Ugrás a tartalomhoz

Portugál labdarúgó-válogatott

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Portugália Portugália
Szövetség neveFederação Portuguesa de Futebol
KonföderációUEFA (Európa)
Szövetségi kapitánySpanyolország Roberto Martínez
CsapatkapitányCristiano Ronaldo
Legtöbb válogatottságCristiano Ronaldo (210)
Legtöbb válogatott gólCristiano Ronaldo (130)
FIFA-kódPOR
Mezek
Hazai
Idegenbeli
Ranglista helyezések
FIFA-rang 6. (2024. nov. 28.)[1]
Legmagasabb
FIFA-rang		3.
(2010. május–június, 2012. október, 2014. április–június, 2017. szeptember-2018. június)
Legalacsonyabb
FIFA-rang		43.
(1998. augusztus)
Élő-rang 9. (2024. júl. 15.)[2]
Legmagasabb
Élő-rang		2.
(2006. június)
Legalacsonyabb
Élő-rang		45.
(1962. november)
Első hivatalos mérkőzés
1921. december 18., Madrid, Spanyolország
 Spanyolország 3–1 Portugália 
Legnagyobb győzelem
2023. szeptember 11., Faro, Portugália
 Portugália 9–0 Luxemburg 
Legnagyobb vereség
1947. május 25., Lisszabon, Portugália
 Portugália 0–10 Anglia 
Nemzetközi szereplések
Labdarúgó-világbajnokság
Részvételek8 (Először: 1966)
Legjobb eredményBronzérmes (1966)
Labdarúgó-Európa-bajnokság
Részvételek8 (Először: 1984)
Legjobb eredményAranyérmes (2016)
Konföderációs kupa
Részvételek1 (Először: 2017)
Legjobb eredményBronzérmes (2017)
UEFA Nemzetek Ligája
Részvételek1 (Először: 2019)
Legjobb eredményAranyérmes (2019)

A portugál labdarúgó-válogatott Portugália nemzeti csapata, amelyet a Portugál labdarúgó-szövetség (portugálul: Federação Portuguesa de Futebol) irányít. Először 1966-ban szerepelt világbajnokságon és akkor a harmadik helyen végzett. Máig ez a világbajnokságokon elért legjobb eredménye. Európa-bajnokságon először 1984-ben vett részt. Történetük legnagyobb sikerét 2016-ban érték el, amikor megnyerték az Európa-bajnokságot. 2019-ben megnyerték az UEFA Nemzetek Ligája első kiírását.

A válogatott története

[szerkesztés]

A kezdetek

[szerkesztés]

A portugál labdarúgó-szövetséget 'União Portuguesa de Futebol néven, két város: Lisszabon és Porto szövetségeinek egyesítésével alapították 1914-ben. Portugália első hivatalos mérkőzésére 1921. december 18-án került sor, melyen Spanyolországtól szenvedtek 3–1-es vereséget.

A nemzeti csapat első nagyobb megmérettetése az 1928. évi nyári olimpiai játékokon történt, ahol a negyeddöntőig jutottak. Az 1930-as világbajnokságra nem hívták meg a portugálokat. Az 1934-es világbajnokság selejtezőiben Spanyolország ellen léptek pályára. Madridban 9–0-s, Lisszabonban 2–1-s vereséget szenvedve, összesítésbe 11–1 arányban alulmaradtak. Az 1938-as vb-selejtezőiben csak egy mérkőzést játszottak Svájc ellen Milánóban. A találkozót a svájciak nyerték 2–1-re és jutottak ki a világbajnokságra. A II. világháború miatt két világbajnokság is elmaradt, legközelebb az 1950-es torna selejtezőiben szerepeltek. 1947-ben az Angliától elszenvedett 10–0-s vereség a portugál válogatott történetének legnagyobb arányú veresége.

1950-es, 1960-as évek

[szerkesztés]

Az 1950-es vb selejtezőiben Spanyolországgal találkoztak. Az első találkozót a spanyolok megnyerték 5–1-re, a visszavágón 2–2-s döntetlen született. Az 1954-es vb selejtezőiben Ausztriával játszottak. Miután az osztrákok 9–1-re nyerték az első mérkőzést, a visszavágón a portugáloknak sikerült elérni egy gól nélküli döntetlent. A korszak egyik legerősebb válogatottja ellen ez jó eredménynek számított.

Az 1958-as világbajnoki selejtezőkben az Olaszország elleni 3–0-s siker alkalmával megszerezték történetük első kvalifikációs győzelmét, ennek ellenére a csoport utolsó helyén végeztek. Közben 1960-ban útjára indult az Európa-bajnokság, akkori nevén: Európai Nemzetek Kupája is. A selejtezőkben az NDK-t búcsúztatták 5–2-es összesítéssel. A negyeddöntőben Jugoszláviát 2–1-re megverték, de a második mérkőzésen 5–1-re kikaptak.

Az 1962-es világbajnokság selejtezőiben Anglia mögött a második helyen végeztek, így lemaradtak a tornáról. Az 1964-es Európa-bajnokság selejtezőiben Bulgáriával játszottak. Mindkét mérkőzés 3–1-s győzelemmel zárult a hazai együttes javára, így egy harmadik semleges pályán megrendezett találkozóra került sor. A Rómában lejátszott mérkőzést a bolgárok nyerték 1–0-ra.

1966-os világbajnokság, 1970-es évek

[szerkesztés]
Eusébio 1972-ben

Az 1966-os világbajnokságon a portugálok első nagy korszakukat élték. A csapat legismertebb tagja kétségkívül a kor egyik legnagyobb játékosa Eusébio volt. A tornát Magyarország 3–1-es legyőzésével kezdték, majd Bulgáriát 3–0-ra és a világbajnoki címvédő Brazíliát is ugyancsak 3–1-re verték. A negyeddöntőben Észak-Koreával találkoztak. Az ázsiaiak már 3–0-ra is vezettek, de a portugáloknak sikerült felállniuk és 5–3 arányban a maguk javára fordították a találkozót. Az 5 találatból Eusébio négyet szerzett. Az elődöntőben a házigazda Anglia ellen 2–1-es vereséget szenvedtek. A harmadik helyén rendezett mérkőzésen a szovjeteket ugyanilyen arányban legyőzték, ami mindmáig Portugália legjobb eredménye a világbajnokságok történetében. Eusébio 9 góljával a torna gólkirálya lett.

Ez után egy hosszabb időszak következett a válogatott életében jelentősebb eredmények nélkül. Az 1968-as Eb-selejtezőiben Bulgária, Norvégia és Svédország ellen lépek pályára, végül a második helyen végeztek. Az 1970-es vb-selejtezőiben Görögország, Románia és Svájc mögött az utolsó helyen zártak. Az 1972-es Európa-bajnokság selejtezőiben Belgiummal, Dániával és Skóciával voltak egy csoportban. A csoportot végül a belgák nyerték, Portugália a második helyet szerezte meg. Az 1974-es világbajnokság selejtezőiben hét pontot gyűjtöttek, ami ismét a második helyhez volt elég. Az 1976-os Eb-selejtezőiben a harmadik, az 1978-as vb-selejtezőiben pedig Lengyelország mögött ugyancsak a második helyen végeztek. Ezekből az eredményekből is látszik, hogy gyakran közel álltak a továbbjutáshoz.

