Apáca (Brassó megye)
| Apáca (Apața) | |
 | |
| Az evangélikus templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Brassó |
| Község | Apáca |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 507005 |
| Körzethívószám | 0x68[1] |
| SIRUTA-kód | 40535 |
| Népesség | |
| Népesség | 3275 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 1093 (2011)[2] |
| Népsűrűség | 60,32 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 54,29 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 57′ 02″, k. h. 25° 31′ 59″45.950432°N 25.533116°EKoordináták: é. sz. 45° 57′ 02″, k. h. 25° 31′ 59″45.950432°N 25.533116°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Apáca témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Apáca (románul Apața, németül Geist, latinul Monachalis, szászul Gist) falu Romániában, Brassó megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Sepsiszentgyörgytől 22 km-re északnyugatra, Brassótól 35 km-re északra, az Olt bal partján fekszik.
Nevének eredete
[szerkesztés]Neve egykori kolostorának lakóiról, az apácákról származik.
Története
[szerkesztés]1460-ban Apáczija néven említik. A krónika szerint I. Lajos király alapította, mikor Hétfaluba székely határőröket telepített. Várát is ők építették, majd a török időkben megerősítették, valószínűleg a harcok során pusztult el. A falunak már a 14. században volt temploma, amely 1794-ben tűzvészben leégett.
A falut a 17. században többször pusztította pestis, 1658-ban a tatárok dúlták fel. 1794-ben, 1822-ben és 1866-ban tűzvész sújtotta. 1831-ben kolerajárvány volt. 1802-ben, 1806-ban és 1838-ban földrengés pusztított.
Népesség
[szerkesztés]1910-ben 1930 lakosából 1561 magyar, 354 román, 11 német volt. 1992-ben társközségeivel együtt 2745 lakosából 1404 magyar, 747 román, 593 cigány és német volt.
2002-ben 2995 lakosából 1220 magyar, 1625 román, 146 cigány, 2 német és 2 orosz volt.
2011-ben 3169 lakosából 1093 magyar, 1348 román, 545 cigány volt, továbbá 182-en nem nyilatkoztak hovatartozásukról.
2021-ben 3275 lakosából 937 magyar, 1206 román, 805 cigány volt, 2 pedig egyéb nemzetiségűnek vallotta magát, továbbá 325-en nem nyilatkoztak hovatartozásukról. Anyanyelvi szempontból 949 személy magyar anyanyelvűnek, 1995 román anyanyekvűnek és 6 személy cigány anyanyelvűnek vallotta magát, ugyancsak 325-en nem nyilatkoztak.[3]
Látnivalók
[szerkesztés]- Várából ma már csak az öregtorony romjai láthatók csekély alapfalmaradványokkal a falu északi részén. Ettől északra régi alapfalak látszanak, a hagyomány szerint erődített kolostor romjai.
- Apácakolostorának csekély maradványai a falu déli végén vannak.
- Mai evangélikus templomát 1804-ben építették.
- A Nagykőpatak völgyében található a korábban Hiúzliknak nevezett, 1974-ben feltárt Apáczai Csere János barlang.
- A Persányi-hegységben található a Tolvajos cseppkőbarlang.
Híres szülöttei
[szerkesztés]- Itt született 1625. június 10-én Apáczai Csere János, Erdély nagy pedagógusa, filozófiai író, református teológus. A róla elnevezett utcában álló egyik lakóház falán tábla jelöli a falu nagy szülöttének emlékét.
- Itt született 1893-ban Bartalis János költő.
- Itt született 1940-ben Vogel Sándor történész, szerkesztő.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Brassó megye. adatbank.ro
- ↑ Rezultate definitive: caracteristici etno-culturale. (Hozzáférés: 2023. július 1.)
További információk
[szerkesztés]Brassó megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}