiméter magas és az állat orrán ül, a második tülök az elülső és a homlok között helyezkedik el, és igazából csak egy csonk. Testének legnagyobb részét vörösesbarna szőrzet borítja.
Korábban ez az orrszarvúfaj India, Bhután, Banglades, Mianmar, Laosz, Thaiföld, Malajzia, Indonézia és Kína esőerdeiben, mocsaraiban és köderdeiben élt. A történelmi időkben Kína délnyugati részén, főleg Szecsuanban fordult elő. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) súlyosan veszélyeztetett fajnak minősíti ezt a ritka állatot, mivel ma már csak öt állománya létezik: négy Szumátrán és egy Borneón; nemrég a Maláj-félszigeten levő kihalt. Igen nehéz megbecsülni a példányok valódi számát, mivel magányos állatok és az előfordulási területeiken szétszórva élnek. Feltételezések szerint világszerte – az állatkerteket is beleértve – kevesebb, mint 80 szumátrai orrszarvú maradhatott. A Maláj-félszigeten élő állománynak a fennmaradása igen kérdéses, a négy szumátrai állományból az egyik már valószínűleg kihalt. Az egyedszámcsökkenés fő oka az orvvadászat, mivel az orrszarvúak tülkét nagyra becsülik a hagyományos kínai orvoslásban. Emiatt a feketepiacon egy kilogramm orrszarvútülök 50 000-65 000 amerikai dollárért kel el. 2019. május 27-én elpusztult Tam, az utolsó malajziai hím szumátrai orrszarvú; 2019. november 23-án pedig Iman, az utolsó malajziai nőstény. E két példány halálával Malajzia területéről kihalt ez az orrszarvúfaj; így a szumátrai orrszarvú már csak Indonézia területén található meg.
Életének legnagyobb részét magányosan tölti, ez alól kivételt képez a szaporodási és a borjak nevelésének időszaka. Az orrszarvúak közül a szóban forgó faj adja ki a legtöbb hangot. Hangadáson kívül területét talajkaparással, cserjék kidöntésével és ürülékkupacokkal is megjelöli. Ezt az orrszarvúfajt többet tanulmányozták, mint a félénkebb és ezáltal kevésbé megfigyelt jávai orrszarvút (Rhinoceros sondaicus), talán azért is mert ebből a fajból egy szaporodási program következtében 40 példányt fogtak be. Ez a szaporítási program, azonban katasztrófának bizonyult – már a program kezdeményezői is annak tartották –, mert a legtöbb befogott állat elpusztult és 20 év alatt egy borjú sem született, ez pedig nagyobb állománycsökkenéshez vezetett, mint ha a vadonban hagyták volna őket.
Megjegyzések, vita: [frissítés]
A román nyelv szókincse cikkajánlóját javasolom-jelölöm a 38. hét első fele: a szeptember 20. és szeptember 23. közötti helyre. – *feridiák vita 2021. április 26., 19:24 (CEST)
Változtatás: A „Szumátrai orrszarvú” cikkajánlóját javasolom-jelölöm a 38. hét első fele: a szeptember 20. és szeptember 23. közötti helyre. – *feridiák vita 2021. augusztus 26., 01:30 (CEST)
szeptember 23. 12.00 és szeptember 26. 23.59 között: Diplodocus
A jelölt cikk: Diplodocus (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
- Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A Diplodocus (nevének jelentése: „dupla gerenda”) a diplodocoidea sauropoda dinoszauruszok egyik neme. Legelső fosszíliáját Samuel Wendell Williston fedezte fel 1877-ben. Nevét Othniel Charles Marsh alkotta meg 1878-ban az állat jellegzetes csontjai alapján, amelyeket kezdetben egyedinek hittek, ám később megtalálták őket a Diplodocidae család más tagjainál és egyéb sauropodáknál, például a Mamenchisaurusnál is.
A Diplodocus a mai Észak-Amerika nyugati részén élt a késő jura időszakban. Maradványai a gyakoribb dinoszaurusz fosszíliák közé tartoznak a kimmeridge-i–tithon korszakok idején, mintegy 150–147 millió éve lerakódott sekélytengeri és ártéri üledékekből kialakult Morrison-formáció felső részén. Ezt környezetet és időszakot a Camarasaurushoz, a Barosaurushoz, az Apatosaurushoz és a Brachiosaurushoz hasonló óriás sauropoda dinoszauruszok uralták.
A Diplodocus klasszikus dinoszaurusz formája, hosszú nyaka és farka, valamint erős lábai miatt a legkönnyebben azonosítható dinoszauruszok közé tartozik. Éveken át a leghosszabb ismert dinoszaurusznak számított. Nagysága elrettenthette az olyan ragadozókat, mint az Allosaurus és a Ceratosaurus, amelyek maradványait ugyanazokban a rétegekben találták meg, tehát együtt éltek vele. Hosszú farkával akár nagy ragadozókat is agyonsújthatott, emiatt öreg ostorfarkúnak is nevezik.
Megjegyzések, vita: [frissítés]
Javasolom a Diplodocus cikket. – Hkoala 2021. augusztus 20., 06:28 (CEST)
39. hét
szeptember 27. 0.00 és szeptember 30. 11.59 között: Mexikói függetlenségi háború
A jelölt cikk: Mexikói függetlenségi háború (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
- Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Balról jobbra és föntről lefelé: Miguel Hidalgo y Costilla, José María Morelos, az acatempani ölelés, a Három Garancia Hadserege Mexikóvárosban, Juan O'Gorman falfestménye a háborúrólA mexikói függetlenségi háború 1810 és 1821 között zajlott le, ennek eredményeképpen jött létre a Spanyolországtól független Mexikó állam.
1808-ban Napóleon francia seregei megszállták az Ibériai-félszigetet, majd lemondásra kényszerítették és foglyul ejtették IV. Károly spanyol királyt és fiát, VII. Ferdinándot. Ezért Spanyolországban számos franciaellenes junta jött létre, melyek híre nyárra eljutott Új-Spanyolországba is, ahol többen hasonló szervezkedésekbe kezdtek. Francisco Primo de Verdad és társai felvetették, hogy amíg a törvényes uralkodó nem tudja betölteni tisztségét, addig egy, a nép képviseletében tevékenykedő kormányzatot kellene összehívni José de Iturrigaray alkirály vezetésével. Szeptemberben azonban fegyveresek egy csoportja elfogta Iturrigarayt és társait. A következő években több hasonló célú összeesküvést szőttek, például Valladolidban és Querétaróban; itt már felvetődött a függetlenség gondolata is.
A querétarói összeesküvés, ahol fegyveres harc elindítását is tervezték, lelepleződött, ezért Miguel Hidalgo y Costilla idő előtt, 1810. szeptember 16-án kénytelen volt kirobbantani a felkelést. Mivel a vidéki lakosság legnagyobb része szegénységben élt és elnyomva érezte magát, rövid idő alatt hatalmas tömegek csatlakoztak a függetlenségi harchoz, igaz, katonailag többnyire képzetlenek voltak és fegyverzetük is hiányos volt. Az elkövetkezendő öt évben a felkelők váltakozó sikerrel csaták sorozatát vívták a spanyol hadsereg ellen. Hidalgót 1811-ben elfogták és kivégezték, így a mozgalom legfőbb vezérévé José María Morelos vált, aki főként a déli területeken folytatott hadjáratokat. Összehívta az anáhuaci kongresszust, a függetlenségi harcosok kormányát, ahol kiadták első alkotmányukat, az apatzingáni alkotmányt is. Morelost 1815-ben fogták el és végezték ki.
1816-ra a függetlenségért harcoló csapatok megfogyatkoztak és nagy formátumú vezető nélkül maradtak, ezért gerillaháborúba kezdtek. 1817-ben a spanyol Francisco Xavier Mina segítségükre érkezett ugyan Európából egy kisebb sereggel, de a harcnak ő sem tudott új lendületet adni. Juan Ruiz de Apodaca alkirály ráadásul amnesztiát ajánlott a felkelőknek, ha abbahagyják a harcot, emiatt is jelentősen meggyengült a függetlenségi mozgalom.
1820-ban azonban fordulat állt be a spanyol politikában: Rafael de Riego mozgalma nyomán visszaállították az antiabszolutista, szabadelvű cádizi alkotmányt. Mivel ez sértette az egyház és az új-spanyolországi arisztokrácia érdekeit is, Mexikóvárosban titkos mozgalom szerveződött, amelynek célja az alkotmány új-spanyolországi életbe lépésének megakadályozása volt, akár a Spanyolországtól való függetlenedés árán is. A La Profesa-i összeesküvés résztvevői Agustín de Iturbidét kérték fel, kezdje meg harcát a déli hegyekben megbúvó, az alkotmányt is támogató maradék felkelők ellen. Mivel katonailag nem tudta legyőzni őket, tárgyalásos úton meggyőzte Vicente Guerrerót, hogy egyesítsék erőiket és közösen vívják ki a függetlenséget, igaz, nem az eredetileg tervezett formában, hanem alkotmányos monarchiaként. Így született meg 1821 elején az Iguala-terv és a Három Garancia Hadserege, majd nyáron a córdobai egyezmény. A hadsereg ünnepélyesen bevonult a fővárosba, ezzel lezárult a 11 éve tartó háború, és Mexikó elnyerte függetlenségét. Az átmeneti kormány megalakulása után 1822-ben Agustín de Iturbidét császárrá koronázták, de a következő évben a rendszer megbukott és hamarosan kikiáltották a köztársaságot.
Megjegyzések, vita: [frissítés]
A román nyelv szókincse cikkajánlóját javasolom-jelölöm a 38. hét első fele: a szeptember 20. és szeptember 23. közötti helyre. – *feridiák vita 2021. április 26., 19:24 (CEST)
Nem tudom, a fenti javaslatjak mi köze a szeptember 27-én kezdődő héthez; mindenesetre javasolom ide a Mexikói függetlenségi háború cikket, mivel a háború 1821. szeptember 27-én ért véget. – Hkoala 2021. augusztus 18., 06:48 (CEST)
szeptember 30. 12.00 és október 3. 23.59 között: Nürnbergi per
A jelölt cikk: Nürnbergi per (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
- Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A nürnbergi per az első olyan per volt, amelyben a szövetséges hatalmak a Német Birodalom politikai, katonai és gazdasági vezetői felett ítélkeztek a második világháború alatt elkövetett, nekik felrótt bűnök miatt. A per a németországi Nürnbergben zajlott. A vádlottak a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt, a Kriegsmarine, a Wehrmacht főbb vezetői, valamint egyéb funkcionáriusok köréből kerültek ki. Eredetileg 24 fő került volna a vádlottak padjára, de számuk a per kezdetére különböző okok miatt kisebb lett. A nürnbergi per folyamán különböző szervezetek (Gestapo, SD, SS) felett is ítéletet mondtak.
A főbűnösök pere 1946. október 1-jén ért véget, tizenkét vádlottat kötél általi halálra, hetüket letöltendő börtönbüntetésre ítéltek, hármukat pedig felmentettek. Tíz halálraítélten 1946. október 16-án hajtották végre az ítéleteket, Martin Bormannt távollétében ítélték halálra, Göring pedig október 15-én öngyilkos lett.
A halálos ítéletek végrehajtásába nem sokkal éjfél után kezdtek bele. A hóhér John C. Woods tiszthelyettes volt, aki a Texas állambeli San Antonióból érkezett, és már több mint háromszáz katonát akasztott fel. Az akasztást három 2,5 × 2,5 méteres emelvényen hajtották végre a börtön tornatermében.
További hasonló pereket Németország egész területére kiterjesztve folytattak. Ezeken 1949-ig bezárólag hozzávetőlegesen 200 további személy került vád alá, köztük embereken kísérleteket folytató orvosok, a koncentrációs táborok parancsnokai és a nemzetiszocialista gyakorlatot támogató bírák.
