Wikipédia:Kocsmafal (nyelvi)/Archív135

---

« előző

130 131 132 133 134 135 136 137 138 139 140

következő »

Pilseni felkelés

Mi legyen ennek a címe, illetve milyen formában használjuk a településnevet a belsejében: Pilzen, Plzeň, esetleg maradjon így? Köszönöm, – Vépi ^vita 2016. április 25., 16:43 (CEST)

Szerintem elég egyértelmű, hogy ami Plzeňben volt, annak plzeňi lehet a jelzője. Tehát plzeňi felkelés. – LA^pankuš 2016. április 27., 14:57 (CEST)

Így van. Itt még arra sem lehet hivatkozni, hogy történelmileg másképp hívták a várost, hiszen Plzeňt a plzeňi felkelés idején is Plzeňnek hívták. --Malatinszky ^vita 2016. április 27., 15:22 (CEST)

Tanár úr?

Tanár úr kérem (film) vagy Tanár úr kérem (film, 1956) ? A Magyar filmek listája (1945–1989) szerint az előbbi; az egyértelműsítő lap szerint viszont az utóbbi; a Kabos László szócikkben van még egy címváltozat.--Holdkóros ^vita 2016. április 27., 01:33 (CEST)

Ha van még egy Tanár úr kérem!, akkor természetesen az évszám is kell. – LA^pankuš 2016. április 27., 14:55 (CEST)

Nem értem miért szükséges minden egyes filmcímnél külön megindokolni, miért nem elég azt mondani, hogy "így logikus", de tessék itt van még egy azonos című film:

• Tanár úr, kérem (2010).

Vagyis kell az évszám a címbe, hogy tudjuk melyikről beszélünk. (és kell a vessző is a címbe!). misibacsi*^üzenet 2016. április 27., 18:09 (CEST)

Ami a vesszőt illeti, a könyv az első kiadástól kezdve mindig vessző nélkül jelent meg.– Holdkóros ^vita 2016. április 28., 01:13 (CEST)

Nem a könyv címéről van szó, hanem a belőle készült filmek címéről. Azok címébe kell a vessző szerintem, ha helyesen akarjuk írni. misibacsi*^üzenet 2016. április 28., 17:36 (CEST)

Az LMBT betűszót tartalmazó kategóriák

Az alábbi vitát a botgazdák üzenőfaláról hoztam át ide. --Malatinszky ^vita 2016. április 27., 15:26 (CEST)

