Wikipédia:Koreai nevek átírása

A hangul szótagjai

Egy szótag lehetséges felépítései

A koreai nevek átírására sokféle rendszer volt használatban az utóbbi néhány évtizedben, ezért nincs egyszerű dolga annak, aki meg akarja állapítani egy név szabályos magyaros átírását. A Wikipédia a helyesírási irányelvben rögzített alapelveknek megfelelően az eredeti hangulos formát veszi alapul, átírási rendszerében az Osiris-féle Helyesírás ajánlásait követi (ezek pedig végső soron a Keleti nevek magyar helyesírása című akadémiai kiadványra mennek vissza).

A hangul a koreai nyelv fonetikus leírására használt rendszer. Több mint 500 éves múltra tekint vissza, de igazán bevetté csak az utóbbi száz évben, és különösen Korea japán megszállása után vált. A hangul kínai karakterekre emlékeztető egységei az egyes szótagok, amik az ábrázolt hangoknak megfelelő gyökökből épülnek fel.

Ha a közbülső gyök függőleges tengelyű (pl. ㅣ, i), a nyitógyök jobb oldalára, míg ha vízszintes (pl. ㅡ, u), a nyitógyök alá kerül. Ha mindkétféle elem előfordul benne (pl. ㅢ, i), körülöleli a nyitógyököt. Előfordulhat még zárógyök is a szótagban, ez mindig a másik két gyök alá kerül.

A koreai személynevek, a magyarhoz hasonlóan, családnév–utónév formájúak. A két szótagú család- és utóneveket egybeírjuk: 한덕수 – Han Dokszu, 김평일 – Kim Phjongil. Ez a kínai nevektől való elkülönítést is szolgálja, ahol ezeket kötőjellel kapcsoljuk: Szun Jat-szen.

Az átírási szabályoktól függetlenül írunk néhány más formában meghonosodott koreai szót és nevet: Phenjan, Kim Ir Szen, taekwondo stb.

Az átírandó cikkeket a {{koreaiátír}}^(?) sablonnal jelöljük meg, ami a Rossz koreai átírású cikkek kategóriába gyűjti őket.)

Gyöktáblázat

Az alábbi táblázat a szótagokban előforduló gyökök átiratát tekinti át (az Osiris-féle Helyesírás alapján).

mássalhangzók gyök átdolgozott koreai McCune–Reischauer magyaros ㄱ g, k k, g k, g ㄲ kk kk kk ㄴ n n n ㄷ d, t t, d t, d ㄸ tt tt tt ㄹ r, l r, l r, l ㅁ m m m ㅂ b, p p, b p, b ㅃ pp pp pp ㅅ s s sz ㅆ ss ss ssz ㅇ szótag elején –, egyébként ng szótag elején –, egyébként ng szótag elején –, egyébként ng ㅈ j ch, j cs, dzs ㅉ jj tch ccs ㅊ ch ch’ csh ㅋ k k’ kh ㅌ t t’ th ㅍ p p’ ph ㅎ h h h

magánhangzók gyök átdolgozott koreai McCune–Reischauer magyaros ㅏ a a a ㅐ ae ae e ㅑ ya ya ja ㅒ yae yae je ㅓ eo ǒ o ㅔ e e e ㅕ yeo yǒ jo ㅖ ye ye je ㅗ o o o ㅘ wa wa va ㅙ wae wae ve ㅚ oe oe ö ㅛ yo yo jo ㅜ u u u ㅝ wo wǒ vo ㅞ we we ve ㅟ wi wi ü ㅠ yu yu ju ㅡ eu ǔ u ㅢ ui ǔi i ㅣ i i i