A per megmutatta, hova vezethet a jog és az erkölcs szétválása, hiszen nem volt könnyű elítélni olyan embereket, akik hatályos, de erkölcstelen törvények szerint jártak el. Az így keletkezett feszültséget Gustav Radbruch német jogtudós oldotta fel a róla elnevezett formulával: az erkölcs a jog alapvető eleme, és ha egy törvény ezt alapjaiban sérti, akkor nem rendelkezik a törvényesség kritériumával, így nem válik alkalmazhatóvá. A náci vezetés tagjait felelősségre vonó per történelmileg sok újat hozott, és új szakaszt nyitott a nemzetközi jog történetében, miután precedens értékűvé vált. A nürnbergi ítéleteket az ENSZ közgyűlése 1946. december 11-én jóváhagyta, és a nemzetközi jog szintjére emelte a bíróság gyakorlatát.
Megjegyzések, vita: [frissítés]
A Hegedű cikkajánlóját javaslom a 2021. szeptember 30. és október 3. közötti helyre. Még csak egyszer volt a „Kiemelt cikk” rovatban a Kezdőlapon, Puskás Zoli kezdeményezésére 2015-ben együtt csináltuk. A folytatás még igényesebb csapatmunkát kíván. Kellemes húsvétot kíván: *feridiák vita 2021. április 2., 03:09 (CEST)
- ellenzem Egyrészt mert kétszer volt címlapon, másrészt
{{azonosíthatatlan források}}
(?) sablon van rajta. Hkoala 2021. április 2., 07:38 (CEST)
Javasolom a Nürnbergi per cikket, az ítélethirdetés 75. évfordulója miatt. Egyszer volt címlapon 2011-ben. – Hkoala 2021. május 6., 06:33 (CEST)
40. hét
október 4. 0.00 és október 7. 11.59 között: Hieronymus Bosch
A jelölt cikk: Hieronymus Bosch (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
- Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Hieronymus Bosch (holland ejtése: [ɦijeːˈɾoːnimʏs ˈbɔs] kb. hijeronimusz bosz; magyaros ejtése hieronimusz bos) vagy Jeroen Bosch (született Jeroen Anthoniszoon van Aken [jəˈrun ɑnˈtoːnɪsoːn vɑn ˈaːkə(n)]; vagy Jheronimus van Aken; ’s-Hertogenbosch vagy Herzogenbusch, 1450 körül – 1516. augusztus 9.) németalföldi festő, a művészettörténet talán legtöbbet vitatott és legtöbbféleképpen értelmezett alakja.
A népes van Aken festőcsaládból származott; egy nála húsz évvel idősebb patriciuslányt vett feleségül. A Németalföld papságának, nemességének és a városi előkelőinek legmagasabb köreivel jó kapcsolatot ápoló Miasszonyunk testvérület tagja volt; megrendelői a testvérek sorából és — kapcsolataikat felhasználva — az udvarból kerültek ki. A testvérület sokszor látta el megbízásokkal, és a csekély tiszteletdíjból érezhető, hogy ezek a munkák inkább felajánlásként készültek.
Festményein főképp az emberi bűnöket, gyengeségeket mutatja be és ostorozza. Alkotásain a szimbolikus alakok és tárgyak olyan összetett, eredeti és fantáziadús ikonográfia részei, amelynek értelme még saját korában is sokszor homályos maradt. Bosch a démonok, félig emberi, félig állati alakokkal és gépekkel ábrázolta az emberi gonoszságot, és ezzel félelmet és zavart keltett. Hosszú évszázadokra feledésbe merült művészete végül a 20. század szürrealista mozgalmainak adott ösztönzést.
Művészetét a kutatók kétféleképpen értelmezik. Az egyik iskola szerint Bosch moralista, aki megrettent a saját vízióitól. A másik szerint egy tréfacsináló, akinek festészete korának szatirikus, humoros miniatúráiból táplálkozott. Maró kritikájú műveivel nemcsak a társadalom romlottságát ítélte el, hanem azt is megmutatta, milyen könnyen válik a gyarló ember a gonosz martalékává; ez emeli művészetét magasabb erkölcsi szintre.
Művészetének első igazi követője id. Pieter Bruegel volt, aki teljesen más eszközöket alkalmazott, de azonos erkölcsi igénnyel; ő nem a fantasztikumot dolgozta ki, hanem a morális összetevőket. Dulle Griet című képén letagadhatatlan Bosch hatása, de más képein is találhatunk szó szerint értelmezett, a képi ábrázolás nyelvére lefordított szólásokat, közmondásokat. Anton Corbijn holland fotóművész az 1990-es évek elején Bosch figuráit felhasználva teremtette meg a Depeche Mode Songs of Faith and Devotion című albumának lenyűgöző képvilágát.
Megjegyzések, vita: [frissítés]
Hieronymus Bosch cikkajánlóját jelölöm a 2021. október 4. és október 7. közötti helyre. – *feridiák vita 2021. augusztus 30., 00:45 (CEST)
október 7. 12.00 és október 10. 23.59 között: Cenk
A jelölt cikk: Cenk (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
- Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A Cenk a belvárosból nézveA Cenk (románul: Tâmpa, németül: Zinne, szászul: Zänn) 960 méter tengerszint feletti magasságú hegytömb, a Barcasági-hegyekhez tartozó Keresztényhavas főgerincéből a Nagykrukknál leváló, északkeleti irányba haladó mellékgerinc része, Brassó történelmi központjától délkeletre. Brassó városképének meghatározó eleme, és mivel a központból nézve eltakarja a mögötte fekvő nyerget és a távolabbi vonulatokat, látszólag magányos tömbként emelkedik a város fölé. Bár magasságát tekintve inkább dombnak lehetne nevezni, mégis hegyként tartják számon, mivel a környező hegytömbökkel együtt alakult ki és fejlődött, kinézetében pedig közelebb áll a hegyekhez, mint a dombokhoz.
Morfológiailag egy délnyugat–északkelet irányú egységes, körülbelül 1000 méter hosszúságú, 850 méter magasságot meghaladó főgerinc jellemzi, melynek hosszában kisebb, lekerekített csúcsok vannak; délnyugati vége lankás, az északkeleti pedig egy igen meredek lejtőben folytatódik. Területének nagy része, 188,2 hektár természeti védelem alatt áll. Északnyugati, belváros felőli árnyas és nedves oldalát bükkerdő borítja, melybe az alacsonyabb részeken juhar és kőris keveredik. A száraz, napsütötte délkeleti oldal a 20. század elejéig kopár volt, ekkor fenyővel ültették be, de azok nem mindenütt tudtak gyökeret vetni a meszes talajon, így egyes részeken a hegyoldal növényzete a füves pusztára jellemző. A csúcs környéki részeket erdei- és vörösfenyővel fásították egy 20. századi tűzvész után. Faunája igen gazdag, 975 nappali és éjszakai lepkefajt és több, mint 110 madárfajt azonosítottak.
A csúcsról nyíló páratlan kilátásnak köszönhetően a Cenket már a természetjárás elterjedése előtt is szívesen keresték fel a kikapcsolódást kereső brassóiak és a városba látogatók. Az első turistautat, az úgynevezett szerpentines utat 1837-ben építették ki; napjainkban több ösvény és egy erdészút is visz a Cenkre.
Az évszázadok során több létesítmény is épült a stratégiai jelentőségű hegyen. A középkorban nagyméretű, bevehetetlen vár állt rajta, melyet egyes történészek ókori eredetűnek vélnek, és ahol a környék lakossága veszély esetén meghúzódhatott. Később vallásos jelképek álltak az ormon, majd a modern korban a mindenkori hatalom szimbólumainak hordozója lett: állt itt osztrák–orosz szobor, magyar millenniumi emlékmű, Sztálin-felirat, napjainkban pedig román zászló. A természetjárás térnyerésével megjelentek a turistáknak szánt létesítmények is: már a 19. században kilátóterasz és vendéglő épült a csúcs közelében, az 1970-es években felvonó és étterem, 2004-ben pedig Hollywood-stílusú betűk.
Megjegyzések, vita: [frissítés]
Cenk cikkajánlóját jelölöm a 2021. október 7. és október 10. közötti helyre. – *feridiák vita 2021. augusztus 29., 22:19 (CEST)
41. hét
október 11. 0.00 és október 14. 11.59 között: A bolgár újjászületés irodalma
A jelölt cikk: A bolgár újjászületés irodalma (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
- Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A bolgár újjászületés irodalma 1762-ben kezdődött, Paiszij Hilendarszki Isztorija szlavjanobolgarszkaja („Szláv-bolgár történelem”) című művének megjelenésével, mely a hazafiasságra helyezte a hangsúlyt, és 1878-ig, az oszmán elnyomás alóli felszabadulásig tartott. A korszakot tovább lehet osztani a felvilágosodás irodalmára, a romantikára, egy átmeneti időszakra a romantika és a realizmus között, majd végül az utolsó időszakban a realista művek voltak már a jellemzők.
A felvilágosodás időszakában születik meg a bolgár nyelvű oktatás, tudomány és közélet. Ekkor dolgozott a bolgár világi próza megteremtője, Szofronij Vracsanszki, és ekkor jelent meg az első bolgár nyelvű tankönyv, a Riben bukvar, és az első bolgár nyelvű újságokat is ekkor kezdték megjelentetni. Számos külföldön tanult értelmiségi szívügyévé vált az oktatás fejlesztése. A felvilágosodást a romantika időszaka követte, melynek célja a nép nyelvének használata volt az irodalomban. Ekkor alkottak az első jelentős, kísérletező költők, mint Najden Gerov, Petko Szlavejkov és Dobri Csintulov. Megjelenik a bolgár költészetben a ballada, az elbeszélő költemény, illetve a lírai vers műfaja.
A 19. század második felében, a hatvanas és hetvenes években egyfajta átmeneti korszak alakult ki a romantika és a realizmus között. Bemutatják az első bolgár drámákat, fellendül a színházi élet. Az első kiemelendő színházi személyiség ebben a korban Dobri Vojnikov volt, akinek legkedveltebb műve, a Krivorazbranata civilizacija görbe tükröt állított a társadalomnak. Megjelenik az első eredeti bolgár elbeszélés is, a Nescsasztna familija, Vaszil Drumev tollából, mely romantikus túlzásokkal mutatja be a nép szenvedését.
A bolgár irodalmi realizmus az orosz realizmus hatására fejlődött, kezdetét Ljuben Karavelov elbeszéléseitől számítják. Ebben az időszakban válik gyakorivá az elbeszélés, a kisregény és a regény műfaja. Karavelov mellett fontos prózaíró személyisége a korszaknak még Ivan Vazov és Aleko Konsztantinov. Ekkor alkotott a bolgárok Petőfije, Hriszto Botev, akit az egyik legnagyobb költőként tartanak számon hazájában. A realizmus korszakának a Miszal-kör megjelenése vetett véget.
Megjegyzések, vita: [frissítés]
Javasolom a most kiemeltté vált A bolgár újjászületés irodalma cikket. – Hkoala 2021. szeptember 17., 14:12 (CEST)
október 14. 12.00 és október 17. 23.59 között: János angol király
A jelölt cikk: János angol király (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
- Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
János angol király (Földnélküli János) 1166. vagy 1167. december 24-én, karácsonykor született, és 1216. október 19-én hunyt el. Anglia királya volt 1199-től haláláig. Uralkodása során elvesztette Normandiát, az angol bárók lázadását követően ő írta alá a Magna Cartát („Nagy szabadságlevél”), az angol alkotmányos rendszer történetének egyik legelső alapdokumentumát.
János II. Henrik angol király ötödik és egyben legkisebb fiaként született, és emiatt sokáig nem számíthatott jelentős földbirtokokra; ekkor kapta a „Földnélküli” gúnynevet. Bátyjai 1173-ban kezdődött és 1174-ben levert lázadását követően azonban ő vált apja kedvencévé. Henrik kinevezte őt Írország urává, és tekintélyes birtokokkal látta el Angliában és a kontinensen. Amikorra bátyja, Oroszlánszívű Richárd trónra lépett, többi fiútestvére már meghalt, így ő lett az angol trón örököse. Mialatt Richárd a harmadik keresztes háború során a Szentföldön tartózkodott, János megpróbálta megszerezni a hatalmat, de nem járt sikerrel.
