Felsőucsa
| Felsőucsa (Ucea de Sus) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Megye | Brassó |
| Község | Alsóucsa |
| Rang | falu |
| Irányítószám | 507239 |
| SIRUTA-kód | 42147 |
| Népesség | |
| Népesség | 954 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | - (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 45′ 08″, k. h. 24° 40′ 57″45.752093°N 24.682405°EKoordináták: é. sz. 45° 45′ 08″, k. h. 24° 40′ 57″45.752093°N 24.682405°E | |
 | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Felsőucsa, román nyelven Ucea de Sus, falu Romániában, Erdélyben, Brassó megyében.
Fekvése
[szerkesztés]A Fogarasi-havasok északi oldalán, Alsóárpás, Felsőárpás, Felsővist és Korb között, a Kis-Ucsa-patak bal partján fekvő település.
Története
[szerkesztés]Nevét 1509-ben említette először oklevél Felső Ucsa néven.
Későbbi névváltozatai: 1632-ben Felső Uczia, 1637-ben Felseő Uczya, 1733-ban Felső-Utsa, 1750-ben Felső-Ucse, 1805-ben Utsa, 1808-ban Ucsa (Felső-), Ucsa de szusz, 1861: Felső-Ucsa, 1888-ban Felső-Ucsa (Felső-Utsa, Ucza din szusz), 1913-ban Felsőucsa.
1637-ben I. Rákóczi György birtoka volt.
A trianoni békeszerződés előtt Fogaras vármegye Alsóárpási járásához tartozott.
1910-ben 1237 lakosából 15 magyar, 14 német, 1201 román volt. Ebből 24 római katolikus, 126 görögkatolikus, 1083 görögkeleti ortodox volt.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Brassó megye. adatbank.ro
Források
[szerkesztés]Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
Brassó megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}