Egyéb, az átíráshoz kapcsolódó szabályok

1. Az /l/ írásjegy átírása a szóban elfoglalt helyzetétől függ:
   1. szó elején és két magánhangzó között az átírásban mindig /r/
   2. szó végén és nem orrhangú mássalhangzó előtt /l/
2. Zöngés mássalhangzók (m, n, ng, l) és a magánhangzók után a /k/, /p/, /t/, /r/, /cs/ mássalhangzók zöngés megfelelői ejtendők (rendre: g, b, d, l, dzs) és az átírásban is ezt jelöljük.
3. Régebbi szóösszetételekben, ahol a második tag kezdő írásjegye /i/ vagy /j/ és és az első tag végződése:
   1. magánhangzó, a két tag között /nn/-t ejtünk és az átírásban is jelezzük.
   2. mássalhangzó, a két tag között /n/-t ejtünk, vagy más mássalhangzót és ezt is írjuk.
4. Zárt szótag végén {lh}, {nh} betűkapcsolatok illetve /h/ után, ha /t/, /cs/, /k/ következik, a /h/ a mássalhangzó után kerül (pl. {lh}+/t/ → {lth}, /h/+/cs/ → {csh}
5. {lk}, {lp}, {lph}, {lm} mássalhangzó-kapcsolódások esetén {lk} → /k/, {lp} és {lph} → p, {lm} → p átírásokat alkalmazzuk, bár egyes beszélők ezeket /l/-re egyszerűsítik.
6. Az {nl} illetve {ln} kapcsolatból {ll} lesz.
7. Mássalhangzó után az /l/ → /n/ lesz, amely az előtte álló zöngétlen mássalhangzót nazálissá teszi.
8. /m/ és /n/ előtt a /p/, /t/, /k/ mássalhangzók /m/, /n/, /ng/ hangzókká módosulnak
9. A labiális (b, p, ph, m) és a veláris (g, k, kh) mássalhangzók előtt álló /t/ és /n/ hasonul az ejtés helye szerint, azaz /t/ → /p/ vagy /k/, /n/ → /m/ vagy /ng/ lesz.
10. A /z/ és /h/ írásjelek ejtése az /sz/ előtt /sz/, a /t/ a /cs/ és /csh/ előtt /cs/.
11. Zárt szótag végén csak /p/, /t/, /k/, /m/, /n/, /ng/, /l/ állhat, a többi mássalhangzó és mássalhangzó-kapcsolódás ezekre változik, így például a szótag- ill. szóvégi /sz/, /cs/ és /csh/ mássalhangzók az írásban és az ejtésben is /t/-re változnak.
12. A hasonulási szabályok egy szón belül érvényesek, kivéve a személynevek esetében, ahol a családi név és az utónév egy szónak számít, így a hasonulási és átírási szabályok a teljes névre érvényesek (annak ellenére, hogy külön írjuk őket).
13. szóvégi ㄷ (d), ㅅ (sz), ㅈ (cs), ㅊ (csh), ㅌ (th), ㅎ (h) → t, kivéve, ha magánhangzó követi, olyankor az eredeti hangértéke számít: 꽃 kkot, de: 꽃을 (kocshul)
14. szó végén 이 (i) előtt a ㅌ(th) és ㄷ (d/t) hangból ㅊ (csh) illetve ㅈ (dzs) lesz: 같이 kathi helyett kacshi, 굳이 kuti helyett kudzsi
15. szóvégi ㅍ → p, magánhangzó előtt rendesen ph
16. szóvégi ㅋ → k, magánhangzó előtt rendesen kh
17. ㄺ (lg), ㅄ (bsz), ㄵ (ncs), ㄶ (nh), ㄳ (ksz), ㄽ (lsz), ㄾ (lth), ㄼ (lb), ㅀ (lh) → az első betűt írjuk szó végén, kivéve, ha magánhangzó követi: 읽다 ilda, de 읽으세요 ilguszejo
18. ㄻ (lm), ㄿ (lph) → a második betűt írjuk, kivéve, ha magánhangzó követi.
19. ㄴ (n) és ㅁ (m):
    1. ㄱ (k), ㅋ (kh) + ㄴ/ㅁ: ㅇ (ng) → 막내 makne helyett mangne
    2. ㄷ (d), ㅅ (sz), ㅈ (cs), ㅊ (csh), ㅎ (h), ㅌ (th) + ㄴ/ㅁ: ㄴ (n) → 있는 issznun helyett innun
    3. ㅂ (b), ㅍ (ph) + ㄴ/ㅁ: ㅁ (m) → 갑니다 kapnida helyett kamnida
20. ㄹ(l) + ㄴ(n) = hosszú ㄹ (l): 신라 Sinla helyett Silla
21. ㅅ (sz), ㅆ (ssz) + 이 (i), illetve félhangzós magánhangzók (ㅛ (jo), ㅠ (ju), ㅑ (ja), stb), valamint ㅟ (ü) = s/ss → 시간 szigan helyett sigan
22. ㄱ /k/ illetve /g/ + {j} félhangzós magánhangzók (ㅕ /jo/, ㅖ /je/, stb.) esetében az átírás {gj}; például: 가경전 [kagjongdzson]
23. a ㄱ /k/ illetve /g/ + {w} félhangzós magánhangzók (ㅘ /va/, ㅙ /ve/, stb.) esetében az átírás {gv}; például: 불광 [pulgvang]