A botgazdák üzenőfaláról áthozott szöveg

Számos kategória van, amelynek nevében szerepel az LMBT. Ezt kötőjellel kellene kapcsolni az utána következő szóhoz (így: LMBT-divattervezők), kivéve, ha utána jelzős szerkezet jön (pl. LMBT történelmi személyek). Köszönöm, – Vépi vita 2016. április 26., 16:05 (CEST) Miért is? Nem állítom, hogy rossz, amit írsz, csak nem értem, milyen helyesírási szabályból következik ez. --Malatinszky vita 2016. április 26., 17:26 (CEST) OH 136: betűszókhoz kötőjellel kapcsolt utótagok. – Vépi vita 2016. április 26., 17:43 (CEST) Az OH itt tulajdonnévi betűszókat említ, viszont az LMBT tkp. melléknév, semmiképp sem tulajdonnév. – Pagony foxhole 2016. április 26., 17:59 (CEST) A közszói betűszókra is hivatkozik. – Vépi vita 2016. április 26., 18:05 (CEST) Tényleg. De szerintem az LMBT akkor is határeset, nem tudok még egy olyan betűszót, amely formailag legalábbis melléknévi eredetű. – Pagony foxhole 2016. április 26., 18:13 (CEST) Én sem találtam. – Vépi vita 2016. április 26., 18:17 (CEST) @Pagony: talán a TV a TV paprikában. --Malatinszky vita 2016. április 26., 19:20 (CEST) Á, tényleg, bár fura szülemény. – Pagony foxhole 2016. április 26., 19:26 (CEST) (Szerkesztési ütközés után) Sajnos nincs OH-m. Le tudnád írni ide a szabályt, amire hivatkozol, vagy esetleg meg tudnád nevezni azt az AkH paragrafust, ami szerinted előírja ezt az írásmódot? Talán az AkH.12 289. szabályra gondolsz, amely szerint ha szóösszetételt képzel, amelyben az első összetevő mozaikszó, akkor az összetételi utótagot kötőjellel kapcsoljuk a mozaikszóhoz (pl. EKG-lelet). Ha igen, akkor az a probléma, hogy az LMBT divattervező nem szóösszetétel (hanem jelzős szókapcsolat, csakúgy mint a leszbikus divattervező). --Malatinszky vita 2016. április 26., 18:23 (CEST) Értem, hogy jelzőként értelmezed. De azt hiszem, ugyanúgy értelmezhetjük főnévként is (mint a L..., M..., B..., T...-k közössége), s akkor a divattervező ezen közösség tagja. – Vépi vita 2016. április 26., 18:32 (CEST) (Szerkesztési ütközés után) Hm. Először is hadd mutassak rá, hogy a jelző mondatrész, a főnév meg szófaj, tehát a gondolatmenetedben keverednek a fogalmak. Nekem ez az „LMBT mint főnév” gondolat is gyanús. „A sarkon beszélgetett két LMBT” – te mondanál ilyet? De mindegy is, mert nem ez a lényeg. A lényeg az, hogy az LMBT divattervező nem szóösszetétel, csakúgy mint ahogy a leszbikus divattervező sem az (hiába része az illető a leszbikusok közösségének). Emiatt nem alkalmazható itt az AkH.12 289.. Azt persze nem tudom, hogy te tényleg erre a szabályra gondolsz-e, mert még mindig nem idézted a szabályt, amit alkalmazni próbálsz. Malatinszky vita 2016. április 26., 18:56 (CEST) Az OH-t idéztem, ott nem hivatkoznak szabályokra. De nyilván a fenti szakasz áll mögötte. – Vépi vita 2016. április 26., 18:58 (CEST) Egyetértünk abban, hogy ha jelzős szerkezet, akkor nincs kötőjel (pl. UV sugár, de ugyanakkor UV-szűrő az már összetétel). Kérdés, hogy az LMBT akármi az jelzős szerkezet vagy összetétel. Például Labdarúgók, Magasugrók, Birkózók, Testépítők (közössége) az mi lesz? Eddig jutottam. (És lehet megérdemelne ez a probléma egy szélesebb nyilvánosságot, a nyelvi kocsmafalat.) – Vépi vita 2016. április 27., 09:13 (CEST) Nem tudom pontosan megindokolni, miért érzem így, de szerintem az LMBT divattervező meleg (leszbikus, stb.) divattervezőt jelent, az LMBT-divattervező pedig LMBT személyeknek tervező divattervezőt. – Mameilon vita 2016. április 26., 18:45 (CEST)

Összefoglalva: @Vépi: szerint az LMBT betűszóval kezdődő kategóriák nevét kötőjellel kell írni (pl. LMBT-divattervező). Ezt szerinte az OH 136: „betűszókhoz kötőjellel kapcsolt utótagok” indokolja. (Ha ez nem túl hosszú, hálás lennék, ha valaki idemásolná azok kedvéért, akiknek hozzám hasonlóan nincs OH-ja.) Hasonló témáról szól az AkH.¹² 289., amely azt írja elő, hogy az olyan szóösszetételekben, amelyekben az első összetevő mozaikszó vagy betűszó, az összetételi utótagot kötőjellel kapcsoljuk az előtaghoz (pl. EKG-lelet). Vitatott azonban, hogy ez itt alkalmazható-e: szerintem az LMBT divattervező nem szóösszetétel, hanem egyszerű jelzős szerkezet (hasonlóan a leszbikus divattervező szókapcsolathoz). Vélemények? Malatinszky ^vita 2016. április 27., 15:42 (CEST)

Van más példa rá, hogy egy betűszó melléknév? talán a betűk főnévi jellege főnévvé teszi a felsorolást. Oliv0 ^vita 2016. április 27., 16:09 (CEST)

Kihoztam a dobozból: UV sugár, de ugyanakkor UV-szűrő az már összetétel. – Vépi ^vita 2016. április 27., 16:21 (CEST)