1980–1995

[szerkesztés]

Az 1980-as Európa-bajnokság selejtezőiben Ausztriával, Belgiummal, Norvégiával és Skóciával kerültek egy csoportba. Ausztria és Belgium mögött négy győzelemmel, egy döntetlennel és három vereséggel a harmadik helyet szerezték meg.

Az 1982-es vb-selejtezőiben Észak-Írország, Izrael, Skócia és Svédország ellen kellett megmérkőzniük. Végül csak a negyedik helyet szerezték meg. A következő nagy tornára az 1984-es labdarúgó-Európa-bajnokságra sikerült kijutniuk. A selejtezőcsoportot a Szovjetunió, Lengyelország és Finnország előtt nyerték meg, amivel hosszú idő után ismét kijutottak egy rangos tornára. Az Eb-n az NSZK-val 0–0-s, míg Spanyolország ellen 1–1-es döntetlent játszottak. Az utolsó csoportmérkőzésükön legyőzték Romániát 1–0-ra. Az elődöntőben a házigazda Franciaországot kapták ellenfélül. A vezetést a franciák szerezték meg, majd sikerült egyenlíteniük a portugáloknak. Ez is maradt a végeredmény. Következett tehát a ráadás, melynek első 15 percében a portugálok a maguk javára fordították a találkozót. Azonban ezzel nem volt vége, ugyanis a galloknak sikerült a 114. és a 119. percben is betalálni, így ők jutottak a döntőbe.

A sikeres Európa-bajnokság után az 1986-os mexikói világbajnokságra is sikerült kijutniuk. A vb-n már nem voltak annyira sikeresek. Anglia 1–0-s legyőzése ugyan megadta az alapot a jó szerepléshez, ezzel viszont nem tudtak élni. Lengyelországtól 1–0-ra, Marokkótól pedig 3–1-re kaptak ki és utolsó helyen végeztek a csoportban.

Az 1988-as Eb-selejtezőiben Olaszországgal, Svédországgal, Svájccal és Máltával szerepeltek egy csoportban. Két győzelemmel, négy döntetlennel és két vereséggel Olaszország és Svédország után a harmadik helyen végeztek. Az 1990-es vb-selejtezőiben Belgium, Csehszlovákia, Luxemburg és Svájc ellen kellett megmérkőzniük. A csoportot a belgák nyerték, míg a második helyért a csehszlovákokkal versenyeztek a portugálok. A hazai 0–0-s döntetlen azonban azt jelentette, hogy a közép-Európaiak végeztek a második helyen. Az 1992-es Eb-selejtezőiben Hollandiával, Görögországgal, Finnországgal és Máltával kerültek egy csoportba. A hollandok mögött a második helyen végeztek. Az 1994-es világbajnokság selejtezőiben Olaszország, Svájc, Skócia, Észtország és Málta ellen léptek pályára. Végül a harmadik helyen zártak Olaszország és Svájc mögött.

1995–2006 Aranygeneráció

[szerkesztés]

A mexikói világbajnokság idején felnövőben volt egy generáció, melynek jeles képviselői voltak: Luís Figo, Fernando Couto, Rui Costa és Paulo Sousa. Az úgynevezett aranygeneráció megnyerte az 1989-es és az 1991-es ifjúsági világbajnokságot. Felnőtt szinten azonban már nem voltak ennyire sikeresek. a következő nagy torna, amire kijutottak az 1996-os Európa-bajnokság volt. Az Eb-t a címvédő dánok ellen egy 1–1-es döntetlennel kezdték, majd Törökország 1–0-s és Horvátország 3–0-s legyőzésével a csoport első helyén végeztek. A negyeddöntőben Csehországtól kaptak ki 1–0 arányban. Ezt követően nagy csalódás volt a portugálok számára, hogy nem jutottak ki az 1998-as labdarúgó-világbajnokságra. A selejtezőkben Németország és Ukrajna mögött a harmadik helyen végeztek.

A 2000-es Európa-bajnokságon az úgynevezett halálcsoportba kerültek. A nyitó találkozójukat Angliával játszották, ahol sikerült 2–0-s hátrányból felállniuk és a maguk javára fordítani a mérkőzést. Ezt követte a Románia (1–0) és Németország (3–0) elleni siker. A negyeddöntőben Törökország sem jelentett akadályt és 2–0-ra győztek. A legjobb négy között Franciaországgal csaptak össze. Nuno Gomes révén hamar magukhoz ragadták az előnyt, azonban a franciáknak sikerült fordítaniuk és továbbjutottak. A hosszabbításban az osztrák játékvezető Günter Benkö – Abel Xavier tizenhatoson belül történt kezezése után– büntetőt ítélt a franciák számára, amit Zinédine Zidane értékesített.[3]

A 2002-es labdarúgó-világbajnokság selejtezőiben Írországot és Hollandiát utasították maguk mögé a selejtezőcsoportban. Ennek köszönhetően tizenhat év után jutott ki Portugália a világbajnokságra. A vb-n való szereplésük azonban nem sikerült túl fényesre. Az USA-tól bombameglepetésre kikaptak 3–2-re úgy, hogy az amerikaiak már 3–0-ra is vezettek.[4] Némi szépségtapaszt jelentett ezt követően Lengyelország 4–0-s legyőzése.[5] A továbbjutás szempontjából oly fontos harmadik találkozójukat a házigazda Dél-koreai válogatottal vívták és 1–0-s vereséget szenvedtek.[6] Mindez azt jelentett, hogy már a csoportkör után utazhattak haza.[7]

Portugál szurkolók a 2004-es Európa-bajnokságon.