Richárd 1199-ben gyermektelenül halt meg, így Jánost Anglia királyává koronázták. A másik jelölt, unokaöccse, Artúr bretagne-i herceg számíthatott Fülöp francia király támogatására. 1200-ban azonban a Le Goulet-i szerződésben János és Fülöp rendezték területi vitájukat a francia területeken. 1202-ben Jánosnak sikerült elfognia Artúrt, akit meggyilkoltatott, amikor szorult helyzetbe került. Hívei emiatt azonban, és azért, ahogyan a normandiai, breton és anjou-i nemesekkel bánt, még inkább elpártoltak tőle. 1204-ben a franciák teljesen megszállták az angol koronához tartozó Normandiát. A következő évtized során János elsődleges célja a hercegség visszafoglalása lett, ezért új adókat vetett ki, megreformálta a hűbéri katonai szolgálat rendjét és az igazságszolgáltatást. Jogi reformjai maradandó nyomot hagytak az angol szokásjogban. 1209-ben a canterburyi érsek kinevezése fölötti vita miatt III. Ince pápa kiátkozta, Angliát pedig egyházi tilalom alá helyezte. Az interdiktumot csak 1213-ban oldották fel.
1214-ben János megindította Normandia visszafoglalását célzó hadjáratát, de a bouvines-i csatában szövetségesei döntő vereséget szenvedtek. Hazatérése után az angol bárók a magas adók és a főurakkal való bánásmódja miatt fellázadtak ellene. Az egyezkedés során mindkét fél aláírta a Magna Cartát, bár egyikük sem kívánta betartani a benne foglaltakat. A harcok során János felülkerekedett, ekkor a bárók behívták Fülöp francia király fiát, Oroszlán Lajost. János kelet-angliai hadjárata közben elkapta a vérhast és 1216. október 19-én meghalt. A trónon kilencéves fia, III. Henrik követte.
János sokáig vitatott személyisége volt az angol történelemnek, a vele ellenséges középkori krónikások kegyetlennek, kapzsinak, istentelennek és bujának írták le. A reformáció után példaként tekintették a pápával szembeni kiállását. A viktoriánus irodalomban és a modern Robin Hood-történetekben negatív figuraként szerepel. Ma a történészek árnyaltabban látják alakját: bár jelleme még a kor standardjaival mérve is hagy kívánnivalót maga után, emellett művelt volt, hadseregét jól szervezte, és nagy gondot fordított a megfelelő közigazgatásra és igazságszolgáltatásra.
Megjegyzések, vita: [frissítés]
János angol király cikkajánlóját jelölöm a 2021. október 14. és október 17. közötti helyre. – *feridiák vita 2021. szeptember 16., 00:34 (CEST)
42. hét
október 18. 0.00 és október 21. 11.59 között: Európai angolna
A jelölt cikk: Európai angolna (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
- Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Az európai angolna (Anguilla anguilla) Nyugat- és Közép-Európa északi részén őshonos, telepítés révén azonban már Európa szinte minden országában jelen van. A csontos halakon belül a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) alosztályába, azon belül az angolnaalakúak (Anguilliformes) rendjébe tartozik. Az angolnafélékhez tartozó tizennyolc rokonával együtt alkotja az Anguilla nemet, amely az angolnafélék (Anguillidae) családjának egyetlen tagja. Az anguilla fajnév az etimológia szerint a latin anguis (kígyó) kicsinyítő képzős alakjából eredeztethető.
Életmódját tekintve úgynevezett katadrom faj, azaz a tengerben zajlik az ívása, de életének nagy részét édesvízben tölti. Összesen tizenkilenc angolnafaj ismert, ezek közül csupán egy honos Magyarországon. Hosszú évekig senki sem tudta megállapítani az ívás pontos helyét, de 1967-ben Erik Bertelsennek sikerült kisebb-nagyobb pontossággal megállapítani az angolna ívóhelyének pontos koordinátáit. Szerinte az ívás a Ráktérítő és a nyugati hosszúság 60. fok metszéspontjánál, a Sargasso-tengerben valószínű. Egyelőre nem lehet tudni pontosan, hogy az angolnák milyen mélységben ívnak, de a lárvafogási adatok szerint a legtöbb 200–500 méter közötti mélységből származik, így kutatóik ebben a mélységben tételezik fel szaporodásukat.
Méretét tekintve kivételes esetben egyméteresnél nagyobbra is nőhet, de átlagosan a 60–80 centimétereseket lehet kifejlettnek tekinteni. Táplálkozását tekintve ragadozó hal és fenéklakó mivolta miatt a víz mélyén előforduló kisebb állatokkal táplálkozik. Étlapján szerepelnek gyűrűsférgek, rovarlárvák, puhatestűek, rákok, apró halak és békák. Táplálékfogyasztása évszakról évszakra változik. Az alsóbbrendű rákokat márciustól novemberig csökkenő tendenciával, a puhatestűeket a nyár végétől novemberig, a halakat elsősorban június–július hónapban keresi.
Megjegyzések, vita: [frissítés]
Buda visszafoglalása cikkajánlóját jelölöm a 2021. október 18. és október 21. közötti helyre. – *feridiák vita 2021. szeptember 16., 01:17 (CEST)
- ellenzem mert már harmadszorra kerülne a kezdőlapra. Javasolom helyette az Európai angolna cikket. Hkoala 2021. szeptember 16., 06:27 (CEST)
október 21. 12.00 és október 24. 23.59 között: K-pop
A jelölt cikk: K-pop (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
- Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A világ egyik legtöbb tagú fiúegyüttese, a Super Junior. Debütálásukkor tizenhárman voltak.A K-pop (케이팝, 가요, kajo) vagy koreai popzene többek között elektronikus, hiphop, pop, rock és R&B alapokon nyugszik és különálló zenei műfajként tartják számon.
A koreai popzene alapjai az 1920-as évek trot műfajára vezethetőek vissza, ezeket a dalokat a japán enkadalok befolyásolták. A második világháborút követően elkezdett megnőni az amerikai kultúra befolyása Koreában, ami a populáris zenére is kihatott. Az 1970-es évek hippi-kultúráját, valamint az 1980-as évekbeli balladák korszakát 1992-ben éles fordulópont követte, ekkor jelent meg a Seo Taiji & Boys nevű együttes, akik új alapokra helyezték a koreai popzenét, megalkotva a mainstream popdalok sikerformátumát.
A saját szokásrendszerével, különleges módon strukturált rajongótáborával és egyedi gyakornoki rendszerével külön szubkultúrát alkotó K-popot az úgynevezett idolegyüttesek (azaz fiú- és lányegyüttesek) dominálják, mint a BTS, a Super Junior, a SHINee, a Stray Kids, az EXO, a Mamamoo, a Blackpink, a Red Velvet, a Twice, de számos sikeres szólóelőadó is létezik, mint például PSY, Rain, BoA, IU, Jessi, Hyuna vagy Taemin. A K-pop-ipart a kiadóként is funkcionáló ügynökségek irányítják, melyek közül piaci részesedés tekintetében a legnagyobbak az S.M. Entertainment, a YG Entertainment, a JYP Entertainment és a Big Hit Entertainment. A K-pop hatással van az ázsiai divatra, több előadó is divatikonnak számít.
A K-pop Ázsiában a legnépszerűbb, különösen Japánban, de a koreai hullám keretén belül, főképp az internetes megosztási lehetőségeknek és a cégek marketing-stratégiáinak köszönhetően a K-pop-előadók a világ többi részén is népes rajongótáborral bírnak. Európai és amerikai dalszerzők illetve producerek (például Quincy Jones, will.i.am, Ludacris és Swizz Beatz) is felfigyeltek a koreai popzenére és írnak dalokat K-pop-előadóknak.
A K-pop leggyakoribb kritikája, hogy az előadókat „futószalagon gyártják”, a dalok többsége egynyári sláger, a dalszövegek felszínesek és az egész iparág túlzottan profitorientált, ami többször együtt jár azzal is, hogy az előadókkal méltánytalan szerződéseket kötnek a kiadók.
Megjegyzések, vita: [frissítés]
Magyarország himnusza kiemelt szócikkét javaslom a 42. hét vége (október 21. – október 24.) helyen a Kezdőlap kiemelt cikkei/2021-42-2 sablonba. – *feridiák vita 2021. szeptember 15., 13:13 (CEST)
- ellenzem mert már harmadszorra kerülne a kezdőlapra. Javasolom helyette a K-pop cikket. Hkoala 2021. szeptember 15., 17:04 (CEST)
43. hét
október 25. 0.00 és október 28. 11.59 között: Varrógép
A jelölt cikk: Varrógép (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
- Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A varrógép a varrás műveletét gépesítő eszköz. A kézi varráshoz hasonlóan varrótűvel és cérnával dolgozik, és szerkezetétől függően nagyon különböző varrattípusok előállítására lehet alkalmas – olyanokéra is, amelyek kézi varrással nem, vagy csak nagyon bonyolult módon készíthetők el.
A varráshoz az őskorban még halszálkából, kihegyezett csontdarabból vagy fából készült, árszerű eszközt használtak. A varrást nagyban megkönnyítette a fémtű feltalálása; ennek első nyomai az i. e. 3. századból kerültek elő a mai Németország területén. A varrógép elkészítésének műszaki hátterét az ipari forradalom teremtette meg. Az első típust 1790-ben Thomas Saint angol feltaláló szabadalmaztatta; azóta sokat fejlődött. Láncöltésű és huroköltésű típusait különböztetjük meg. Jelentősen különböznek a háztartási és az ipari varrógépek, utóbbiakon belül az általános használatra szánt és a meghatározott varró műveletre szerkesztett célgépek.
Kezdetben főleg ipari alkalmazásra, a szabómesterek munkájának könnyítésére készült. Tömeges elterjedésében igen fontos szerepet játszott az amerikai Isaac Merritt Singer, aki maga is több szerkezeti tökéletesítéssel járult fejlesztéséhez, és akinek a neve a magyar nyelvben is összefonódott a varrógépével.
Megjegyzések, vita: [frissítés]
Javasolom a „Varrógép” kiemelt cikk tartalmat a 2021. október 25. és 2021. október 28. közötti helyre. Október 27. a varrógépek tömeges elterjedésében igen fontos szerepet játszott amerikai Isaac Merritt Singer évfordulós születésnapja. (Mellékesen még csak egyszer volt a címlapon.) – *feridiák vita 2021. április 16., 17:49 (CEST)
október 28. 12.00 és október 31. 23.59 között: Hóstát (Kolozsvár)
A jelölt cikk: Hóstát (Kolozsvár) (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
- Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Kolozsvár keleti és az északi várfalakon kívüli peremnegyedeit a 19. századig hóstátokként ismerték. Az itt lakó földműves népet (hóstátiak) hagyományos életmódja, belső szokásrendszere külön közösséggé kovácsolta, büszkén vallották és vallják magukat mind a mai napig városi polgároknak, de ugyanakkor „földészeknek” is. A mai, a közösség megjelöléséül szolgáló kifejezés eredetileg területet jelölt.
Napjainkban a Hóstát, mint területről alkotott fogalom, leginkább a történelmi (várfallal övezett) belvárostól keletre eső városrészre vonatkozik, amelynek egykori főutcái a Magyar (mai nevén Bulevardul 21. Decembrie 1989) és a Külső Közép utca (mai nevén Calea Dorobanților). De a Hóstát kiterjed az úgynevezett Kétvízközre és Hídelvére is, valamikor fel egészen Monostorig. Korábban a Hídelve számított a legnépesebb hóstátnak. A fogalom a 20. század első felében vált egy településföldrajzi megjelölésből olyan identitásjelzővé, amely az egykori hóstátokból az újabb külterületekre kiszorult hóstátiakat, immár mint törzsgyökeres kolozsvári polgárokat az újonnan érkezőktől, a folyamatosan betelepülő magyar rurális (Nádas-menti, székelyföldi, aranyosszéki, mezőségi, szamosháti) népességtől is markánsan, elválasztja.
