Vita:Mátra

Ez a szócikk témája miatt a Földrajzműhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe! Kitüntetett Ez a szócikk kitüntetett besorolást kapott a kidolgozottsági skálán. Nélkülözhetetlen Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján. Értékelő szerkesztő: Antissimo (vita), értékelés dátuma: 2011. február 9.

A(z) Mátra egyike a kiemelt szócikkeknek, a Wikipédia legjobbjai közé tartozik.
A közösség szavazta meg kiemeltnek a kiemelt státuszáról szóló szavazáson.
Ha úgy érzed, tudnál javítani rajta, bátran tedd meg.

---

Ez a szócikk 2009. február 2. és 2009. február 8. között
szerepelt a kezdőlapon. A jelölés eredményét itt találod.

---

Mérföldkövek a cikk életútján

Dátum(ok: tól/ig)	Esemény	Eredmény
2008. május 5. – 2008. május 25. (változások)	Jelölték kiemelt szócikknek	Megkapta a kiemelt státuszt
2008. szeptember 2. – 2009. február 2. (változások)	Jelölték a kezdőlapon való megjelenésre	Megjelent a kezdőlapon
Jelenlegi státusza: kiemelt szócikk

Vadkár

"A hazai erdős vidékek nagyvadjai a Mátrában is otthonra találnak. A gímszarvas (Cervus elaphus), az őz (Capreolus capreolus), a vaddisznó (Sus scrofa) nagy számban él itt. Számuk nagyobb, mint az erdők vadeltartó képessége, ezért gyakran nagy károkat is okoznak (sziklagyepek taposása, facsemeték rágása). A nagyvadak közül idegen a tájban a muflon (Ovis musimon), melynek őshazája Korzika. A Mátrába 1924-ben telepítették, a természetvédelmi és erdészeti szempontból káros fajt."--> Azzal vitatkoznék, hogy a nagyvad fajok száma nagyobb, mint az erdő vad eltartó képessége, ugyanis ez közhelynek talán beillő megállapítás, azonban nélkülöz minden ökológiai alapot. Már eleve, amikor ilyet írunk, két dologgal tisztában kellene lenni: az egyik, hogy mennyi az eltartó képesség, a másik, hogy hány nagyvad él adott területen. Ugye egyiket sem tudja a tisztelt szerkesztő! Egyébként ezen a kérdésen sokat vitáznak az ún. "zöld ruhások", azaz vadgazdálkodók, erdőgazdálkodók és természetvédők. Eddig nem sikerült az alapvető érdekkülönbséget feloldani. Némi ökológiai ismerettel megállapíthatjuk, hogy egyrészt nem a nagyvad fajok létszáma a mérvadó ebben az adott kérdésben, hanem azok sűrűsége, azaz egyedeinek száma egységnyi területen. Ugyanis, azzal, hogy kimondjuk, hogy az OVA (Országos Vadgazdálkodási Adattár) adatai alapján növekszik a nagyvadállomány, csak az érem egyik oldalát mutatjuk. Hozzá kell tenni, hogy az ország erdősültsége is folyamatosan nő, így az erdei életmódot folytató nagyvad fajok egyedeinek száma is értelemszerűen növekszik. Azonban, ha a terület egységre eső létszámot vizsgáljuk, már koránt sem ezt a borús képet kapjuk, akkor, amikor túlontúl aggódunk erdeinkért. Nos, az adott élőhely "kimerülése", azaz az eltartó képesség határát elérő vad létszám elérésének több, törvényszerűen egymást követő jele van. Ahogy egy populáció növekszik és gyorsuló ütemben meríti ki az élőhely adta forrásokat, úgy lép életbe a sűrűség függő szabályozás. A gímszarvasnál kutatták részleteiben, és azt írták le, hogy az első jelek egyike a nőivarú egyedek kitolódó ivarérése, a szaporulat növekvő mortalitása, a szuperproduktum, mint az agancs tömegének csökkenése, a kifejlett korú, nőivarú állatok elhullásának majd legvégül a hímivarú kifejlett állatok halálozásának gyakoribbá válása, legvégül a populáció összeomlása. Nos, ugye ezeket nem tapasztaljuk, amikor ilyen véleményeket fogalmazunk meg, hogy túltartott a nagyvad állomány a hazai erdőkben? Tudomásul illik venni, hogy a csülkös vad az erdei ökoszisztéma része és nélkülük nem erdőről beszélünk, hanem faültetvényről. Ha a természetvédők logikáját követjük, miszerint a nagyragadozó fajok nélkülözhetetlenek, mert "gyomlálják" a különböző állatfajokat, úgy a csülkös vad is "gyomlálja" a növényfajokat, azaz a természet kitűnően szabályozza magát még akkor is, ha lépten-nyomon ügybuzgó emberek avatkoznak is közbe. Remélem, nem haragszik a tisztelt szerkesztő a fenti véleményem kapcsán. Nem akartam sem megbántani, sem tudálékoskodni, csak szeretném, ha egy problémáról úgy alkotnánk summás megállapításokat, ha ismerjük a pro- és kontra felemlíthető tényeket is.