A következő rangos labdarúgó esemény a 2004-es labdarúgó Eb volt, aminek Portugália adott otthont. Nagy reményekkel készültek az eseményre a portugálok, azonban az Európa-bajnokság nyitómérkőzésén meglepetésre 2–1-es vereséget szenvedtek Görögország ellen. A további két mérkőzésükön sikerült javítaniuk. Oroszország 2–0-s illetve Spanyolország 1–0-s legyőzése csoport elsőséget eredményezett számukra. A legjobb nyolc között Angliával 2–2-re végeztek, ezért büntetőpárbajra került sor, ahol a portugálok bizonyultak jobbnak.[8] Az elődöntőben Hollandiát 2–1-re sikerült felülmúlniuk, majd következhetett a finálé.[9] Akárcsak a nyitómérkőzésen, a döntőben is az eddig bámulatosan szereplő Görögország volt az ellenfél. Először fordult elő a labdarúgás történetében, hogy két ugyanazon nemzet játssza az első és az utolsó mérkőzést. A portugáloknak nem sikerült hazai pályán a győzelem, ugyanis a görögök Ángelosz Harisztéasz góljával megnyerték a döntőt és ezzel bombameglepetésre Európa-bajnokok lettek.[10]

Luís Figo a 2006-os világbajnokságon

A 2006-os labdarúgó-világbajnokságra veretlenül jutottak ki a portugálok. A selejtezőkben lejátszott 12 meccs közül 9-et megnyertek míg 3 találkozón döntetlent értek el. A világbajnokságon folytatták jó sorozatukat és mindhárom csoportmérkőzésüket megnyerték. Angolát 1–0-ra, Iránt 2–0-ra, Mexikót pedig 2–1-re verték.[11] A nyolcaddöntőben Hollandiát sikerült 1–0-ra legyőzniük Maniche góljával. A találkozó azonban nem erről maradt emlékezetes. Az orosz játékvezető Valentyin Ivanov összesen 16 sárga és 4 piros lapot (Khalid Boulahrouz, Costinha, Deco, és Giovanni van Bronckhorst kapták.) osztott ki, ami világbajnoki rekord.[12][13] A legjobb nyolc között Anglia ellen léptek pályára. A mérkőzés 0–0-s döntetlennel ért véget és tizenegyesekkel Portugália jutott tovább.[14] Az elődöntőben aztán Franciaországtól 1–0-ra kikaptak, így a bronzmérkőzéssel kellett beérniük, ahol a házigazda Németországgal találkoztak.[15] A párharcot a németek – Bastian Schweinsteiger 2 góljával, valamint Petit öngóljával – nyerték 3–1 arányban.[16] A portugálok találatát Nuno Gomes szerezte. Ezen a mérkőzésen lépett utoljára pályára címeres mezben a válogatottsági gólrekorder Pauleta és ekkor vonult vissza a nemzetközi labdarúgástól Luís Figo.

2008-as Európa-bajnokság

[szerkesztés]

A sikeres 2004-es Eb és 2006-os vb után a 2008-as kontinenstornára is kijutott a portugál válogatott. A kijutás azonban nem volt zökkenőmentes és végül a selejtezőcsoport második helyén végezve jutottak tovább Lengyelország mögött.

Első mérkőzésüket Törökország ellen játszották az Eb-n és Pepe illetve Raul Meireles góljaival 2–0-ra győztek.[17] Ezt követően Csehországot 3–1-re múlták felül.[18] Ezzel megvolt számukra a továbbjutás, így az utolsó Svájc ellen lejátszott találkozót hiába vesztették el 2–0-ra.[19] A negyeddöntőben Németország jelentett számukra a végállomást.[20] A németek Schweinsteiger és Klose góljaival már az első félidőben 2–0-s előnyre tettek szert. Nuno Gomesnek ugyan sikerült szépítenie, de Michael Ballack visszaállította a két gólos különbséget. A végén még Hélder Postiga is betalált, így kialakítva a 2–3-as végeredményt.[21]

2010-es világbajnokság

[szerkesztés]

A 2010-es világbajnokság selejtezőiben a dánok mögött végeztek. A pótselejtezőn Bosznia-Hercegovinát kapták ellenfélnek. A párharcot a portugálok nyerték, miután idegenben és hazai pályán is 1–0-s győzelmet arattak. Ennek köszönhetően kijutottak a Dél-Afrikában rendezett világbajnokságra.

A világbajnoki csoportok sorsolásakor bekerültek az úgynevezett halálcsoportba Brazília, Elefántcsontpart és Észak-Korea társaságában. Első mérkőzésükön elefántcsontparttal találkoztak és a párharc gól nélküli döntetlennel zárult.[22] Ezután következett Észak-Korea és kiütéses 7–0-s győzelmet arattak.[23] Végül Brazília ellen 0–0-s döntetlent játszottak.[24] A nyolcaddöntő küzdelmeiben Spanyolországtól szenvedtek 1–0-s vereséget és kiestek.[25]

2010-es évek

[szerkesztés]
Portugália a 2012-es labdarúgó-Európa-bajnokságon.

A 2012-es Európa-bajnokság selejtezőiben Dánia mögött ismételten a második helyet szerezték meg. A csoport végeredményekor Norvégiával egyetemben 16 ponttal végeztek és jobb gólkülönbségüknek köszönhetően végeztek a második helyen. Érdekesség, de a pót-selejtezőn ismét Bosznia-Hercegovina ellen kellett kiharcolniuk az Eb részvételt. A zenicai 0–0-t követően magabiztos 6–2-es győzelmet arattak a lisszaboni visszavágón Ronaldoék. Portugália az B csoportba került és hozzásorsolták Németországot, Dániát illetve Hollandiát. Az első mérkőzést 1–0-ra elveszítették Németország ellen.[26] Ezt követően Dániát 3–2-re, Hollandiát 2–1-re legyőzték.[27][28] A negyeddöntőben Csehországot búcsúztatták 1–0-val.[29] Az elődöntőben Spanyolország ellen 0–0-s döntetlent játszottak, majd büntetőkkel 4–2 arányban alulmaradtak.[30] Cristiano Ronaldo lett az első olyan játékos a válogatottban, aki öt nagy válogatott labdarúgótornán gólt szerzett: ide három Európa-bajnokság (2004, 2008, 2012) és két világbajnokság (2006, 2010) tartozik.[31]

A 2014-es világbajnokságra ismét pótselejtező útján jutottak ki, ezúttal Svédországot verték összesítésben 4–2-re. Mind a négy gólt Cristiano Ronaldo szerezte. A vb-n a G csoportba kerültek, ellenfeleik: Németország, Ghána és az Egyesült Államok voltak. Németország ellen sima 4–0-s vereséggel kezdtek.[32] Az USA-val 2–2-s döntetlent játszottak.[33] Ghánát ugyan legyőzték 2–1-re, de mindez kevés volt a továbbjutáshoz.[34]