A hagyomány úgy tartja, hogy Bocskai István, Erdély fejedelme hajdúkat telepített a Hóstátba, és a közvélemény az ő leszármazottaikat látja a hóstátiakban. A hóstátok lakossága Erdély minden részéről verődött össze. A legtöbben a közeli Kalotaszegről és a Mezőségről, a Kolozsvár közvetlen környezetében lévő falvakból érkeztek. Megélhetésük alapja a gazdálkodás, a földművelés és az állattenyésztés volt. Noha a 18–19. században is újabb bevándorlókkal gyarapodtak, oly egységes és sajátos kultúrát alakítottak ki, hogy a romániai magyar nemzetiség egyik kicsiny, de önálló néprajzi csoportjának tekinthetők. Hagyományaikat félvárosi mivoltuk ellenére is sokáig megőrizték; ennek egyik külső jeléhez, a földész viselethez az idősebb nemzedékek még ma is ragaszkodnak és erről könnyen felismerhetők.
Megjegyzések, vita: [frissítés]
Hóstát (Kolozsvár) cikkajánlóját javasolom-jelölöm a 43. hét második fele: az október 28. és október 31. közötti helyre. – *feridiák vita 2021. május 1., 16:53 (CEST)
44. hét
november 1. 0.00 és november 4. 11.59 között: Nemesgázok
A jelölt cikk: Nemesgázok (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
- Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Különböző nemesgázokkal töltött gázkisüléscsövek. Balról jobbra: hélium, neon, argon, kripton és xenonA nemesgázok a periódusos rendszer VIII-as főcsoportjában (IUPAC szerinti 18-as csoportjában) található elemek. A hélium (He), neon (Ne), argon (Ar), kripton (Kr), xenon (Xe) és a radon (Rn) tartozik ebbe a csoportba. Egyes feltételezések szerint a hetedik periódusban relativisztikus hatások miatt a széncsoportbeli fleróvium mutat a nemesgázokra jellemző tulajdonságokat a VIII. főcsoportbeli oganeszon helyett. A nemesgázok sok hasonló tulajdonsággal bírnak. Standard hőmérsékleten és nyomáson színtelen, szagtalan, egyatomos gázok. Kémiailag közömbösek, reakcióba csak szélsőséges körülmények közt vihetők.
A nemesgázok tulajdonságai jól magyarázhatók az atomszerkezetre vonatkozó modern elméletekkel: ezek szerint a nemesgázok legkülső elektronhéja telített (a héliumnál 1s2, a többi nemesgáznál ns2np6) és az így kialakult stabilis elektronkonfiguráció a felelős az igen kis mértékű reakciókészségükért. A gázatomok közt csak gyenge van der Waals-féle erők hatnak, ezért forráspontjuk az összes elem közül a legalacsonyabb. Olvadás- és forráspontjuk között mindössze néhány foknyi eltérés van, ezért csak egy szűk hőmérséklet-tartományban léteznek folyadékként.
A neont, argont, kriptont és xenont a levegőből nyerik ki cseppfolyósítást követő frakcionált desztillációval. A héliumot a földgázból nyerik ki, amelynek héliumtartalma helyenként a 7%-ot is elérheti, kriogén szétválasztási technikákkal, a radont pedig rendszerint oldott rádium-, tórium- vagy uránvegyületek radioaktív bomlásából izolálják. Közömbösségük miatt számos olyan területen alkalmazhatók, ahol a kémiai reakciókat el szeretnék kerülni. Például izzólámpákat gyakran töltenek meg kriptongázzal, hogy megakadályozzák a volfrámszál eloxidálódását, a mélytengeri búvárok pedig héliumot használnak légzőberendezéseikben az oxigén mellé keverve, hogy csökkentsék a nagy nyomáson, normál levegő használatával fellépő nitrogénnarkózis (a nitrogén nagy parciális nyomása okozta euforikus állapot), a keszonbetegség és az oxigéntoxicitás esélyét. Korábban a gyúlékony hidrogén helyett léghajók töltésére is használták a héliumot, ma már ez az alkalmazása nem jelentős, viszont meteorológiai léggömbök töltésére még mindig használják.
John William Strutt és William Ramsay kutatásaik során rájöttek, hogy egy teljes csoport hiányzott a periódusos rendszerből. Ramsay-nek az argonnal kapcsolatos kutatásai során elsőként sikerült héliumot előállítania a kleveit ásvány hevítésével. 1902-ben a héliumra és argonra vonatkozó bizonyítékokat elfogadva Mengyelejev a nemesgázokat 0. csoportként hozzáadta a táblázatához, amely később a periódusos rendszerré vált. A nemesgázok felfedezéséért pedig 1904-ben Strutt fizikai és Ramsay kémiai Nobel-díjban részesült.
Megjegyzések, vita: [frissítés]
Nemesgázok cikkajánlóját jelölöm a 2021. november 1. és november 4. közötti helyre. – *feridiák vita 2021. szeptember 28., 23:33 (CEST)
„Nemesgázok” cikkétől Nobel-díjak rendszeréig
Ez a „Nemesgázok” cikkajánlójának első, nyitó mondata: „A nemesgázok a periódusos rendszer VIII-as főcsoportjában (IUPAC szerinti 18-as csoportjában) található elemek.” A fent olvasható szöveg mellett pedig ez a kép látható.
A cikkajánlójának ez a zárómondata: „A nemesgázok felfedezéséért pedig 1904-ben Strutt fizikai és Ramsay kémiai Nobel-díjban részesült.” Az itt olvasható szöveg mellett meg képpár látható.
A harmadik kiemelt mondatunk a szövegben az utolsó előtti: „1902-ben a héliumra és argonra vonatkozó bizonyítékokat elfogadva Mengyelejev a nemesgázokat 0. csoportként hozzáadta a táblázatához, amely később a periódusos rendszerré vált.”
A „Nemesgázok” cikkében Mengyelejev (még) nem kapott képet, és a Nobel-díjak történetében nem kapott kémiai Nobel-díjat a kémiai elemek periódusos rendszere feltalálásáért és 1869-ben elsőként közkinccsé tevéséért. Hogyan történhetett ez meg, és mit tanulhatunk ebből? – *feridiák vita 2021. november 2., 22:56 (CET)
Közgazdasági Nobel-emlékdíj alapítása és díjazottai
A közgazdasági Nobel-emlékdíjat a Svéd Nemzeti Bank (Sveriges Riksbank) alapította fennállásának 300. évfordulója alkalmából, 1968-ban. Célja a közgazdasági tudományok terén elért eredmények elismerése volt, és mindezt a Nobel-díjak kiegészítéseként kívánták elérni. A Nobel Alapítvány végül támogatta ezt a kezdeményezést, bár a döntés jogosságát sokan vitatják.
Az új Nobel-díjat első ízben 1969-ben, utoljára 2020-ban ítélték oda és adták át. 2021. október 11-én már kihirdették az idei kitüntetetteket. A Magyar Wikipédia főcímlapja „Aktuális” rovatában még ma is ott látható-olvasható:
- Október 11-én kihirdették, hogy a Közgazdasági Nobel-emlékdíjat megosztva David Card, Joshua Angrist és Guido Imbens kapják.
– *feridiák vita 2021. november 4., 11:58 (CET)
november 4. 12.00 és november 7. 23.59 között: Isztambul tömegközlekedése
A jelölt cikk: Isztambul tömegközlekedése (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
- Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Isztambul tömegközlekedése számos eszközzel áll a város több mint 14 millió lakosának rendelkezésére. A hagyományos értelemben vett közösségi közlekedés 1871-ben indult meg az első lóvasút üzembe állításával, bár 1851-ben már közlekedtek gőzhajók az európai és ázsiai oldal között, ami tekinthető egyfajta tömegközlekedési módnak. 1874-ben elindult a Tünel nevű siklóvasút, 1914-ben pedig már villamosok közlekedtek a város európai oldalán. Isztambul modern tömegközlekedésének meghatározó eleme a folyamatos fejlesztés alatt álló, 2020-ban hat működő vonallal rendelkező metró, melynek hosszát 2019 utánra 1000 kilométerre tervezte kiterjeszteni a városvezetés. 2013-ban megnyitották a Boszporusz alatt futó Marmaray alagutat, amelybe bekapcsolták az elővárosi vasútvonalakat (banliyö) is. A vasúthálózatot kiegészíti még a Tünel mellett két másik siklóvasút, valamint két libegő.
Isztambul autóbuszhálózatát két cég működteti, 750 vonalon több mint 4000 járművel. A távolsági buszokat kiszolgáló legnagyobb pályaudvar az isztambuli buszpályaudvar. A városban különleges gyorsbuszhálózat is működik, a Metrobus. A török városokra jellemző, fix útvonalon közlekedő dolmuşok itt is elterjedtek, kötött útvonalon közlekedő taxiként is funkcionálnak.
A vízi közlekedés fontos része a város mindennapi életének, a Boszporusz két partja között számos komp- és vízibusz közlekedik. Isztambult három nemzetközi repülőtér szolgálja ki, az államalapító Mustafa Kemal Atatürkről elnevezett Atatürk repülőtér a város európai oldalán, az Atatürk fogadott lányáról, Sabiha Gökçenről elnevezett Sabiha Gökçen repülőtér az ázsiai oldalon, valamint a 2018-ban átadott Isztambuli repülőtér.
Az isztambuli tömegközlekedési eszközökön Istanbulkarttal lehet fizetni, amely egy érintőkártyás okos-fizetőrendszer.
Megjegyzések, vita: [frissítés]
Isztambul tömegközlekedése cikkajánlóját jelölöm a 2021. november 4. és november 7. közötti helyre. – *feridiák vita 2021. szeptember 28., 23:40 (CEST)
- @*feridiák légy szíves figyelj oda, hogy mit csinálsz! Isztambul nem Törökország fővárosa bakker! Az Ankara! Légy szíves ne hamisítsd meg a szócikkajánlókat. Xia Üzenő 2021. november 4., 15:35 (CET)
@Xia Üzenő! A kölcsönösség jegyében én is kérem, hogy szíveskedj jobban odafigyelni arra, amit együtt csinálunk. A mi együttesünk
nem két szerkesztős, amelyikben vagy az egyikünknek, vagy a másikunknak van igaza. Továbbá még szűkebb körben sem szorítkozik két szócikkre, hanem Isztambul és Ankara között ott Mustafa Kemal Atatürk, és az Isztambul tömegközlekedése cikk és cikkajánló is.
Még nem rontottuk el. De már csak pár óránk maradt. Húzzunk bele! – *feridiák vita 2021. november 7., 13:20 (CET)
45. hét
november 8. 0.00 és november 11. 11.59 között: Marx fivérek
A jelölt cikk: Marx fivérek (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
- Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Groucho, Gummo, Minnie (az anya), Zeppo, Frenchy (az apa), Chico és Harpo, körülbelül a „Fun in Hi Skule” idején, 1913–1915 körülA Marx fivérek (angolul: Marx Brothers) New York Cityből származó zsidó-amerikai színészcsalád, akik először bohózatokban, énekes-zenés-táncos vígjátékokban (úgynevezett „vaudeville”-ekben) arattak sikert, majd a Broadway tekintélyesebb színházai után a film világában, az 1900-as évek elejétől egészen az 1950-es évekig.
A Marx fivérek tizenhárom játékfilmje közül ötöt az Amerikai Filmintézet a legjobb száz vígjáték közé választott, az ötből kettő benne van az első tizenkettőben is. (A Kacsaleves – „Duck Soup” és Botrány az operában – „A Night at the Opera”.)
A család magja a három idősebb testvér volt: Chico, Harpo és Groucho, akik mind egy-egy jól megkülönböztethető figurát alakítottak. A két fiatalabb testvér, Gummo és Zeppo nem dolgoztak ki karaktereket ilyen mértékben, és végül elhagyták a színészi pályát, hogy más foglalkozást keressenek. Gummo egyik filmben sem szerepelt, Zeppo pedig csak az első ötben jelent meg.
