Felsőkomána
| Felsőkomána (Comana de Sus) | |
 | |
| A cseppkőbarlang | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Brassó |
| Község | Alsókomána |
| Rang | falu |
| Községközpont | Alsókomána |
| Irányítószám | 207052 |
| SIRUTA-kód | 40875 |
| Népesség | |
| Népesség | 365 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | - (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság |
|
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 53′ 45″, k. h. 25° 16′ 07″45.895701°N 25.268680°EKoordináták: é. sz. 45° 53′ 45″, k. h. 25° 16′ 07″45.895701°N 25.268680°E | |
 | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Felsőkomána (románul: Comana de Sus vagy Comăna de Sus, németül: Oberkomana) falu Romániában, Erdélyben, Brassó megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Kőhalomtól 21 kilométerre délre, a Persányi-hegység nyugati peremén fekszik.
Története
[szerkesztés]Először 1582-ben, Felső-Komana néven említik. Fogaras vidékéhez tartozott román lakossággal, erdei az erdélyi fejedelmek vadászterületei voltak. Innen származott a Majláth (Maylád) család.
1632-ben 21 jobbágy, két boér családfő és egy pap lakta, és a fejedelemasszonynak a falu felett üvegcsűre volt, kőtörő malommal. A műhelyben 1637-ben tizenegy, 1647-ben már csak négy munkás dolgozott. 1688-ban szűnt meg.[2] 1722-ben ötven jobbágycsaládot és hét malmot számláltak meg itt. Ortodox kolostorában 1748-ban egy szerzetespap, hat szerzetes és egy apáca élt.[3] 1792-ben hamuzsírfőző hutája működött.
Látnivalók
[szerkesztés]- A falu külterületéhez tartozó számos barlang közül a legérdekesebb a Komána patak forrásvidékén, 610 méteres magasságban nyíló cseppkőbarlang, amelynek járatai három szinten helyezkednek el és összesen 2500 méter hosszúak.
- Piatra Cioplită (bazaltoszlopok).
- Porțile de Piatră dolomitszurdok.
- A falutól 15 kilométerre, 814 m magasságban kicsiny, középkori várrom.
- A faluban 18. századi ortodox templom. Belső festése 1773-ban készült.
Népessége
[szerkesztés]- 1850-ben 617 lakosából 607 volt román és 10 cigány nemzetiségű; 611 ortodox és 6 görögkatolikus vallású.
- 2002-ben 373 fő lakta, közülük 326 vallotta magát román és 45 cigány nemzetiségűnek; 349 ortodox és 23 pünkösdista vallásúnak.
Híres emberek
[szerkesztés]- Itt született 1889. május 13-án Grigorie Comșa aradi ortodox püspök.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- Információk, képek és térkép a várról (magyarul)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Brassó megye. adatbank.ro
- ↑ Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig. Eger, 2006, 118. és 258. o.
- ↑ Adrian Andrei Rusu: Dicționarul mănăstirilor din Transilvania, Banat, Crișana și Maramureș. Cluj-Napoca, 2000
Brassó megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}