Mássalhangzó-átírási táblázat

Hangul		ㄱ	ㄲ	ㄴ	ㄷ	ㄸ	ㄹ	ㅁ	ㅂ	ㅃ	ㅅ	ㅆ	ㅇ	ㅈ	ㅉ	ㅊ	ㅋ	ㅌ	ㅍ	ㅎ
Átírás	Szókezdő	g	kk	n	t	tt	r	m	p	pp	sz	ssz	-	cs	ccs	csh	kh	th	ph	h
	Szóvégi	k	k	n	t	-	l	m	p	-	t	t	ng	t	-	t	k	t	p	t

	következő kezdőgyök →	ㅇ	ㄱ	ㄴ	ㄷ	ㄹ	ㅁ	ㅂ	ㅅ	ㅈ	ㅊ	ㅋ	ㅌ	ㅍ	ㅎ
előző véggyök ↓			k	n	t	r	m	p	sz	cs	csh	kh	th	ph	h
ㄱ	k	g	kk	ngn	kt	ngn	ngm	kp	ksz	kcs	kcsh	kk	kth	kph	kh
ㄴ	n	n	ng	nn	nd	ll	nm	nb	nsz	ndzs	ncsh	nkh	nth	nph	nh
ㄷ	t	d	tk	nn	tt	nn	nm	tp	tsz	tcs	tcsh	tkh	tth	tph	th
ㄹ	l	r	lg	ll	ld	ll	lm	lb	lsz	ldzs	lcsh	lkh	lth	lph	lh
ㅁ	m	m	mg	mn	md	mn	mm	mb	msz	mdzs	mcsh	mkh	mth	mph	mh
ㅂ	p	b	pg	mn	pd	mn	mm	pb	psz	pcs	pcsh	pkh	pth	pp	ph
ㅅ	t	sz	tk	nn	tt	nn	nm	tp	tsz	tcs	tcsh	tkh	tth	tph	th
ㅇ	ng	ng	ngg	ngn	ngd	ngn	ngm	ngb	ngsz	ngdzs	ngcsh	ngkh	ngth	ngph	ngh
ㅈ	t	cs	tk	nn	tt	nn	nm	tp	tsz	tcs	tcsh	tkh	tth	tph	th
ㅌ	th	th, csh	tk	nn	tt	nn	nm	tp	tsz	tcs	tcsh	tkh	tth	tph	thh
ㅎ	h	h	kh	nn	th	nn	nm	ph	hsz	csh	tcsh	tkh	tth	tph	th

Kivételek

Az átírási szabályok alól akadnak egyedi kivételek, például a 첫 cshot („első”) szóval kezdődő kifejezések: 첫사랑 cshotszarang és nem csosszarang, 첫애인 cshodein és nem cshoszein. Ugyanilyen kivétel még például a 맛없다 madobtta, maszobtta helyett, vagy amikor az ㅅ (sz/s) birtokos kapcsolatban jelenik meg: 나뭇잎 namunip („falevél”) és nem namusip.

A koreai nyelvbe latin írású nyelvből átkerült meghonosodott szavakat, mint pl. 아르바이트 (arubaithu; a német „arbeit”-ból) vagy 핸드폰 (henduphon; az angol „handphone”-ból) magyarosan írjuk át. A főképp műcímekben használt más nyelvű, koreai betűkészlettel írt szavakat eredeti, latin betűs alakjukban hagyjuk (pl. 킬미 힐미: Kill Me, Heal Me).

A helyesírási keretirányelvet és a részszabályozásokat elfogadó szavazások jegyzőkönyvei

• Önálló helyesírási keretirányelvről (elfogadva: 2007. június 9.)
• A kínai és japán nevek egységes átírásáról (elfogadva: 2006. június 9.)
• Koreai átírási irányelv módosítása, 2013 (elfogadva: 2013. november 18.)

Használandó sablonok

• {{magyaros|koreai}}^(?) – Az irányelvnek megfelelő, magyaros átírású szócikkeket jelölő sablon.
• {{hangugeo}}^(?) – A koreai nevek, szavak, kifejezések egységes feltüntetésére szolgáló sablon.
• {{RR és magyaros}}^(?) - A Revised Romanization és a magyaros átírás között gombnyomásra váltást jelölő sablon
  • {{koreai}}: ezzel a sablonnal lehet a váltást lehetővé tenni a szócikk szövegében előforduló koreai szavaknál
• {{koreaiátír}}^(?) – A sablon jelzi, ha egy szócikkben nem megfelelő a koreai szavak átírása.

Lásd még

• Wikipédia:Helyesírás

További információk

• Koreai átírást segítő pindúr webes alkalmazás
• Hong's Hangul Conversion Tools – Korean Transliteration Tools
• Osváth Gábor: A koreai személynevek rendszere (PDF) – BGF KKFK Elektronikus Könyvtár
• Koreai kiosztás beállítása és használata Windowson (angolul)