Megjegyzések, vita: [frissítés]
„Ankara” cikkajánlóját jelölöm a február 15. és február 18. közötti Kezdőlap kiemelt cikkei/2021-7-1 helyre. – *feridiák vita 2021. január 21., 17:02 (CET)
Módosítás:
„Ankara” cikkajánlóját jelölöm a 2021. november 8. és november 11. közötti Kezdőlap kiemelt cikkei/2021-45-1 helyre. – *feridiák vita 2021. január 22., 11:14 (CET)
- ellenzem, további forrásmegjelölések kellenek az ellenőrizhetőség érdekében, vagyis az információ egy része nem ellenőrizhető közvetlenül. Javaslom helyette az Anyegint. Alfa-ketosav vita 2021. augusztus 30., 09:05 (CEST)
- ellenzem Az Anyegin már kétszer volt címlapon, utoljára idén januárban. Javasolom helyette a Marx fivérek cikket. Hkoala 2021. augusztus 30., 09:28 (CEST)
november 11. 12.00 és november 14. 23.59 között: Hugenották
A jelölt cikk: Hugenották (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
- Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Hugenottáknak (Les huguenots) a franciaországi reformátusokat hívták a 16. század közepétől. Ez kezdetben gúnynév volt, ők saját magukat réformés-nak (megreformált, református) vagy kálvinistáknak nevezték. A pápahű francia kormányzat többnyire religion prétendue réformée (RPR) azaz „állítólag megreformált vallás” néven hivatkozott rájuk. A francia forradalom óta protestánsoknak nevezik őket.
1670 körül a 16 millió francia közül mintegy 850 000 volt hugenotta. Közülük 1670 és 1720 között kb. 160 000-en menekültek külföldre; az üldöztetés teljes időszakára (1545–1787) nincs általánosan elfogadott becslés. A befogadó országok közül néhány előjogokat biztosított nekik, máshol kompromisszumokat kellett kötniük, vagy csak megtűrték őket. A menekültek gazdasági és kulturális szempontból egyaránt hatottak a befogadó országokra. Leszármazottaik között sok híres embert találunk, így a holland, a nagy-britanniai és a porosz királyi ház ősei között is vannak hugenották.
Az amerikai elnökök közül bizonyíthatóan hugenották utódai nyolcan: George Washington, Ulysses S. Grant, Franklin D. Roosevelt, Theodore Roosevelt, William Howard Taft, Harry S. Truman, Gerald Ford és Lyndon B. Johnson. Ugyancsak hugenotta ősei voltak három alapító atyának: Alexander Hamiltonnak, John Jay-nek és Paul Revere-nek.
Megjegyzések, vita: [frissítés]
Hugenották cikkajánlóját jelölöm a 2021. november 11. és november 14. közötti helyre. – *feridiák vita 2021. október 1., 12:02 (CEST)
46. hét
november 15. 0.00 és november 18. 11.59 között: Óceáni fehérfoltú cápa
A jelölt cikk: Óceáni fehérfoltú cápa (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
- Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Az óceáni fehérfoltú cápa (Carcharhinus longimanus) a kékcápaalakúak rendjébe és a kékcápafélék családjába tartozó faj. A „modern cápák” a cápák egyik legfiatalabb csoportja; a Carcharhinidae család eredete csak a földtörténeti újkor hajnaláig, a paleocén időszakig nyúlik vissza. A Carcharhinus nemzetség a korai miocén időszaktól, mintegy 23 millió évvel ezelőttől napjainkig a trópusi tengerek legelterjedtebb cápaneme.
Az óceáni fehérfoltú cápa nagy, zömök testű, nyílt tengeri faj, a trópusi és mérsékelt övi tengerek lakója. Markáns ismertetőjegyei a lekerekített, hosszúkás melluszony, a kardszárnyúakra emlékeztető hátuszony, valamint az ezek végén látható fehér foltok. Tudományos nevét mellúszóiról kapta (longimanus magyarul „hosszúkéz”), elterjedt fehérfoltú megnevezését pedig a hátúszó foltjáról. Ez a ránézésre jámbor és viszonylag lomha mozgásúnak tűnő cápa valójában nagyon agresszív tud lenni, és hihetetlenül felgyorsulhat. Jellemző rá a ragadozó ösztön irányította szerzési vágy („cápaösztön”, vad zabálási kényszer vagy zabálóroham), ami miatt nem csak akkor támad, ha éhes.
A Carcharhinus longimanust kutatói az emberre negyedik legveszedelmesebb cápafajnak tartják: a nagy fehér cápa (Carcharodon carcharias), a tigriscápa (Galeocerdo cuvier) és a bikacápa (Carcharhinus leucas) után. Egy szempontból viszont ez a faj az első, mivel neki tulajdonítják a legtöbb, halált okozó cápatámadást. A kutatók megállapították, hogy egyedeinek száma csökken, és ezt – más cápafajokhoz hasonlóan – részben a cápauszonyleves népszerűsége miatti halászatával és a róla kialakult tévhitek sokaságával magyarázzák.
'Megjegyzések, vita: [frissítés]
Óceáni fehérfoltú cápa cikkajánlóját jelölöm a 2021. november 15. és november 18. közötti hely're. – *feridiák vita 2021. október 1., 14:36 (CEST)
Kezdőlap "Kiemelt cikk" rovatban kiemelt tartalom
2021. október 1-én délután az Óceáni fehérfoltú cápa cikkajánlóját jelöltem a 2021. november 15. és november 18. közötti helyre. November 18-án, csütörtökön délelőtt rögzítem, hogy a feladatot teljesítettem. Percekkel a déli harangszó előtt még egy feladat elvégzésre vár. A zárjelben lévő „|kezdőlap2dátum=20211115 / |kezdőlap2vége=20211118” tartalmat kiemelni. Most ezt is megteszem. A déli harangszó után pedig a Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2021-46-2 helyen már „Jules Bianchi” kiemelt szócikke következik. – *feridiák vita 2021. november 18., 11:59 (CET)
november 18. 12.00 és november 21. 23.59 között: Jules Bianchi
A jelölt cikk: Jules Bianchi (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
- Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Bianchi versenybenJules Bianchi (Nizza, 1989. augusztus 3. – Nizza, 2015. július 17.) francia autóversenyző, Formula–1-es pilóta. Autóversenyző családból származik, alsóbb kategóriákban maga is több bajnoki címet szerzett. A Formula–1-be 2011-ben szerződtette tesztpilótának a Ferrari. A következő évben a Force India tesztpilóta állását kapta meg, és összesen kilenc hétvégén ülhetett autóba az első szabadedzésen. Versenyzőnek végül nem alkalmazták, ebben a minőségben a 2013-as szezonban a Marussia F1 Team pilótájaként mutatkozhatott be. Első szezonjában az összesített 19. helyét szerezte meg, megelőzve csapattársát, a szintén újonc brit Max Chiltont. A Marussia megtartotta a párost a következő szezonra is, ahol Bianchi a monacói nagydíjon elért kilencedik helyével megszerezte csapat első pontjait, nagyban hozzájárult ahhoz, hogy megmeneküljenek a végcsődtől, és 2015-ben is a rajtrácsra állhassanak.
A japán nagydíjon Bianchi sérüléseket szenvedett, amikor a vizes aszfaltról lecsúszva az Adrian Sutil autóját mentő darunak csapódott. Azonnal kórházba vitték és megműtötték, ám a kómából sosem ébredt fel, és 285 napos küzdelem után, 2015. július 17-én éjjel Nizzában elhunyt. Ayrton Senna 1994-es balesete óta ő volt az első olyan Formula–1-es versenyző, akit versenyen ért halálos baleset.
A legtöbben óriási tehetségnek tartották, aki nagy karrier előtt állt a Formula–1-ben, a Ferrari ülésére is jó esélye volt. Csendes, halk szavú és barátságos embernek ismerték. Emlékére visszavonultatták a 17-es rajtszámot, amellyel utolsó évében versenyzett a Formula–1-ben. 2017 januárjában szülővárosában utcát neveztek el róla.
Megjegyzések, vita: [frissítés]
Jules Bianchi cikkajánlóját jelölöm a 2021. november 18. és november 21. közötti helyre. – *feridiák vita 2021. október 1., 11:46 (CEST)
47. hét
november 22. 0.00 és november 25. 11.59 között: Lódarázs
A jelölt cikk: Lódarázs (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
- Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A lódarázs (Vespa crabro) (nevezik európai lódarázsnak is) a darazsak (Vespidae) családjának legnagyobb európai képviselője. Alapvetően Eurázsiában él, de betelepítették Észak-Amerikába is. Mivel más ízeltlábúakkal táplálkozik, komoly károkat okozhat a méhészeknek.
A lódarázskirálynő akár 35 milliméter hosszú is lehet, a herék és az ivartalan nőstény dolgozók legfeljebb 25 milliméteresek. A nőstények potroha hat, a hímeké hét szegmensből áll; a nőstények csápja 12, a hímeké 13 ízre tagolódik. A faj minden példánya jellegzetes darázsmintázatot visel: potrohuk a legtöbb rokon fajénál sötétebb, a tor felé feketén mintázott; a tor és a belőle kinövő ízelt lábak barna és fekete színűek, a fej sárgás sötét, az összetett szemek barnák. A fejtetőn elhelyezkedő három pontszem csak a fény irányának érzékelésére szolgál. A potroh végében van a hegyes, egyenes, visszahúzható, üreges fullánk, a királynőknek tojócsövük is van. A dolgozók fullánkosak, a hímek nem tudnak szúrni.
Mérete, zajos röpte és fájdalmas, komoly duzzanatot okozó szúrása miatt sokan tartanak tőle. Fullánkját az emlősök bőréből is sérülés nélkül vissza tudja rántani. Ha a szúrás allergiás reakciót okoz, kezelés nélkül akár halálos is lehet.
Társas rovar; kolóniái tavasztól késő őszig aktívak. A közös munkával épített darázsfészkek télire kiürülnek, a dolgozók és herék elpusztulnak. Csak a megtermékenyített királynők telelnek át, hogy a következő évben új családot alapítsanak. A lerombolt fészket a kolónia megmaradt tagjai többnyire az eredeti helyén próbálják újjáépíteni, ezért jobb, ha azt szakértő távolítja el. Az emberek közelségéhez jól alkalmazkodott, ezért a Természetvédelmi Világszövetség nem tekinti veszélyeztetett fajnak és Magyarországon nem védett.
Megjegyzések, vita: [frissítés]
A „Lódarázs” cikkajánlóját jelölöm a 2021. november 22. és november 25. közötti helyre. – *feridiák vita 2021. október 3., 22:45 (CEST)
november 25. 12.00 és november 28. 23.59 között: Bode Múzeum
A jelölt cikk: Bode Múzeum (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
- Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A Bode Múzeum (németül: Bode-Museum) a berlini Múzeum-sziget épületegyütteséhez tartozik, és azzal együtt 1999-ben került fel a Világörökség listájára. 1904-ben nyílt meg Kaiser-Friedrich-Museum (Frigyes Császár Múzeum) néven, létrehozását a dinasztikus hagyományoknak megfelelően III. Frigyes német császár kezdeményezte még trónörökös korában. Művészi koncepcióját mai névadója, Wilhelm von Bode, a kor nagy művészettörténésze alapozta meg.
A múzeum fő gyűjteményei a középkori európai szobrok kiállítása, a bizánci művészet gyűjteménye és az érmekollekció. Mindhárom tematikus gyűjtemény nemzetközileg is kiemelkedő jelentőségű. Emellett itt található a berlini Gemäldegalerie egy sor, a régi mesterektől származó festménye is, amelyek tematikájukban és művészetileg az itt kiállított tárgyakhoz kapcsolódnak. Összesen hatvanhat termében 1700 kisebb-nagyobb (elefántcsont, márvány, fa) szobor, több mint 150 festmény, 4000 érme látható.