A 2016-os Európa-bajnokság selejtezőiben Portugália a sorsolást követően Dánia, Örményország, Albánia és Szerbia társaságában az I csoportba került. Első mérkőzésükön Albániától odahaza szenvedtek 1–0-s vereséget. Ezután Paulo Bentót leváltották és helyére Fernando Santost nevezték ki szövetségi kapitánynak. A portugálok végül egyeneságon kijutottak az Európa-bajnokságra, ahol az F csoportba kerültek a sorsolást követően Ausztria, Izland és Magyarország mellé. Az első mérkőzésükön Izland ellen 1–1-s döntetlent játszottak.[35] A portugálok gólját Nani szerezte. Négy nappal később Ausztriával találkoztak, a mérkőzés 0-0-s döntetlennel zárult. Ezen a találkozón Cristiano Ronaldo kihagyott egy tizenegyest.[36] A harmadik mérkőzésükön Magyarország ellen háromszor is egyenlíteni tudtak, a végeredmény 3–3 lett.[37] A csoport harmadik helyén zártak három döntetlennel, ami elég volt a továbbjutáshoz. A nyolcaddöntőben hosszabbítás után győztek 1–0-ra Ricardo Quaresma góljával Horvátország ellen.[38][39] A negyeddöntőben Lengyelország következett. Robert Lewandowski már a 2. percben vezetést szerzett a lengyeleknek, de Renato Sanches révén a portugálok még a szünet előtt egyenlíteni tudtak. A hátralévő időben és a hosszabbításban már nem estek további találatok. Végül büntetőkkel dőlt el a továbbjutás sorsa, ahol csak Błaszczykowski hibázott, így Portugália jutott a négy közé.[40] Az elődöntőben az addig meglepően jól teljesítő Walest Ronaldo és Nani góljaival 2–0-ra megverték, így bejutottak a torna döntőjébe.[41] A másik ágról a házigazda Franciaország jutott be a fináléba, amit Stade de Franceban rendeztek. Cristiano Ronaldo a mérkőzés korai szakaszában megsérült és le kellett cserélni. A portugálokat nem zavarta meg különösebben vezérük elvesztése, ráadásul a szünet felé közeledve egyre inkább kijöttek a szorításból, megszűnt a franciák addigi mezőnyfölénye. Összességében nem volt sok helyzet, a portugálok a 80. percben találták el először a kaput. A rendes játékidő 0–0-s döntetlennel zárult, majd a hosszabbítás 109. percében Éder betalált és ezzel Portugália 1–0-ra megnyerte a döntőt és egyben az Európa-bajnokságot is[42]

Cristiano Ronaldo az Irán elleni csoportmérkőzésen a 2018-as világbajnokságon

Az Európa-bajnoki győzelemnek köszönhetően részt vettek a 2017-es konföderációs kupán. Első mérkőzésükön 2–2-es döntetlent játszottak Mexikóval. Oroszországot Cristiano Ronaldo góljával győzték le 1–0-ra, Új-Zélandot pedig 4–0-ra verték. Az elődöntőben Chilével találkoztak és büntetőkkel maradtak alul. A harmadik helyért rendezett mérkőzésen 2–1-re legyőzték Mexikót és megszerezték a bronzérmet.

A 2018-as világbajnokság selejtezőinek B csoportjában szerepeltek Svájc, Magyarország, Lettország, a Feröer-szigetek és Andorra társaságában. Egyedül Svájctól kaptak ki 2–0-ra idegenben, a többi mérkőzésüket megnyerték és kijutottak az Oroszországban rendezett világbajnokságra, ahol Spanyolország, Marokkó és Irán mellett a B csoportba kerültek. Spanyolország ellen 3–3-as döntetlennel kezdték a tornát, a találkozón Cristiano Ronaldo mesterhármasát szerzett. A második csoportmérkőzésen ugyancsak Cristiano Ronaldo volt eredményes és a góljának köszönhetően 1–0-ra legyőzték Marokkót. A zárókörben Iránnal játszottak 1–1-es döntetlent. A nyolcaddöntőt elveszítették Uruguay ellen 2–1-re és kiestek. A 2018-19-es UEFA Nemzetek Ligájában az A ligában Lengyelország és Olaszország volt az ellenfelük. Olaszországot hazai pályán André Silva góljával győzték le 1–0-ra, majd azt követően Lengyelországban nyertek 3–2-re. A maradék két mérkőzésen Olaszország ellen 0–0-ás, Lengyelország ellen pedig 1–1-es döntetlent értek el. Két győzelemmel és két döntetlennel a csoport élén végeztek és 2019 júniusában részt vettek a négyes döntőben, ahol az elődöntőben Cristiano Ronaldo triplájával legyőzték Svájcot 3–1-re. A döntőben hazai pályán az Estádio do Dragãoban Hollandiával kerültek szembe és Gonçalo Guedes góljának köszönhetően 1–0-ra győztek, ezzel elhódították az első ízben megrendezett UEFA Nemzetek Ligája serlegét.

2020-as évek

[szerkesztés]

A 2020-21-es kiírásban Franciaország mögött a második helyen végeztek az A liga 3. csoportjában. A 2020-as Európa-bajnokságon az F csoportban szerepeltek Franciaország, Németország és Magyarország társaságában. Az első mérkőzésen három kései góllal 3–0-ra legyőzték Magyarországot. A második találkozójukon 4–2-es vereséget szenvedtek Németország ellen. A zárókörben pedig 2–2-es döntetlent játszottak Franciaországgal, ahol Cristiano Ronaldo és Karim Benzema is kétszer volt eredményes. Utóbbin a találkozó négy góljából három büntetőből született. A nyolcaddöntőben Belgiummal találkoztak és 1–0-ra kikaptak.

A 2022-es világbajnokság selejtezőiben Azerbajdzsánnal, Luxemburggal, Írországgal és Szerbiával voltak egy csoportban. A Szerbia ellen hazai pályán 2–1-re elveszített selejtező miatt a csoport második helyén végeztek és pótselejtezőt kellett játszaniuk a világbajnoki részvételért. Az elődöntőben Törökországot győzték le 3–1-re, majd a kisdöntőben Észak-Macedóniát 2–0-ra és kijutottak a katari világbajnokságra. A sorsolást követően Dél-Korea, Ghána és Uruguay társaságában a H csoportba kerültek.[43] Az első mérkőzésen Cristiano Ronaldo, João Félix és Rafael Leão góljával 3–2-re legyőzték Ghánát.[44] Uruguay ellen Bruno Fernandes duplájával nyertek 2–0-ra.[45] A harmadik mérkőzésen Ricardo Horta góljával gyorsan megszerezték a veretés a portugálok, de sikerült fordítaniuk a dél-koreaiaknak 2–1-re.[46] A nyolcaddöntőben Gonçalo Ramos mesterhármasának is köszönhetően Svájcot verték 6–1-re.[47] A negyeddöntőben 1–0-ás vereséget szenvedtek Marokkó ellen és kiestek.[48]

Nemzetközi eredmények

[szerkesztés]
Világbajnokság
  • Bronzérmes: 1 alkalommal (1966)
  • Negyedik helyezett: 1 alkalommal (2006)
Európa-bajnokság
  • Aranyérmes: 1 alkalommal (2016)
  • Ezüstérmes: 1 alkalommal (2004)
  • Bronzérmes: 3 alkalommal (1984, 2000, 2012)
UEFA Nemzetek Ligája

Világbajnokság

[szerkesztés]

