Nádpatak
| Nádpatak (Rodbav, Rohrbach) | |
.jpg) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Brassó |
| Község | Sáros |
| Rang | falu |
| Irányítószám | 507218 |
| SIRUTA-kód | 41989 |
| Népesség | |
| Népesség | 289 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 22 (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 460 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 54′ 43″, k. h. 24° 52′ 40″45.911871°N 24.877682°EKoordináták: é. sz. 45° 54′ 43″, k. h. 24° 52′ 40″45.911871°N 24.877682°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nádpatak témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Nádpatak (románul: Rodbav, korábban Robariu, németül: Rohrbach, szászul Ruirbich) falu Romániában, Brassó megye nyugati részén. Közigazgatásilag Sáros községhez tartozik. Erdélyi szászok telepítették a középkorban, és a 20. század közepén még többségben voltak, azonban kivándorlásuk következtében a 21. század elejére már csak néhány német család maradt a faluban. Határában gyógyfürdő található (Nádpatakfürdő).
Elnevezése
[szerkesztés]Már 1337-ben feljegyzik a német Rohrbach (jelentése Nádpatak) nevet, ezt egészen máig megtartotta, bár az idők során változatait is feljegyezték (Borbach, Röhrbach, Rotbach). A magyar Nadpatak név 1601-ben, a román Robariu és Rodbav a 19. század elején illetve közepén jelenik meg.[2] Nem összetévesztendő Rotbav (Szászveresmart) faluval.
Fekvése
[szerkesztés]Brassótól 63 (közúton 85) kilométerre északnyugatra, Fogarastól 11 (közúton 20) kilométerre északnyugatra fekszik, a DJ105A megyei út mellett. Távolsága községközpontjától, Sárostól 5 kilométer.
Története
[szerkesztés]Első okleveles említése 1337-ből származik egy, az 1332–1335. évekre vonatkozó pápai adójegyzékben. 1500 körül tíz, 1532-ben tizenkét háztartást írtak össze, így Nádpatak volt Nagysinkszék legkisebb települése.[3] Ez azonban nem akadályozta meg őket abban, hogy román stílusú bazilikájukat erődítménnyé alakítsák át: az oldalhajókat eltávolították, a hajó és a szentély fölé védemeletet húztak, a masszív harangtornyot védőgalériával koronázták, a templom köré pedig körfalat építettek.[4]
Nádpatak 1867-ig kisebb megszakításokkal Nagysinkszékhez, majd Nagy-Küküllő vármegye Nagysinki járásához tartozott. A román hatalomátvétel után Nagy-Küküllő majd Fogaras megye, Sztálin régió, majd Brassó régió része volt. 1968-tól Brassó megye és abban Sáros község része.[2]
1906-ban hajtották végre a tagosítást. A falu lakossága a 19. század közepétől a 20. század közepéig 600 körül mozgott, abszolút német (szász) többséggel. A 20. század második felében népessége csökkent, német lakosságát elvesztette. 2011-ben 270 ember lakta, közülük 209 vallotta magát románnak, 22 magyarnak, 18 cigánynak, 11 németnek.[1]
Nádpatakfürdő
[szerkesztés]A falu határában gyógyfürdő található (Nádpatakfürdő, Băile Rodbav, Bad Rohrbach), mely már a 19. században is ismert fürdőhely volt, és népszerű üdülőhelye a környéki falvak lakóinak.[5] A kommunista hatalomátvétel után a falu és a község tulajdonából a megyei turisztikai hivatal birtokába került, és száz férőhelyes szanatóriumot építettek az üdülni vágyók számára. Az 1990-es években bevezették a villanyt, gázt, és új épületeket emeltek. 1999-ben eladták a Román Igazságügyi Minisztériumnak és a feketehalmi börtönigazgatóság alkalmazottainak képzési és rehabilitációs központjává nevezték ki, de korlátozott számban továbbra is fogad üdülni vágyókat.[6]
A telep a 20. század közepén különvált Nádpataktól Băile Rodbav néven, azonban később ismét egyesült vele.[1]
Nevezetességei
[szerkesztés]- A nádpataki erődtemplom a falu keleti részén, dombon áll. Elődjét, egy román stílusú bazilikát a 13. század elején építették, a század másik felében újjáépítették, majd a 15. század végén erődített csarnoktemplommá alakították át. Legutóbb 1965–1973 között restaurálták.[3]
- Nádpatakfürdő, melynek ásványvízforrásait és gyógyiszapját reuma, neuroperifériás, nőgyógyászati és endokrin panaszok, mozgászavarok, poszttraumás állapotok kezelésére javasolják.[6] Az ásványvizek szarmatai homoklerakódásokból erednek.[7]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái: Nádpatak. adatbank.ro. (Hozzáférés: 2023. május 28.)
- ↑ a b Erdély, Bánság és Partium történeti és közigazgatási helységnévtára: Rodbav. Arcanum. (Hozzáférés: 2023. május 28.)
- ↑ a b Fabini, Hermann, Klima, Hellmut. Atlas der siebenbürgischen Kirchenburgen und Dorfkirchen, 5. Auflage, Band 1 (német nyelven), Nagyszeben: Monumenta, 610–612. o. (2022). ISBN 9789737969224
- ↑ Roth, Anselm. Über Siebenbürgen – Kirchenburgen im Schenker Stuhl und Fogarascher Land, Band 4 (német nyelven). Bonn: Schiller Verlag (2017). ISBN 9783946954040
- ↑ Lukas, Erich Johann. Seliștat – vechiul nostru sat natal din Ardeal (román nyelven). Fogaras: Negru Vodă, 25–26. o. (2018). ISBN 9786068479118
- ↑ a b Băile Rodbav între extaz și agonie. Monitorul de Făgăraș, 2013. július 15. [2023. május 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. május 28.)
- ↑ Prezentare. Consiliul Județean Brașov. [2023. május 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. május 28.)
Brassó megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}