A Bode Múzeum is súlyos károkat szenvedett a második világháború során. Az NDK idején történt helyreállítás sok kívánnivalót hagyott maga után. A német újraegyesítés után nyílt csak lehetőség alapos felújításra és a kiállítási koncepció teljes újragondolására az egész Múzeum-szigetre vonatkozó közös terv keretében. A Bode Múzeum 2006 októberében nyílt meg újra, nagy sikert aratva a szakértők és a nagyközönség körében egyaránt.
Megjegyzések, vita: [frissítés]
Bode Múzeum cikkajánlóját jelölöm a 2021. november 25. és november 28. közötti helyre. – *feridiák vita 2021. október 3., 00:16 (CEST)
48. hét
november 29. 0.00 és december 2. 11.59 között: Törökország történelme
A jelölt cikk: Törökország történelme (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
- Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Törökország, illetve a Török Köztársaság közvetlen története az első világháborút lezáró Párizs környéki békeszerződésekkel, az Oszmán Birodalom bukásával és a török függetlenségi háború kitörésével kezdődött, melynek következményeképp 1923. október 29-én kikiáltották a köztársaságot. Mustafa Kemal Atatürk lett a Török Köztársaság alapítója, és első köztársasági elnöke.
Az új állam első néhány évtizedében Mustafa Kemal Atatürk pártja, a Köztársasági Néppárt egypártrendszerben kormányzott, később megalakultak az ellenzéki pártok és a török parlament hagyományosnak mondható demokratikus módon irányította az országot. A köztársaság történetében többször fordult elő katonai puccs, amelyek során a török hadsereg magas rangú tábornokai megdöntötték a kormányt, sokszor statáriumot vezettek be, és csak az ország helyzetének stabilizálódása után írtak ki újabb demokratikus választásokat.
Jelenleg a konzervatív, iszlámbarát irányvonalat képviselő Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) kormányoz, a köztársasági elnök Recep Tayyip Erdoğan.
Megjegyzések, vita: [frissítés]
Helgolandi csata (1914) cikkajánlóját jelölöm a 2021. november 29. és december 2. közötti helyre. – *feridiák vita 2021. október 17., 17:36 (CEST)
Módosítás: Törökország történelme cikkajánlóját jelölöm a 2021. november 29. és december 2. közötti helyre. – *feridiák vita 2021. november 23., 01:53 (CET)
december 2. 12.00 és december 5. 23.59 között: Fernando Torres
A jelölt cikk: Fernando Torres (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
- Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Torres 2001. május 27-én debütált az Atlético Madrid csapatábanFernando Torres (spanyol kiejtéssel: [ferˈnando ˈtores]; Fuenlabrada, 1984. március 20. –) spanyol válogatott labdarúgó, vezetőedző, az Atlético Madrid utánpótláscsapatának menedzsere.
Pályafutását az Atlético Madridnál kezdte, a gárda utánpótlásából került a felnőttek közé. 2001-ben debütált az első csapatban, ahol 174 La Liga-mérkőzésen 75-ször volt eredményes. Az első osztályban történő bemutatkozása előtt két évet játszott a második ligában, itt 40 alkalommal lépett pályára és hét gólt szerzett.
2007-ben klubrekordot jelentő összegért igazolt a Liverpoolhoz. Első szezonjában Robbie Fowler 1995–1996-os teljesítményét követően ő volt az első játékos, aki egy idényben több mint 20 találatot jegyzett. Az egyesületben ő lett a legrövidebb idő alatt 50 gólt szerző labdarúgó. 2008-ban és 2009-ben a FIFA World XI-ben is helyet kapott. 2011-ben elhagyta a Vörösöket és 50 millió fontért csatlakozott a Chelsea-hez, ezzel ő lett a történelem legdrágább spanyol játékosa. Első Londonban töltött teljes szezonjában megnyerte az FA-kupát és a Bajnokok Ligáját. A 2013-as Európa-liga-döntőben gólt szerzett, ezzel klubját története első ilyen trófeájához segítette.
A spanyol válogatottban 2003-ban mutatkozott be Portugália ellen. Több mint 100-szor lépett pályára hazája színeiben, ahol a harmadik legeredményesebb góllövőnek számít. Hat nagy tornán vett részt: a 2004-es Európa-bajnokságon, a 2006-os világbajnokságon, a 2008-as Európa-bajnokságon, a 2010-es világbajnokságon, a 2012-es Európa-bajnokságon és a 2014-es világbajnokságon. Spanyolország 2008 és 2012 között mindhárom nemzetközi tornát megnyerte, Torres pedig a 2008-as, illetve a 2012-es Európa-bajnokság fináléjában is gólt szerzett. 2012-ben elnyerte az aranycipőt is, így a nemzetközi kiírás gólkirálya lett.
Megjegyzések, vita: [frissítés]
A Fernando Torres kiemelt cikkajánlóját a 2021. december 2. és december 5.
közötti helyre javaslom-jelölöm. – *feridiák vita 2021. október 28., 14:53 (CEST)
49. hét
december 6. 0.00 és december 9. 11.59 között: TVXQ
A jelölt cikk: TVXQ (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
- Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A TVXQ vagy DBSK (kínai illetve handzsa: 東方神起, pinjin: Dōngfāngshénqǐ, koreai: 동방신기 Tongbangsingi, japán: 東方神起 Tóhósinki) dél-koreai fiúegyüttes, melyet 2003-ban hozott létre az S.M. Entertainment. Nevük jelentése „A Kelet feltörekvő istenei”.
Az együttes pályafutása során számos rekordot megdöntött. Japánban az első külföldi fiúegyüttes lettek, akiknek sikerült az Oricon slágerlistáján első helyet szerezniük és ők az első külföldi előadó, akinek nyolc kislemeze vezette a japán slágerlistákat. A TVXQ az első koreai együttes, akik koncertet adhattak a presztízses, ötvenezer férőhelyes Tokyo Dome-ban. 2012 nyarán kislemezeladás tekintetében a valaha volt legsikeresebb nemzetközi együttes lettek az Oricon történetében, kislemezeikből pályafutásuk során összesen 3,1 millió darabot adtak el a szigetországban, ezzel megdöntötték a The Carpenters együttes tíz éve fennálló rekordját. Pályafutásuk első tíz évében több mint tízmillió példányban fogytak a lemezeik.
2009-ben az együttes három tagja, Hero, Micky és Xiah pert indított a kiadójuk ellen, kifogásolva a 13 évre kötött szerződésüket, melyet méltánytalannak tartottak és 3 milliárd von kártérítést követeltek a kiadótól. A bíróság a javukra ítélt, aminek hatására a méltányos kereskedelemért felelős bizottság mintaszerződések kiadását javasolta a szerződések szabályozása érdekében. Az incidenst követően a kivált három tag új együttest alapított JYJ néven, míg a megmaradt két tag, U-Know és Max duóként folytatta a pályafutását TVXQ név alatt.
Megjegyzések, vita: [frissítés]
Javasolom erre a hétre a TVXQ cikket. – Hkoala 2021. október 31., 08:43 (CET)
december 9. 12.00 és december 12. 23.59 között: Mogul művészet
A jelölt cikk: Mogul művészet (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
- Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A Tádzs Mahal, AgraA Vörös Erőd, DelhiMogul művészetnek nevezik az Indiában 1526 és 1858 között uralkodó mogul dinasztia idejében készült műalkotások összességét. A mogul művészetben kifejezésre jutott a birodalom hatalma, de ugyanakkor azok a kompromisszumok is, amelyekre ez a hatalom épült. A mogul császárok nagy jelentőséget tulajdonítottak az építészetnek, az uralkodói rang jelképének és a dinasztikus önazonosság megnyilvánulásának tekintették. Az építészet világosan kifejezi az iszlám és a helyi indiai stílus összefonódását. Ez a szintézis legvilágosabban Akbar sah Agra közelében felépített ideiglenes fővárosában, Fatehpur Szíkriben mutatkozik meg. Ez a város a hagyományos muszlim boltívek, kupolák és tágas terek, valamint egyszerű hindu kőoszlopok és díszítő elemek ötvözete. A kor jellegzetes alkotásai a nagy méretű mecsetek, amelyekkel az uralkodók az iszlám valláshoz való elkötelezettségüket hangsúlyozták, a kertekben található, pódiumon álló monumentális síremlékek és az erődök. A mogul építészet legkiemelkedőbb alkotásai a birodalom legfontosabb városaiban, az indiai Agrában, Delhiben és Fatehpur Szíkriben, valamint a pakisztáni Lahorban találhatók.
Akbar tekinthető a mogul festészet megalapítójának. A királyi műtermekben több mint száz festő, leginkább gudzsaráti, rádzsasztáni és kasmíri hinduk alkottak. Amikor Akbar meghalt, könyvtára huszonnégyezer illusztrált kéziratot tartalmazott. Az uralkodó tág érdeklődési körét tükrözte az ábrázolt témák sokfélesége. A perzsa és közép-ázsiai udvarok által kedvelt perzsa irodalmi klasszikusokat illusztrálták, a királyi műterem hatalmas vállalkozása a Hamzanáme ezernégyszáz szövetre festett képével is ezek közé tartozik. Egyes hindu elbeszélő költeményeket, például a Rámájanát és Mahábháratát szintén képekkel díszítették, akárcsak az uralkodóházzal kapcsolatos életrajzokat, a Báburnámét, a Timurnámét és az Akbarnámét.
Dzsahángír uralkodása alatt mutatta a mogul festészet a legnagyobb formai és stiláris változatosságot. Az Akbar korában készült mozgalmas műalkotások drámai hangulata továbbra is megtalálható a képeken, de a rájuk jellemző zsúfoltság nélkül. Megjelenik az emberi természet ábrázolásának igénye és a realizmusra való törekvés is. Uralma alatt a mogul festészet valamennyi ága kibontakozott, az allegorikus, a realista, az ünnepélyes, az érzéki, a jellemvonások iránti érdeklődés, illetve a természet csodálatát tükröző ábrázolásmód. Sáh Dzsahán a festészettel szemben előnyben részesítette az építészetet, uralkodása alatt a festészet ünnepélyesebb stílusúvá vált. A művészek főként udvari eseményeket és megrendelésre készült portrékat ábrázoltak. Az udvari műhelyben a királyi családhoz kapcsolódó krónikák illusztrálására helyezték a fő hangsúlyt. Aurangzébet nem érdekelte a festészet, és bár uralkodásának kezdetén egy darabig még készültek könyvillusztrációk, ezekre a képekre már nem jellemző a realizmusra való törekvés.
A mogul uralkodók nemcsak gyűjtötték a műveket és elrendelték illusztrálásukat, hanem maguk is írtak könyveket. Bábur önéletrajza a világ egyik legkiemelkedőbb önéletírásának tekinthető, amelynek erőteljes stílusa és közvetlensége, valamint szerzőjének esztétikai érzéke és átütő intelligenciája magával ragadja olvasóját. Dzsahángír is írt emlékiratokat, viszont az ő műve érdemtelenül kevés figyelmet kapott, holott remekül ábrázolja az udvari életet és az uralkodó kivételes érdeklődését a festészet és az őt körülvevő világ iránt.
Bár Indiában már a mogulok érkezése előtt is jelentős hagyománya volt a tájrendezésnek, a kertépítészet az ő uralmuk alatt érte el csúcspontját. A császári kertek az állandó hadjáratok és az udvar gyakori költözése miatt egyfajta katonai és császári karavánszerájként is funkcionáltak. A kertekben kezdetben kevés állandó épület állt, majd idővel egyre több építészeti elem kapott helyet bennük, köztük pavilonok, fürdők és kihallgatási csarnokok. A kertek később a paloták és síremlékek elmaradhatatlan részeivé váltak.
Megjegyzések, vita: [frissítés]
Javasolom a Mogul művészet cikket. – Hkoala 2021. október 30., 15:00 (CEST)
50. hét
december 13. 0.00 és december 16. 11.59 között: Boeing 757
A jelölt cikk: Boeing 757 (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
- Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A Boeing 757 amerikai rövid- és középtávú, kéthajtóműves utasszállító repülőgép, amelyet a Boeing repülőgépgyártó vállalat 1981 és 2004 között sorozatban gyártott.