      Bronzérem       Negyedik hely

Világbajnokság Selejtezők
Év Eredmény H. M Gy D V G+ G– Keret H. M Gy D V G+ G–
Uruguay 1930 nem indult
Olaszország 1934 nem jutott ki 2. 2 0 0 2 1 11
Franciaország 1938 2. 1 0 0 1 1 2
Brazília 1950 2. 2 0 1 1 3 7
Svájc 1954 2. 2 0 1 1 1 9
Svédország 1958 3. 4 1 1 2 4 7
Chile 1962 2. 4 1 1 2 9 7
Anglia 1966 Bronzérem 3. 6 5 0 1 17 8 Keret 1. 6 4 1 1 9 4
Mexikó 1970 nem jutott ki 4. 6 1 2 3 8 10
Nyugat-Németország 1974 2. 6 2 3 1 10 6
Argentína 1978 2. 6 4 1 1 12 6
Spanyolország 1982 4. 8 3 1 4 8 11
Mexikó 1986 Csoportkör 17. 3 1 0 2 2 4 Keret 2. 8 5 0 3 12 10
Olaszország 1990 nem jutott ki 3. 8 4 2 2 11 8
Amerikai Egyesült Államok 1994 3. 10 6 2 2 18 5
Franciaország 1998 3. 10 5 4 1 12 4
Dél-KoreaJapán 2002 Csoportkör 21. 3 1 0 2 6 4 Keret 1. 10 7 3 0 33 7
Németország 2006 Negyedik hely 4. 7 4 1* 2 7 5 Keret 1. 12 9 3 0 35 5
Dél-afrikai Köztársaság 2010 Nyolcaddöntő 11. 4 1 2 1 7 1 Keret 2. 12 7 4 1 19 5
Brazília 2014 Csoportkör 18. 3 1 1 1 4 7 Keret 2. 12 8 3 1 24 11
Oroszország 2018 Nyolcaddöntő 13. 4 1 2 1 6 6 Keret 1. 10 9 0 1 32 4
Katar 2022 Negyeddöntő 8. 5 3 0 2 12 6 Keret 2. 10 7 2 1 22 7
Kanada Mexikó Amerikai Egyesült Államok 2026 később később
Marokkó Portugália Spanyolország 2030 később később
Szaúd-Arábia 2034 később később
Összesen 8/22 35 17 6 12 61 41 – Összesen 149 83 35 31 284 146

Európa-bajnokság

[szerkesztés]

      Európa-bajnok       Ezüstérem       Bronzérem       Negyedik hely       Egészben vagy részben hazai rendezésű

Európa-bajnokság Selejtezők
Év Eredmény H. M Gy D V G+ G– Keret H. M Gy D V G+ G–
Franciaország 1960 nem jutott ki Negyeddöntő 4 3 0 1 8 8
Spanyolország 1964 Első forduló 3 1 0 2 4 5
Olaszország 1968 2. 6 2 2 2 6 6
Belgium 1972 2. 6 3 1 2 10 6
Jugoszlávia 1976 3. 6 2 3 1 5 7
Olaszország 1980 3. 8 4 1 3 10 11
Franciaország 1984 Elődöntő 3. 4 1 2 1 4 4 Keret 1. 6 5 0 1 11 6
Nyugat-Németország 1988 nem jutott ki 3. 8 2 4 2 6 8
Svédország 1992 2. 8 5 1 2 11 4
Anglia 1996 Negyeddöntő 5. 4 2 1 1 5 2 Keret 1. 10 7 2 1 29 7
Belgium Hollandia 2000 Elődöntő 3. 5 4 0 1 10 4 Keret 2. 10 7 2 1 32 4
Portugália 2004 Ezüstérem 2. 6 3 1 2 8 6 Keret rendezőként automatikusan kijutott
Ausztria Svájc 2008 Negyeddöntő 7. 4 2 0 2 7 6 Keret 2. 14 7 6 1 24 10
Lengyelország Ukrajna 2012 Elődöntő 3. 5 3 1 1 6 4 Keret 2. (pótselejtező) 10 6 2 2 27 14
Franciaország 2016 Európa-bajnok 1. 7 3 4 0 9 5 Keret 1. 8 7 0 1 11 5
Európai Unió 2020 Nyolcaddöntő 13. 4 1 1 2 7 7 Keret 2. 8 5 2 1 22 6
Németország 2024 Negyeddöntő 8. 5 2 2 1 5 3 Keret 1. 10 10 0 0 36 2
Egyesült Királyság Írország 2028 később később
Olaszország Törökország 2032 később később
Összesen 9/17 44 21 12 11 61 41 – Összesen 125 76 26 23 252 109

UEFA Nemzetek Ligája

[szerkesztés]

      Aranyérem       Ezüstérem       Bronzérem       Hazai rendezésű

Csoportkör Egyenes kieséses szakasz
Szezon Liga Csoport H M Gy D V G+ G– Feljutás/kiesés Helyezés Év Eredmény M Gy D V G+ G– Keret
2018–19 A 3. 1. 4 2 2 0 5 3 Állandó 1. Portugália 2019 Aranyérmes 2 2 0 0 4 1 Keret
2020–21 A 3. 2. 6 4 1 1 12 4 Állandó 5. Olaszország 2021 nem jutott be
2022–23 A 2. 2. 6 3 1 2 11 3 Állandó 6. Hollandia 2023
2024–25 A 1. 2025
Összesen 16 9 4 3 28 10 1/3 2 2 0 0 4 1

Olimpia

[szerkesztés]
Év Eredmény Hely M Gy D V Rg Kg
Nagy-Britannia 1908 Nem indult
Svédország 1912
Belgium 1920
Franciaország 1924
Hollandia 1928 Negyeddöntő 5. 3 2 0 1 7 5
USA 1932 Nem volt labdarúgótorna
Náci 1936 Nem indult
Nagy-Britannia 1948
Finnország 1952
Ausztrália 1956
Olaszország 1960
Japán 1964
Mexikó 1968
NSZK 1972
Kanada 1976
Szovjetunió 1980
USA 1984 Nem jutott be
Dél-Korea 1988
Spanyolország 1992
USA 1996 Elődöntő 4. 6 2 2 2 6 10
Ausztrália 2000 Nem jutott be
Görögország 2004 Csoportkör 14. 3 1 0 2 6 9
Kína 2008 Nem jutott be
Nagy-Britannia 2012
Brazília 2016 Negyeddöntő 6. 4 2 1 1 5 6
Összesen Elődöntő 4/24 16 7 3 6 24 30
  • 1948 és 1988 között amatőr, 1992-től kezdődően U23-as játékosok vettek részt az olimpiai játékokon

Konföderációs kupa

[szerkesztés]
Év Eredmény Hely M Gy D V Rg Kg
Szaúd-Arábia 1992 Nem jutott be
Szaúd-Arábia 1995
Szaúd-Arábia 1997
Mexikó 1999
Dél-KoreaJapán 2001
Franciaország 2003
Németország 2005
Dél-afrikai Köztársaság 2009
BRA 2013
Oroszország 2017 Elődöntő 3. 5 3 2 0 9 3
Összesen 1/11 3. 5 3 2 0 9 3

Nemzetek elleni mérleg

[szerkesztés]

Az adatok 2019. június 9. állapotoknak felelnek meg.

