Alsókomána
| Alsókomána (Comana de Jos) | |||
 | |||
| A görögkatolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Románia | ||
| Történelmi régió | Erdély | ||
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió | ||
| Megye | Brassó | ||
| Község | Alsókomána | ||
| Rang | községközpont (Komána község) | ||
| Irányítószám | 507051 | ||
| Körzethívószám | 0x68[1] | ||
| SIRUTA-kód | 40866 | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 1042 fő (2021. dec. 1.) | ||
| Magyar lakosság | - (2011)[2] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 500 m | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 45° 54′ 49″, k. h. 25° 13′ 53″45.913745°N 25.231288°EKoordináták: é. sz. 45° 54′ 49″, k. h. 25° 13′ 53″45.913745°N 25.231288°E | |||
 | |||
| Alsókomána weboldala | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Alsókomána (románul Comana de Jos, németül Unterkumanen, szászul Komondjen) falu Romániában, Erdélyben, Brassó megyében. Községközpont, Felsőkomána, Királyhalma és Felsőtyukos tartozik hozzá.
Fekvése
[szerkesztés]Kőhalomtól 18 km-re délre, az Olt bal partján, az azonos nevű patak torkolatánál fekszik.
Története
[szerkesztés]Első említése 1469-ből való (Kwmana). Fogarasföldi román falu volt. Innen vette nemesi előnevét a 15. század végétől az egyébként szörénységi eredetű Majláth (Maylád) család. A 17–19. században uradalmi székhely. 1632-ben a Rákóczi-családnak udvarháza és majorháza, a Boér családnak udvarháza volt itt. 1722-ben 90 bojár- és 70 jobbágycsalád lakta. 1851-ben Rudolf Orghidan brassói kereskedő szeszfőzdéje évi 13 ezer kg nyersanyagot (rozsot, kukoricát, árpát) használt fel.[3] 1876 után Fogaras vármegyéhez tartozott. A 20. század elején lakói meszet égettek. 1909 és 1918 között, eredetileg az állami gazdaságban dolgozó magyarok gyerekei számára, magyar állami iskolája működött.[4] Az egykori magyar iskola épületében működik ma a községháza.[5]
Lakossága
[szerkesztés]1850-ben 1126 román és 30 cigány lakosa volt, 668 ortodox és 488 görögkatolikus.
1900-ban 1074 lakosából 963 volt román és 89 magyar anyanyelvű, felekezet szerint 546 ortodox, 427 görögkatolikus és 55 református. 37%-uk tudott írni–olvasni, a nem magyar anyanyelvűek 9%-a beszélt magyarul.
2002-ben 986 lakosából 709 román és 275 cigány nemzetiségű, 833 ortodox, 113 görögkatolikus és 29 pünkösdista vallású.
Látnivalók
[szerkesztés]- Két műemlék temploma közül a görögkatolikus a 17. században, az ortodox a 18. században épült.
- Népművészeti és helytörténeti kiállítás.
Testvértelepülése
[szerkesztés]
Források
[szerkesztés]- ↑ "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Brassó megye. adatbank.ro
- ↑ N. G. V. Gologan: Cercetări privitoare la trecutul comerțului românesc din Brașov. București, 1928, 28. o.
- ↑ Constantin Stan: Școala poporană din Făgăraș și depe Târnave, 1. köt., Făgărașul. Sibiu, 1928, 209–10. o.
- ↑ Cornel Comșa – Lucian Comșa: Monografia satelor Comăna de Jos și Comăna de Sus. Brașov: Aldus, 2021, 44. o.
További információk
[szerkesztés]- A falu nem hivatalos blogja (románul)
- Képek a faluról (németül)
Brassó megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}