A repülőgép adottságainak köszönhetően tervezésétől a 2000-es évek elejéig nagy népszerűségnek örvendett Észak-Amerika és Európa légi piacán. Bár az Ázsiában működő légitársaságok is vásároltak néhányat a típusból, a nagyobb tömegek szállítására nem vált be igazán. A gép tervezésekor technikai újítások egész sorát kínálta a potenciális vásárlóknak, így a korábban megszokott háromfős hajózó személyzet két főre csökkent, a műszerfalba első generációs EFIS fedélzeti számítógépet építettek. A korábbi Boeing repülőgépeken használtakhoz képest korszerűbb Rolls-Royce R.B.211–535 vagy Pratt & Whitney PW2000 típusú hajtóművek legfontosabb tulajdonsága az alacsonyabb üzemanyag-fogyasztás és kisebb zajkibocsátás volt. A szárnyakat újratervezték és a lehető legnagyobb aerodinamikai teljesítmény érdekében szuperkritikus profilt kaptak. Kifejlesztése a Boeing 767 típussal egy időben történt, így a két repülőgép modell számos tulajdonságban osztozik (géptest alapanyagai, szárnyszerkezet, műszerfal stb).
A Boeing 757-est szerkezetét tekintve két altípussal vezették be, így az első, 239 fő kapacitású Boeing 757–200 1982-ben gurult le a gyártósorról, az első 280 fő kapacitású, hosszított Boeing 757–300 1998-ban készült el. A Boeing 757–200 modell alváltozatai a 39,7 tonna teherbíró képességű PF variáns és az 1980-as évek végére elkészített kombi variáns.
Az Eastern Air Lines és a British Airways állította először szolgálatba a Boeing 727-es típus helyettesítésére, 1983-ban. Az Amerikai Egyesült Államokban először a legnépszerűbb belföldi útvonalakon és ráhordó járatként kezdték használni, majd 1986-tól, a szükséges hatósági engedélyek kiállítását követően, az interkontinentális útvonalakon is népszerű lett. A Boeing 757 típus 2014. májusig bezárólag nyolc olyan baleset részese volt, amit követően a repülőgép javíthatatlan állapotba került és selejtezni kellett.
2004. október 28-án gyártották le az utolsó, az 1050. 757-est, melyet a Shanghai Airlines használ 2005. november 28. óta. 2007 júliusában 1019 ilyen repülőgép maradt szolgálatban. 2013 augusztusában 855 db Boeing 757 repülőgép volt forgalomban, a legnagyobb üzemeltetők az American Airlines (97 db), a UPS Airlines (75 db), a United Airlines (130 db) és a Delta Air Lines (146 db).
Megjegyzések, vita: [frissítés]
Roald Amundsen hajózott először át az Északnyugati átjárón, és elsőként érte el a Déli-sarkot 1911. december 14-én. Ezért javaslom 2021. 50. eleje (december 13. – december 16.) helyre. A javaslatot azon Seba szerkesztő által vezetett közösség egyik tagjaként teszem, amely Carsten Borchgrevink cikkajánlóját gondozva 2020. november 19. és 2020. november 22. között szerepelt a kezdőlapon, valamint Southern Cross-expedíció cikkét gondozza jelenleg csütörtök közepétől vasárnap végéig a „Kiemelt cikk” rovatban a Kezdőlapon. – *feridiák vita 2021. február 5., 20:21 (CET)
- @*feridiák: Megtisztelő, hogy én jutottam eszedbe az Amundsen szócikkel kapcsolatban. Sajnos a nevezett cikk egyelőre nem kiemelt, de meglátom, mit tehetek az ügy érdekében. A szép, kerek évfordulóra tekintettel Amundsen feltétlenül megérdemel egy fontosságához méltó cikket. :) = seba = vita 2021. február 7., 16:57 (CET)
- @Seba: Megtisztelő, hogy én javasolhatom Neked ezt a felemelő feladatot. Továbbá szerintem nem sajnálkoznunk kell, hogy még nem kiemelt, hanem felemelő, hogy nekünk jutott ez a nemes feladat. Amundsen cikke angol nyelven 2001. november 7-én indult, és 2021. február 7-én még nem kiemelt. Tisztelettel kérlek, hogy még ma szíveskedj Roald Amundsen cikke jó szócikk szintre emelését kezdeményezni. Kérem, hogy válaszodat a Kezdőlap kiemelt cikkei/2021-5-2 helyre szíveskedj küldeni Kösz. Üdv: *feridiák vita 2021. február 7., 19:08 (CET).
2021. február 7. óta volt elég idő annak eldöntésére, hogy mit tegyünk a 2021-50-1 helyre. De már cselekedni kell. Ebben erősített meg Hkoala, aki tegnap és a 2021-49-2 helyre javasolta a Mogul művészet cikket. Egy hellyel és egy nappal a művészi tartalom után javaslom ide Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas tudós cikkajánlóját. – *feridiák vita 2021. október 31., 02:55 (CEST)
- ellenzem mivel már harmadszorra lenne a kezdőlapon. Javasolom helyette a Boeing 757 cikket. Hkoala 2021. október 31., 06:32 (CET)
„Három a magyar igazság, meg egy a ráadás” – *feridiák vita 2021. december 5., 20:12 (CET)
- ellenzem a harmadszori kitételt, és támogatom Hkoala javaslatát a Boeing 757 szócikkel kapcsolatban. – Gerry89 vita 2021. december 7., 08:34 (CET)
Szent-Györgyi Albert és Puskás Ferenc
Puskás Ferenc csillagos kiemelt cikke háromszor volt fenn a „Kiemelt cikk” rovatban a főkezdőlapon: 2007-ben, 2016-ban, és 2018-ban. Szent-Györgyi Albert csillagos cikke még csak kétszer. Most a harmadikkal csak pótoljuk a hiányt.
Ennyi is elég lenne. De a nagy különbséget a szintén háromszoros csillagos Formula–1 és az egyes versenyévek csillagos és kezdőlapra került egységei mutatják. Itt és most ebből kiemeljük azt a szükséges minimumot, amely másoknak is elég a „Három a magyar igazság, meg egy a ráadás” megértéséhez. A három szerkesztő Hkoala + Gerry89 + *feridiák, és (szerintem) egy nagy közösségben együtt sikerrel alkotunk.
2018-ban Lewis Hamilton elérte az ötszörös világbajnok fokot. Erre elkészült a cikkajánlás, és a vitára hívás: A 2018-as Formula–1 világbajnokság kiemelt szócikk cikkajánlóját javasoljuk-jelöljük a Kezdőlap kiemelt cikkei/2019-4-2 helyre. – *feridiák vita 2019. január 3., 14:52 (CET)
2019-ben Lewis Hamilton elérte az hatszoros világbajnok fokot. Erre elkészült a cikkajánlás, és a vitára hívás: A 2019-es Formula–1 világbajnokság szócikkét javasolnám a március 12. és március 15. közötti Kezdőlap kiemelt cikkei/2020-11-2 helyre. Ezen a hétvégén kezdődik az új idény. – Gerry89 vita 2019. december 30., 11:53 (CET)
2020-ban Lewis Hamilton elérte a hétszeres világbajnok magaslatot. Hkoala katalizálta a vitát, és *feridiák elkészítette a cikkajánlót: Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2021-12-1
A mai napon véget ért a 2021-es Formula–1 világbajnokság. Max Verstappen első világbajnoki címét szerezte. Izgalmas feladatokkal szembesültünk. Kérlek Benneteket, hogy vágjatok bele. Kívánok nagy sikereket. Később majd én is újra bekapcsolódom. Nekem pedig engedjétek, hogy holnaptól legalább a Nobel-hét utolsó napján foglalkozhassak az aktuális Nobel-díjas kérdésekkel.
Köszönet és üdvözlet advent ezüst vasárnapján. – *feridiák vita 2021. december 12., 23:18 (CET)
P.S. „A magyar változatnak 496 204 szócikke van, ebből 1039 kiemelt.” Ki tudja, hogy a helyes „utóirat” hol és mit tartalmaz, mit jelent? – *feridiák vita 2021. december 13., 20:52 (CET)
december 16. 12.00 és december 19. 23.59 között: Fehérfejű rétisas
A jelölt cikk: Fehérfejű rétisas (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
- Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Felnőtt példány a Brit Columbiai Squamish folyó menténA fehérfejű rétisas (Haliaeetus leucocephalus) a madarak (Aves) osztályának vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó faj.
Ez a ragadozó madár az észak-amerikai kontinens egyik legismertebb madara, az Amerikai Egyesült Államok nemzeti szimbóluma, az ország címerében is szerepel. Ennek a Haliaeetus-fajnak két alfaja van; a rétisassal (Haliaeetus albicilla) fajkomplexumot alkot, vagyis külső vizsgálat alapján nem, vagy alig különböztethetők meg egymástól, azonban nem képesek szaporodni egymással, és a genetikai összehasonlításuk szerint külön fajoknak tekintendők. Előfordulási területe magába foglalja Kanadát és Alaszkát, valamint az Amerikai Egyesült Államok kontinentális területének a legnagyobb részét és Észak-Mexikót. Azokat az élőhelyeket kedveli, ahol nagy, táplálékkal teli nyílt vizek és hatalmas, öreg fák találhatók, melyeken nyugodtan fészkelhet.
Legfőbb tápláléka a hal, azonban sok más egyebet is zsákmányol. Vadászat közben „rázuhan” az áldozatra, és karmaival elkapja zsákmányát. Az ivarérettséget 4–5 éves korában éri el. Az észak-amerikai madarak között a fehérfejű rétisas készíti a legnagyobb fészket. A fészek 2 méter széles, 4 méter mély és akár 1 tonnás is lehet.
A felnőtt példány általában barna tollazatú, fehér fejjel és farokkal. A nemek egyforma színűek, de a tojók nagyobbak, mint a hímek. Csőre nagy és kampós végű. A fiatal példány tollazatának színezete teljesen barna. A sas angol megnevezése „Bald Eagle”, amely kopasz sast jelent; korábban a „bald” szó fehérfejet is jelentett, tehát manapság fehérfejű a jelentése.
A fehérfejű rétisas a 20. század utolsó évtizedeiben az USA legnagyobb részén kihalófélben volt, bár Alaszkában és Kanadában állományai igen jól álltak. Manapság e ragadozó madár állományai, mivel az 1960-as, 1970-es évek óta szigorú törvények védik, mindenütt jó helyzetben vannak, ennek következtében 1995. július 12-én az USA szövetségi kormánya levette címermadarát a végveszélyben levő állatok listájáról, és áthelyezte a veszélyeztetett állatok listájára. 2007. június 28-án, az USA szövetségi kormányát követve, az úgynevezett alsó 48 állam is levetette a sast a végveszélyben levő állatok listájáról.
Megjegyzések, vita: [frissítés]
Az Apollo–17 cikkajánlóját jelölöm az 50. hét vége (2021. december 16. – december 19.) helyre. – *feridiák vita 2021. június 1., 17:24 (CEST)
- ellenzem 2020. októberében volt a címlapon, várjunk egy kicsit az ismétléssel. Hkoala 2021. augusztus 20., 06:33 (CEST)
Javasolom helyette a Fehérfejű rétisas cikket. – Hkoala 2021. október 31., 08:35 (CET)
51. hét
december 20. 0.00 és december 23. 11.59 között: Challenger-katasztrófa
A jelölt cikk: Challenger-katasztrófa (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
- Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A Challenger-katasztrófa a floridai Cape Canaveralről indított Challenger űrrepülőgép 1986. január 28-án bekövetkezett megsemmisülése volt. Az STS–51–L küldetés keretében indított űrszerelvény 73 másodperccel az indítás után 14 km-es magasságban katasztrófális műszaki hibát szenvedett el és összetört, a fedélzetén tartózkodó hét űrhajós, Greg Jarvis, Christa McAuliffe, Ronald Ervin McNair, Ellison Shoji Onizuka, Judith Arlene Resnik, Michael John Smith és Francis Richard Scobee életét veszítette. Ez lett volna a Challenger tizedik űrrepülése és ez volt az első olyan amerikai űrkatasztrófa, amely repülés közben következett be.