Jelmagyarázat
Pozitív mérleg (több győzelem)
Egyenlő mérleg (győzelem = vereség)
Negatív mérleg (több vereség)
Ellenfél M Gy D V RG KG GK
 Albánia 7 5 1 1 13 5 +8
 Algéria 1 1 0 0 3 0 +3
 Andorra 5 5 0 0 22 1 +21
 Anglia 23 3 10 10 25 46 −21
 Angola 3 3 0 0 12 1 +11
 Argentína 8 2 1 5 7 13 −6
 Ausztria 11 2 6 3 11 19 −8
 Azerbajdzsán 6 5 1 0 18 1 +17
 Belgium 18 6 7 5 21 21 0
 Bolívia 1 1 0 0 4 0 +4
 Bosznia-Hercegovina 4 3 1 0 8 2 +6
 Brazília 20 4 3 13 16 38 −22
 Bulgária 13 4 3 6 16 18 −2
 Chile 4 2 2 0 9 4 +5
 Ciprus 11 10 1 0 35 6 +29
 Csehország 3 2 0 1 4 2 +2
 Dánia 16 11 2 3 32 18 +14
 Dél-afrikai Köztársaság 2 2 0 0 5 1 +4
 Dél-Korea 1 0 0 1 0 1 −1
 Ecuador 2 1 0 1 5 3 +2
 Egyiptom 4 3 0 1 9 3 +7
 Elefántcsontpart 1 0 1 0 0 0 0
 Észak-Korea 2 2 0 0 12 3 +9
 Észak-Írország 13 4 7 2 14 13 +1
 Észtország 8 7 1 0 25 1 +24
 Feröer 3 3 0 0 16 1 +15
 Finnország 10 5 4 1 14 6 +8
 Franciaország 25 6 1 18 29 49 −20
 Gabon 1 0 1 0 2 2 0
 Ghána 1 1 0 0 2 1 +1
 Gibraltár 1 1 0 0 5 0 +5
 Görögország 14 4 5 5 16 18 −2
 Grúzia 1 1 0 0 2 0 +2
 Hollandia 14 8 4 2 16 10 +6
 Horvátország 5 4 1 0 8 1 +7
 Irán 3 2 1 0 6 1 +5
 Izland 3 2 1 0 9 5 +4
 Izrael 6 3 2 1 12 9 +3
 Írország 13 7 2 4 20 10 +10
 Kamerun 2 2 0 0 8 2 +6
 Kanada 2 1 1 0 5 2 +3
 Kazahsztán 3 3 0 0 6 1 +5
 Kína 2 2 0 0 4 0 +4
 Kuvait 2 1 1 0 9 1 +8
 Lengyelország 13 5 5 3 18 13 +5
 Lettország 6 6 0 0 18 4 +14
 Liechtenstein 7 6 1 0 35 3 +32
 Litvánia 2 2 0 0 9 2 +7
 Luxemburg 15 13 1 1 46 7 +39
 Észak-Macedónia 2 1 1 0 1 0 +1
 Magyarország 13 9 4 0 30 10 +20
 Málta 10 9 1 0 28 5 +23
 Marokkó 2 1 0 1 2 3 −1
 Mexikó 5 3 2 0 7 4 +3
 Moldova 1 1 0 0 3 0 +3
 Mozambik 2 2 0 0 5 1 +4
 Németország 18 3 5 10 16 29 −13
 Norvégia 11 8 2 1 18 5 +16
 Olaszország 27 6 3 18 23 51 −28
 Oroszország 7 4 1 2 11 3 +8
 Örményország 6 4 2 0 9 4 +5
 Panama 1 1 0 0 2 0 +2
 Paraguay 1 0 1 0 0 0 0
 Románia 11 5 2 4 11 9 +2
 Skócia 15 8 3 4 21 14 +7
 Spanyolország 36 6 14 16 44 75 −31
 Svájc 21 8 5 10 30 33 −3
 Svédország 18 5 6 7 20 29 −9
 Szaúd-Arábia 2 2 0 0 6 0 +6
 Szerbia 5 2 3 0 7 5 +2
 Szlovákia 4 3 1 0 7 1 +6
 Törökország 8 6 0 2 16 8 +8
 Tunézia 2 0 2 0 3 3 0
 Új-Zéland 1 1 0 0 4 0 +4
 Ukrajna 3 1 1 1 2 2 0
 Egyesült Államok 7 2 3 2 8 8 0
 Uruguay 3 1 1 1 5 2 +3
 Wales 4 3 0 1 9 4 +5
 Zöld-foki Köztársaság 3 1 1 1 4 3 +1
Megszűnt válogatottak
 Csehszlovákia 9 3 3 3 7 10 −3
 Jugoszlávia 5 3 0 2 10 12 −2
 NDK 3 2 0 1 6 5 +1
 Szovjetunió 4 3 0 1 4 6 −2

Mezek a válogatott története során

[szerkesztés]

A portugál labdarúgó-válogatott hagyományos szerelése bordó mez, zöld vagy bordó nadrág és bordó sportszár. A váltómez leggyakrabban fehér mezből, fehér vagy kék nadrágból és fehér sportszárból áll. Azonban újabban fekete vagy zöld színű az idegenbeli mezük.

Hazai
1966-os vb
1984-es Eb
1986-os vb
1996-os Eb
1998
2000-es Eb
2002-es vb
2004-es Eb
2006-os vb
2008-as Eb
2010-es vb
2012-es Eb
2014-es vb
2016-os Eb
2018-as vb
Idegenbeli
1966-os vb
1986-os vb
1996-os Eb
1998
2000-es Eb
2002-es vb
2004-es Eb
2006-os vb
2008-as Eb
2010-es vb
2012-es Eb
2013
2014-es vb
2015
2016-os Eb
2018-as vb

Stáb

[szerkesztés]
Beosztás Név
Vezetőedző Portugália Fernando Santos
segédedző Portugália Ilídio Vale
segédedző Portugália Ricardo Santos
segédedző Portugália Jorge Rosário
kapusedző Portugália Fernando Justino

Játékosok

[szerkesztés]

Játékoskeret

[szerkesztés]

A következő 26 játékos lett nevezve a 2024-es Európa-bajnokságra.[49]

A pályára lépesek és a gólokszáma a 2024. június 27-i  Grúzia elleni mérkőzés után lett frissítve.

