Alsókomána

	Alsókomána (Comana de Jos)
	A görögkatolikus templom
	; Alsókomána címere
	; Alsókomána címere
	Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Közép-romániai fejlesztési régió
Megye	Brassó
Község	Alsókomána
Rang	községközpont (Komána község)
Irányítószám	507051
Körzethívószám	0x68
SIRUTA-kód	40866
	Népesség
Népesség	1042 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	- (2011)
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	500 m
Időzóna	EET, UTC+2
	Elhelyezkedése
	é. sz. 45° 54′ 49″, k. h. 25° 13′ 53″45.913745°N 25.231288°EKoordináták: é. sz. 45° 54′ 49″, k. h. 25° 13′ 53″45.913745°N 25.231288°E
	Alsókomána weboldala
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Alsókomána (románul Comana de Jos, németül Unterkumanen, szászul Komondjen) falu Romániában, Erdélyben, Brassó megyében. Községközpont, Felsőkomána, Királyhalma és Felsőtyukos tartozik hozzá.

Fekvése

Kőhalomtól 18 km-re délre, az Olt bal partján, az azonos nevű patak torkolatánál fekszik.

Története

Első említése 1469-ből való (Kwmana). Fogarasföldi román falu volt. Innen vette nemesi előnevét a 15. század végétől az egyébként szörénységi eredetű Majláth (Maylád) család. A 17–19. században uradalmi székhely. 1632-ben a Rákóczi-családnak udvarháza és majorháza, a Boér családnak udvarháza volt itt. 1722-ben 90 bojár- és 70 jobbágycsalád lakta. 1851-ben Rudolf Orghidan brassói kereskedő szeszfőzdéje évi 13 ezer kg nyersanyagot (rozsot, kukoricát, árpát) használt fel.^[3] 1876 után Fogaras vármegyéhez tartozott. A 20. század elején lakói meszet égettek. 1909 és 1918 között, eredetileg az állami gazdaságban dolgozó magyarok gyerekei számára, magyar állami iskolája működött.^[4] Az egykori magyar iskola épületében működik ma a községháza.^[5]

Lakossága

1850-ben 1126 román és 30 cigány lakosa volt, 668 ortodox és 488 görögkatolikus.

1900-ban 1074 lakosából 963 volt román és 89 magyar anyanyelvű, felekezet szerint 546 ortodox, 427 görögkatolikus és 55 református. 37%-uk tudott írni–olvasni, a nem magyar anyanyelvűek 9%-a beszélt magyarul.

2002-ben 986 lakosából 709 román és 275 cigány nemzetiségű, 833 ortodox, 113 görögkatolikus és 29 pünkösdista vallású.

Látnivalók

Két műemlék temploma közül a görögkatolikus a 17. században, az ortodox a 18. században épült.
Népművészeti és helytörténeti kiállítás.

Testvértelepülése

Nassenfels, Németország

Források

↑ "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS
↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Brassó megye. adatbank.ro
↑ N. G. V. Gologan: Cercetări privitoare la trecutul comerțului românesc din Brașov. București, 1928, 28. o.
↑ Constantin Stan: Școala poporană din Făgăraș și depe Târnave, 1. köt., Făgărașul. Sibiu, 1928, 209–10. o.
↑ Cornel Comșa – Lucian Comșa: Monografia satelor Comăna de Jos și Comăna de Sus. Brașov: Aldus, 2021, 44. o.

További információk

A falu nem hivatalos blogja (románul)
Képek a faluról (németül)

Erdély-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS

[2] Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Brassó megye. adatbank.ro

[3] N. G. V. Gologan: Cercetări privitoare la trecutul comerțului românesc din Brașov. București, 1928, 28. o.

[4] Constantin Stan: Școala poporană din Făgăraș și depe Târnave, 1. köt., Făgărașul. Sibiu, 1928, 209–10. o.

[5] Cornel Comșa – Lucian Comșa: Monografia satelor Comăna de Jos și Comăna de Sus. Brașov: Aldus, 2021, 44. o.

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]