A katasztrófa fő oka az volt, hogy az indításra hidegben, fagypont alatti hőmérsékleten került sor. A későbbi vizsgálatok során arra a következtetésre jutottak, hogy az egyik oldalsó, szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéta (SRB) egyik gumitömítése, az ún. O-gyűrű ezen körülmények között rugalmatlanná és a sérülésekre fogékonyabbá vált. A rakéta belsejében képződő forró gázok átégették, ez lángkifúváshoz vezetett, amely aztán érintette a külső üzemanyagtartályt, amely előbb kilyukadt, majd a hajtóanyag és az oxidálóanyag kiszabadult, belobbant, elpusztítva az egész űrszerelvényt. Az űrhajó pusztulását mégsem a hajtóanyag robbanása okozta, hanem az extrém módon megváltozott légerők, amelyek messze a tervezési limitek feletti erővel hatottak a tartály pusztulása után a repülési pályáról kiforduló, irányíthatatlanná vált űreszközre. Az űrhajó az így fellépő erők hatására egyszerűen darabokra tört.
Az összetört űrhajóról lényegében egy darabban leváló legénységi kabinban helyet foglaló űrhajósok a vizsgálatok adatai alapján nem a robbanáskor haltak meg, hanem a kabin Atlanti-óceánba csapódásakor, amikor a fellépő óriási lassulás erői az élet számára tolerálhatatlan, túlélhetetlen körülményeket teremtettek. A kabin maradványait – benne a hét űrhajós holttestével – rengeteg más roncsdarabbal együtt a baleset után azonnal meginduló, széles körű kutató-mentő műveletek során összegyűjtötték. Felhozták őket az óceán mélyéről, vagy begyűjtötték a felszínen lebegő roncsokat. Ezek vizsgálata, a rendelkezésre álló film-, fénykép- és hangfelvételek, valamint az irányítás által rögzített telemetriai adatok alapján sikerült rekonstruálni a történteket és felderíteni a baleset folyamatát.
Ronald Reagan elnök a baleset után beszédet intézett az amerikai nemzethez, majd részt vett az űrhajósok gyászszertartásán, később pedig egy független vizsgálatot rendelt el a baleset körülményeinek kivizsgálására. Az ebből a célból létrehozott Presidential Commission on the Space Shuttle Challenger Accident (a Challenger Űrrepülőgép Balesetét Kivizsgáló Elnöki Bizottság), vagy népszerűbb nevén, a vezetője neve után Rogers-bizottság négy hónapnyi munka után megnevezte a baleset fő kiváltó okát, az O-gyűrű meghibásodását. Emellett egy sor más, a balesethez hozzájáruló okot fedtek fel, amelyek a NASA szervezeti kultúrájában, döntéshozatali mechanizmusaiban és kommunikációs folyamataiban gyökereztek és vezettek el végül a tragédiához. A Bizottság ajánlásai alapján a Space Shuttle-program 32 hónapra leállt, amíg a hibás részegységek újratervezése, illetve a kritikával illetett NASA-folyamatok felülvizsgálata és kijavítása meg nem történt. Az űrsiklóval végzett űrrepülések csak 1988. szeptember 29-én folytatódtak a Discovery űrrepülőgép STS–26 jelű expedíciójával.
Megjegyzések, vita: [frissítés]
A Challenger-katasztrófa cikkajánlóját jelölöm az 51. hét eleje (2021. december 20. – december 23.) helyre. – *feridiák vita 2021. október 10., 01:10 (CEST)
december 23. 12.00 és december 26. 23.59 között: Szerelmes regény
A jelölt cikk: Szerelmes regény (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
- Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A szerelmes regény vagy romantikus regény irodalmi műfaj; az ilyen típusú művek általában két ember közötti szerelemmel foglalkoznak, és érzelmileg kielégítő, optimista befejezéssel zárulnak. Kereskedelmileg két típusba sorolhatók: vannak a rövidebb regények, melyek körülbelül egy hónapig kaphatóak (ilyenek például a Harlequin-kötetek), illetve a nagyobb lélegzetvételű, tartósan könyvesboltokban árusított kötetek. Műfajilag több csoportra is oszthatók: léteznek például történelmi szerelmes regények, tudományos-fantasztikus és paranormális jelenségekről szóló, de akár a thrillert vagy a krimit ötvöző alkotások és erotikus művek is.
Az egyik legelső szerelmes regény Samuel Richardson Pamela avagy az erény jutalma című, 1740-ben íródott regénye, amely több szempontból is forradalminak számított: teljes mértékben az udvarlásról szólt, méghozzá a főhősnő szemszögéből. Jane Austen továbbfejlesztette a műfajt a Büszkeség és balítélettel. Austen munkássága inspirálta Georgette Heyert, aki 1921-ben a történelmi szerelmes regény műfaját vezette be a köztudatba. Egy évtizeddel később az angol Mills and Boon kiadó megjelentette az első rövid, sorozatjellegű romantikus regényeket, amelyeket Észak-Amerikában a Harlequin Enterprises Ltd adott ki.
A modern szerelmes regény műfaja 1972-ben született meg, amikor megjelent Kathleen Woodiwiss The Flame and the Flower című regénye az Avon Books kiadásában, puha kötésben. Az 1980-as években a szerelmes regények virágkorukat élték.
Észak-Amerikában a szerelmes regény a legnépszerűbb irodalmi műfaj, az eladott puha kötésű könyvek 55%-át tették ki 2004-ben. Bár Európában is igen népszerű, a legtöbb, e kategóriában született alkotás angol nyelvű íróktól származik, ami az angolszász világnézet dominanciáját jelenti a műfajon belül.
Magyarországon a műfaj áttörését Mészáros Ignác Kartigám című regénye segítette elő a 18. században. 1934-ben a Pesti Napló részletekben közölte Móricz Zsigmond Jobb mint otthon című regényét, mely Hansági Ágnes szerint „értelmezhető szerelmes regényként, amely a hagyományos Hamupipőke‐sémát követi, és a populáris szerelmes regény paródiájaként egyaránt”.
Megjegyzések, vita: [frissítés]
Javasolom a 2014-ben kiemelt Szerelmes regény cikket. – Hkoala 2021. június 3., 17:34 (CEST)
52. hét
december 27. 0.00 és december 30. 11.59 között: Lotte Weimarban
A jelölt cikk: Lotte Weimarban (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
- Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A Lotte Weimarban Thomas Mann 1936–1939 között írt regénye, melynek hősnője a wetzlari Charlotte Kestner, született Buff, akiről Goethe Az ifjú Werther szenvedései című regény Lottéját mintázta.
Goethe joggyakornok korában szerelmes lett Lottéba, de mivel a lány már másnak a jegyese volt, lemondott róla, és érzelmeit a világsikert aratott levélregényben szublimálta.
A cselekmény idején immár özvegy asszony 1816-ban Weimarba utazik, bevallottan nővére látogatására, de azzal a titkos reménnyel is, hogy Goethével még egyszer beszéljen. A mű „sűrű szőttesébe lassan belefonódik az ironikus-fölényesen feltámasztott mult mellett a tépelődőn, gondokban megélt jelen is, az adomába a világtörténelem, a nagy ember és környezetének torzképébe a kivételes egyéniség küzdelme a tömeggel, korszellemmel, előítéletekkel, Weimar mögött feltűnnek a németség nagy belső hasadásai, Lotte látogatásában a humánum válsága, Goethe monológjában a manni kételyek.” Stefan Zweig méltatása szerint „egy harmatcsepp nagyságú mese, amely azonban a harmatcsepphez hasonlóan a szín és tűz csodája, ha magasabb fény ragyog rá.”
Magyarul először Rózsavölgyi és Társa kiadásában jelent meg a regény, Vajda Endre fordításában, 1940-ben, majd Lányi Viktor fordításában a Szlovákiai Szépirodalmi Könyvkiadónál, 1957-ben.
Megjegyzések, vita: [frissítés]
Javasolom és jelölöm Thomas Mann (író) „Lotte Weimarban” című könyve cikkajánlóját 2021-ben az 52. hétnek december 27. és december 30. közötti helyére. – *feridiák vita 2021. október 11., 19:07 (CEST)
Jelenleg a 2021-es év utolsó, 52. hete első felének végénél tartunk. A csütörtöki harangszótól vasárnap végéig az „Ottó-kori művészet” cikkajánlójával zárul az egész év, s egyben már megnyílik az új, a 2022-es év.
De a 2021-es év még le sem zárult, Tündi vita 2021. december 29-én már megnyitotta a Sablonvita:Kezdőlap kiemelt cikkei/2022-1-1 helyen a folytatást. Holnaptól én is ott folytatom. – *feridiák vita 2021. december 30., 11:58 (CET)
december 30. 12.00 és január 2. 23.59 között: Ottó-kori művészet
A jelölt cikk: Ottó-kori művészet (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
- Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Ottó-kori művészetnek nevezik a Német-római Birodalom területén a 10. század közepétől a 11. század első harmadáig tartó időszakban készült műalkotások együttesét. Ebben az időben a Szász-ház tagjai adták a birodalom császárait. Uralkodásuk idejében jelentős művészi tevékenység folyt, amelyet az uralkodók az udvar szűk körén belül maguk is támogattak. A műalkotások jellegét elsősorban a karoling örökség határozta meg, és ehhez járultak a II. Ottó császár Theophanu hercegnővel kötött házassága utáni bizánci hatások. A 11. században az olyan központokra, mint Regensburg, Köln, Milánó és Echternach, hatottak a bizánci művészet stílusjegyei, mégis az alkotások túlnyomó többsége Karoling-kori és késő antik modellek újraértelmezésével készült.
Az egyházi építészetben a bazilikális szerkezetet alkalmazták, az épületeket kriptákkal, kórusokkal és tornyokkal egészítették ki. A templomok nyugati oldalán többszintes épületrészt, úgynevezett westwerket építettek. Újításnak számítottak a falakon kialakított párkányok és karzatok. A császári hatalom keletebbre került súlypontja és a szláv területek felé irányuló terjeszkedésük eredménye a hasonló épülettípusok elterjedése az egykori Frank Birodalom határain túl is. A kor monumentális festészetéből alig lehet ismerni valamit. A mára elpusztult alkotásokról csak azoknak a forrásoknak az utalásai alapján lehet képet alkotni, amelyek falfelületeket díszítő festményciklusokról szólnak. A szobrászat terén vezető szerepet játszott a hildesheimi műhely, ahol Bernward püspök kezdeményezésére újraindult a bronzöntés. A monumentális szobrokról is csak a leírások utalásaiból és néhány vitatott datálású szórványos emlék alapján lehet tudni.
Az első Ottó-kori kéziratok bizonyíthatóan a karoling-korból származó kódexek másolatai voltak. A könyvfestészet fejlődésének kiváltója a szükségessé vált vallási reform volt, és az újjászervezett kolostori központoknak liturgikus könyvekre volt szükségük. A karoling kortól eltérően, amikor a fő cél a szövegében hibátlan teljes Bibliák elkészítése volt, az Ottó-korban inkább díszes liturgikus könyvek előállítására helyezték a hangsúlyt. Mivel ezek az evangéliumokon alapultak, így a leggyakrabban előforduló kéziratok a díszesen kialakított evangeliáriumok voltak.
Megjegyzések, vita: [frissítés]
Javasolom és jelölöm a „Hegedű” cikkajánlóját 2021-ben december 30. és 2022-ben január 2. közötti helyére. – *feridiák vita 2021. október 12., 12:55 (CEST)
- ellenzem Egyrészt már harmadszor kerülne a kezdőlapra, másrészt - mint azt a lap tetején levő
{{azonosíthatatlan források}}
(?) sablon jelzi, ma már nem lehetne kiemelt. Javasolom helyette az Ottó-kori művészet cikket. Hkoala 2021. október 13., 06:25 (CEST)
53. hét
január 3. 0.00 és január 6. 11.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
január 6. 12.00 és január 9. 23.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]