Szám Poszt Név Születési dátum (kor) Válogatottság Gólok Klub
Kapusok
1 kapus Rui Patrício 1988. február 15. (36 éves) 108 0 ITA Roma
12 kapus José Sá 1993. január 17. (31 éves) 2 0 ENG Wolverhampton Wanderers
22 kapus Diogo Costa 1999. szeptember 19. (25 éves) 25 0 POR Porto
Védők
2 hátvéd Nélson Semedo 1993. november 16. (31 éves) 33 0 ENG Wolverhampton Wanderers
3 hátvéd Pepe (csapatkapitány-helyettes) 1983. február 26. (41 éves) 139 8 POR Porto
4 hátvéd Rúben Dias 1997. május 14. (27 éves) 58 3 ENG Manchester City
5 hátvéd Diogo Dalot 1999. március 18. (25 éves) 22 2 ENG Manchester United
14 hátvéd Gonçalo Inácio 2001. augusztus 25. (23 éves) 11 2 POR Sporting CP
19 hátvéd Nuno Mendes 2002. június 19. (22 éves) 25 0 FRA Paris Saint-Germain
20 hátvéd João Cancelo 1994. május 27. (30 éves) 56 10 ESP Barcelona
24 hátvéd António Silva 2003. október 30. (21 éves) 13 0 POR Benfica
Középpályások
6 középpályás João Palhinha 1995. július 9. (29 éves) 30 2 ENG Fulham
8 középpályás Bruno Fernandes 1994. szeptember 8. (30 éves) 69 23 ENG Manchester United
10 középpályás Bernardo Silva 1994. augusztus 10. (30 éves) 91 12 ENG Manchester City
13 középpályás Danilo Pereira 1991. szeptember 9. (33 éves) 74 2 FRA Paris Saint-Germain
15 középpályás João Neves 2004. szeptember 27. (20 éves) 9 0 POR Benfica
16 középpályás Matheus Nunes 1998. augusztus 27. (26 éves) 15 2 ENG Manchester United
18 középpályás Rúben Neves 1997. március 13. (27 éves) 49 0 KSA el-Hilál
23 középpályás Vitinha 2000. február 13. (24 éves) 19 0 FRA Paris Saint-Germain
Támadók
7 csatár Cristiano Ronaldo Csapatkapitány 1985. február 5. (39 éves) 210 130 KSA en-Naszr
9 csatár Gonçalo Ramos 2001. június 20. (23 éves) 14 8 FRA Paris Saint-Germain
11 csatár João Félix 1999. november 10. (25 éves) 40 8 ESP Barcelona
17 csatár Rafael Leão 1999. június 10. (25 éves) 29 4 ITA AC Milan
21 csatár Diogo Jota 1996. december 4. (28 éves) 41 14 ENG Liverpool
25 csatár Gonçalo Ramos 2000. március 9. (24 éves) 10 1 ENG Wolverhampton Wanderers
26 csatár Francisco Conceição 2002. december 14. (22 éves) 10 1 POR Porto

Válogatottsági rekordok

[szerkesztés]

Az adatok 2024. június 26. állapotoknak felelnek meg.

  • A még aktív játékosok félkövérrel vannak megjelölve.

Legtöbbször pályára lépett játékosok

[szerkesztés]
Cristiano Ronaldo a válogatottsági rekorder 210 mérkőzéssel és a legeredményesebb játékos is egyben 130 góllal.
# Játékos Vál. Gól Első pályára lépés Legutóbbi pályára lépés
1 Cristiano Ronaldo 210 130 2003. augusztus 20. 2024. június 26.
2 João Moutinho 146 7 2005. augusztus 17. 2022. június 9.
3 Pepe 139 8 2007. november 21. 2024. június 26.
4 Luís Figo 127 32 1991. október 12. 2006. július 8.
5 Nani 112 24 2006. szeptember 1. 2017. július 2
6 Fernando Couto 110 8 1990. december 19. 2004. június 30.
7 Rui Patrício 108 0 2010. november 17. 2024. március 21.
8 Bruno Alves 96 11 2007. június 5 2018. Június 15.
9 Rui Costa 94 26 1993. március 31. 2004. július
10 Bernardo Silva 95 12 2015. március 31. 2024. június 22.

Legtöbb gólt szerző játékosok

[szerkesztés]
# Játékos Gól Vál. Átlag Első pályára lépés Legutóbbi pályára lépés
1 Cristiano Ronaldo 130 210 0,62 2003. augusztus 20. 2024. június 26.
2 Pauleta 47 88 0,53 1997. augusztus 20. 2006. július 8.
3 Eusébio 41 64 0,64 1961. október 8. 1973. október 13.
4 Luís Figo 32 127 0,25 1991. október 12. 2006. július 8.
5 Nuno Gomes 29 79 0,37 1996. január 24. 2011. október 11.
6 Hélder Postiga 27 71 0,38 2003. június 13. 2014. november 14.
7 Rui Costa 26 94 0,28 1993. március 31. 2004. július 4.
8 Nani 24 112 0,22 2006. szeptember 1. 2017. július 2.
9 Bruno Fernandes 23 69 0,33 2017. november 10. 2024. június 22.
João Pinto 81 0,28 1991. október 12. 2002. június 14.
10 Nené 22 66 0,33 1971. április 21. 1984. június 23.
Simão 85 0,26 1998. október 18. 2010. június 29.

Ismert játékosok

[szerkesztés]