Érdemes aláírni a megjegyzést, hogy ne tűnjön névtelen vagdalkozásnak, tudálékoskodásnak és érdemes hivatkozásokkal is megerősíteni a leírtakat, mert így kap súlyt a leírtak. Ahogy ön is megjegyezte 'tényekre' van szükség. Ez itt például egy szakemberek által készített dolgozat az erdei vadkárokról: Erdei vadkár PDF Csülkös vadfajok hatása a Mátrában Vadak negatív és pozitív hatásai az erdőkbenEz alapján egyértelmű, hogy nem szabad hagyni, hogy a "természet majd megoldja". Illetve ha hagyjuk akkor annak a jelenlegi erdő struktúra eltűnése lesz a következménye, ami talán vissza áll majd egy természetes szintre de az nem néhány év hanem néhány 100 év. De ez ennél komplexebb téma ami természetvédelmi, erdészeti, vadgazdálkodási tudást és összehangolt munkát kíván. Örülnék, ha az ön által leírtakat hivatkozásokkal alátámasztaná és az alapján tudjuk javítani a szócikket. Köszönettel, Veszt ^vita 2020. szeptember 1., 10:54 (CEST) u.i.: Megjegyzés még ehhez"Nos, ugye ezeket nem tapasztaljuk, amikor ilyen véleményeket fogalmazunk meg, hogy túltartott a nagyvad állomány a hazai erdőkben?" Egy populáció összeomlását már régen rossz megtapasztalni és remélem, hogy ezt nem is fogjuk megtapasztalni se a Mátrában, sem máshol. Illetve itt hozzá kell tenni, hogy a mesterséges etetések, etetők, itatók létrehozása a természetesnél nagyobb populációt hozott létre és tart életben abnormális szinten, már ha a normális szint a "természetes", tehát eleve itt már eltávolodtunk a "természetestől". Itt persze hozzá kell tenni, hogy jóval több vadat ki is lőnek, de ez egy mesterséges állapot és ezért is nem szerencsés a magyarországi helyzetet természetesnek nevezni, már régen nem a természet szabályozza magát Magyarországon.

vandalizmus

Május 10-én és most is sorozatosan vandalizálják ezt az oldalt. Helyre kellene állítani és anonoknak mondani valamit. 10-én még helyreálítottam, de most már annyiszor gányolták, hogy gondosan meg kellene nézni, meddig van értékes szöveg.--Linkoman 2007. május 22., 17:28 (CEST)--Linkoman 2007. május 22., 17:28 (CEST)

A kiemeltszavazás eredménye

Itt: → Wikipédia:Javaslatok kiemelt szócikkekre/Mátra. Szajci ^reci 2008. május 25., 17:56 (CEST)

kötőjelezés

Ez valami új szokás, hogy számok közé ilyen kötőjelet (‑) írunk, vagy javítható? SyP 2009. február 2., 21:59 (CET)

Javítandó:

P/c ^vita 2009. február 2., 22:21 (CET)

A kötőjel és a nagykötőjel jelentésmegkülönböztető szerepére egy példa: Az „1985-1990” arra utal, hogy hozzávetőleg akkortájt valamikor (bár lehet, hogy 1984-ben vagy 1991-ben), az „1985–1990” pedig pontosan az adott időtartományra utal. Ennek megfelelően javítgatom az egész szöveget. – Susulyka ^hm? 2009. február 3., 10:47 (CET)

Asszem, elbeszélírtüunk egymás mellett. Sajnos IE6-tal dolgozom, mert erre a gépre ez került (munkahely), és nincs lehetőségem fejleszteni. Na most vsz emiatt semmi különbséget nem látok a régi és az új kötőjelek között, illetve talán annyit, hogy a régi nem törő szóköz volt, de a mérete és a formája ua.

Mindenesetre a fönt említett probléma is fennáll, azokat a hibákat is ki kell javítani. – Susulyka ^hm? 2009. február 3., 11:26 (CET)