Szövetségi kapitányok

[szerkesztés]
Roberto Martínez 2023 óta irányítja a portugál válogatottat

Lásd még

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ The FIFA/Coca-Cola World Ranking. FIFA
  2. ↑ World Football Elo Ratings. eloratings.net
  3. ↑ UEFA suspends Portuguese trio
  4. ↑ „Amerikai álom Koreában”, Origo.hu, 2002. június 5.. [2017. március 7-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2017. március 7.) 
  5. ↑ „Portugália helyreállította a tekintélyét”, Origo.hu, 2002. június 10.. [2016. augusztus 9-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2017. március 7.) 
  6. ↑ „Korea hazaküldte Portugáliát”, Origo.hu, 2002. június 14.. [2017. március 7-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2017. március 7.) 
  7. ↑ FIFA suspends Pinto
  8. ↑ „Portugália - Anglia 2-2 - tizenegyesekkel: 6-5”, Delmagyar.hu, 2004. június 24.. [2017. március 7-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2017. március 7.) 
  9. ↑ „Portugália - Hollandia 2-1”, Delmagyar.hu, 2004. június 30.. [2017. március 7-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2017. március 7.) 
  10. ↑ „Görögország Európa-bajnok!”, Nemzeti Sport, 2004. július 4. (Hozzáférés: 2017. március 7.) 
  11. ↑ „Haragról szó sem lehet”, Nemzeti Sport, 2006. június 13. (Hozzáférés: 2017. március 7.) 
  12. ↑ „16 sárga és 4 piros lap: drámai csatában győzött Portugália”, Delmagyar.hu, 2006. június 25.. [2017. március 7-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2017. március 7.) 
  13. ↑ „Futballháború portugál továbbjutással”, Origo.hu, 2006. június 25. (Hozzáférés: 2017. március 7.) 
  14. ↑ „Gyenge játékkal, de jobb 11-esekkel Portugália továbbjutott”, Delmagyar.hu, 2006. július 1.. [2017. március 7-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2017. március 7.) 
  15. ↑ „Franciaország érettebb focival győzött, és a döntőbe jutott”, Delmagyar.hu, 2006. július 5.. [2017. március 8-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2017. március 7.) 
  16. ↑ „Németország a VB bronzérmese”, Delmagyar.hu, 2006. július 8.. [2017. március 7-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2017. március 7.) 
  17. ↑ „Euro 2008: Portugália-Törökország 2-0”, Delmagyar.hu, 2008. június 7.. [2016. augusztus 26-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2017. március 7.) 
  18. ↑ „Euro 2008: nézze meg a csereként beállt Ricardo Quaresma gólját”, Nemzeti Sport, 2008. június 11. (Hozzáférés: 2017. március 7.) 
  19. ↑ „Euro 2008: Svájc-Portugália 2-0”, Delmagyar.hu, 2008. június 15.. [2017. március 6-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2017. március 7.) 
  20. ↑ „Portugália–Németország: visszatérnek a sztárok, meg a vb-hóhér”, Nemzeti Sport, 2008. június 19. (Hozzáférés: 2017. március 7.) 
  21. ↑ „Euro 2008: Portugália-Németország 2-3”, Delmagyar.hu, 2008. június 19.. [2017. március 7-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2017. március 7.) 
  22. ↑ „Cristiano Ronaldo és Didier Drogba sem volt garancia a gólra”, Nemzeti Sport, 2010. június 15. (Hozzáférés: 2017. március 7.) 
  23. ↑ „Hét gólt rúgtak a portugálok a Nép csapatának”, Nemzeti Sport, 2010. június 21. (Hozzáférés: 2017. március 7.) 
  24. ↑ „Portugália nem bírt Brazíliával, de továbbjutott”, Nemzeti Sport, 2010. június 25. (Hozzáférés: 2017. március 7.) 
  25. ↑ „Spanyol siker az ibériai rangadón”, Nemzeti Sport, 2010. június 29. (Hozzáférés: 2017. március 7.) 
  26. ↑ „Gomez fejese döntött a németek javára”, Nemzeti Sport, 2012. június 9. (Hozzáférés: 2017. március 6.) 
  27. ↑ „Euro 2012: Dánia hiába jött vissza mínusz kettőről, Portugália nyert”, Nemzeti Sport, 2012. június 13. (Hozzáférés: 2017. március 7.) 
  28. ↑ „C. Ronaldo továbblőtte Portugáliát”, Nemzeti Sport, 2012. június 17. (Hozzáférés: 2017. március 6.) 
  29. ↑ „C. Ronaldo elődöntőbe fejelte Portugáliát”, Nemzeti Sport, 2012. június 21. (Hozzáférés: 2017. március 7.) 
  30. ↑ „Tizenegyesekkel döntőben Spanyolország”, Nemzeti Sport, 2012. június 27. (Hozzáférés: 2017. március 7.) 
  31. ↑ C. Ronaldo továbblőtte Portugáliát. nemzetisport.hu. nemzetisport.hu. (Hozzáférés: 2012. június 18.)
  32. ↑ „Pepe fejese döntött, Müller mesterhármassal végezte ki Cr-éket”, Nemzeti Sport, 2014. június 16. (Hozzáférés: 2017. március 7.) 
  33. ↑ „Ronaldóék majdnem kipottyantak a világbajnokságról”, Nemzeti Sport, 2014. június 22. (Hozzáférés: 2017. március 7.) 
  34. ↑ „C. Ronaldo első gólja és a győzelem sem ért portugál továbbjutást”, Nemzeti Sport, 2014. június 26. (Hozzáférés: 2017. március 7.) 
  35. ↑ „Újabb meglepetés: Izland pontot csent Portugáliától”, Nemzeti Sport, 2016. június 14. (Hozzáférés: 2017. március 6.) 
  36. ↑ „Tovább szenved Ronaldo, most sem nyertek a portugálok”, Nemzeti Sport, 2016. június 18. (Hozzáférés: 2017. március 6.) 
  37. ↑ „Gálameccs a portugálok ellen – Csoportelső a magyar válogatott!”, Nemzeti Sport, 2016. június 22. (Hozzáférés: 2017. március 6.) 
  38. ↑ „Történelmi unalom után Quaresma lett a hős, CR-ék a nyolc között!”, nemzetisport.hu, 2016. június 25. (Hozzáférés: 2017. március 6.) 
  39. ↑ „Förtelmes meccsen verték ki a portugálok a horvátokat.”, origo.hu, 2016. június 25. (Hozzáférés: 2017. március 6.) 
  40. ↑ „120 perc szenvedés után Portugália 11-esekkel a négy között!”, Nemzeti Sport, 2016. június 30. (Hozzáférés: 2017. március 6.) 
  41. ↑ „Eb 2016: Portugália döntős, véget ért a walesi mese”, Nemzeti Sport, 2016. július 6. (Hozzáférés: 2017. március 6.) 
  42. ↑ „Éder mesteri lövésével Európa-bajnok Portugália”, Nemzeti Sport, 2016. július 10. (Hozzáférés: 2017. március 6.) 
  43. ↑ „Vb 2022: lezajlott a sorsolás – íme, a katari torna csoportbeosztása”, nemzetisport.hu, 2022. április 1. (Hozzáférés: 2022. szeptember 26.) 
  44. ↑ „Ronaldo, Félix és Leao is betalált – ötgólos meccsen nyertek a portugálok”, nemzetisport.hu, 2022. november 24. (Hozzáférés: 2022. december 7.) 
  45. ↑ „Bruno Fernandes duplája döntött Uruguay ellen, továbbjutott Portugália”, nemzetisport.hu, 2022. november 28. (Hozzáférés: 2022. december 7.) 
  46. ↑ „Újabb ázsiai bravúr: Dél-Korea a 91. percben szerzett góllal legyőzte Portugáliát, és továbbjutott!”, nemzetisport.hu, 2022. december 2. (Hozzáférés: 2022. december 7.) 
  47. ↑ „Gála! A CR helyén kezdő Goncalo Ramos triplázott, Portugália kiütötte Svájcot”, nemzetisport.hu, 2022. december 6. (Hozzáférés: 2022. december 7.) 
  48. ↑ „Marokkó legyőzte Portugáliát – először vb-elődöntőben egy afrikai válogatott!”, nemzetisport.hu, 2022. december 9. (Hozzáférés: 2022. december 13.) 
  49. ↑ nemzetisport.hu: SÉRÜLÉS MIATT VÁLTOZÁS A PORTUGÁL EB-KERETBEN (magyar nyelven). NSO.hu, 2024. június 3. (Hozzáférés: 2024. június 29.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Portugália futballtörténete, 1924–2004; szerk. Nagy Zoltán; Stadion, Balatonalmádi, 2004 (Stadion Hungary issue)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Portugál_labdarúgó-válogatott&oldid=27278777”