Az OH nem hoz semmi olyan pluszt, ami itt fontos lenne, de az AkH-ból ne derülne ki. Ha az LMBT jelző, nem kell kötőjel, ha főnév, akkor kell. A nem reprezentatív korpuszvizsgálat (Google-keresés) mindkét írásmódra ad példát bőven. Megjegyzendő, hogy az LMBT sokszor nem csak az L, M, B és T embereket foglalja magában, hanem más nem ciszheteró csoportokat is. A tölteni való paprika egyébként helyesen t. v. paprika (OH 1416). – Máté ^(vitalap) 2016. április 27., 16:22 (CEST)

Illetve tévedtem, hoz: „A betűszókkal alkotott összetételekből akkor keletkezik különírt alak, ha a tulajdonnévi betűszóhoz jelzős szerkezet kapcsolódik – OTP személyi kölcsön –, ha a betűszónak jelzője van – használt VW vásár, mezőgazdasági tsz. tag –, vagy ha a betűszó olyan szerkezetre vezethető vissza, amelyik vesszőt tartalmaz: tájak, korok, múzeumok mozgalom.” – Máté ^(vitalap) 2016. április 27., 16:30 (CEST)

Ha egyáltalán feltételezzük, hogy az LMBT divattervező valóban összetétel, nekem a tájak, korok, múzeumok mozgalom akkor is analógnak tűnik a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű divattervező képződménnyel. --Malatinszky ^vita 2016. április 27., 17:06 (CEST)

Ez elkerülte a figyelmemet. – Vépi ^vita 2016. április 28., 06:19 (CEST)

A megfejtés itt van fentebb, ha vesszővel elválasztott felsorolást tömörít a betűszó, akkor biztos nem kell a kötőjel.

Szerintem a kötőjeles az LMBT-divatot tervezi, a kötőjel nélküli meg a meleg divattervező :)

– Peyerk ^vita 2016. május 1., 07:21 (CEST)

Igen, nem kell kötőjel, de nem, a kisbetűs rész itt nem működik. Eleve, ha kötőjeles lenne, akkor az LMBT-divat tervezője LMBT-divat-tervező lenne (melegdivat-tervező), de mivel nem kötőjeles, így az LMBT divat tervezője LMBT divat tervező. Ha létezne ilyen. Nincs. – Máté ^(vitalap) 2016. május 1., 07:35 (CEST)

Franciaországi vasútállomások

A Gare de Gauriaguet cikket látva merült fel bennem a kérdés: mikor lesznek végre a bottal létrehozott, franciaországi vasútállomásokról szóló cikkek címei kijavítva magyar nyelvre? Ennek a cikknek a címe például Gauriaguet vasútállomás kellene hogy legyen. --Malatinszky ^vita 2016. április 30., 06:08 (CEST)

Ha ezt tényként közölted, hogy így kell helyesen írni, és a többi vasútállomás helyesírását is tudod, akkor szólni kéne a botgazdák üzenőfalán, hogy írják át. Ha azt akarod kérdezni hogy írják helyesen a vasútállomásokat, akkor nem tudom, a la meg a többi névelőt lehet néhány helyen ki kéne tenni, nem tudok franciául.– Bencoke ^vita 2016. május 1., 14:05 (CEST)

Mutatónévmás+névutó egybeírása vagy különírása

A szabályzat 130.c pontja alapján a mutató névmásból és a különféle névutókból álló kapcsolatokat egybeírjuk, ha egységes határozószót alkotnak, továbbá ha rámutatószói szerepűek, vagy ha kötőszószerű szerkezetek részei, például

• ezelőtt
• afelől
• azalatt
• ahelyett.

Nem írjuk egybe a "dupla névutós" szerkezeteket, mint a nélkül a könyv nélkül.

Úgy rémlik, egybeírjuk ezeket is:

• azóta
• aziránt
• azután
• emögött
• aszerint

Miért ne írhatnánk egybe akkor ezeket:

• az alapján
• az ellen

(Sajnos, több példa most nem jut eszembe.)

Mi a különbség?

Úgy érzem, hogy az emberek nehezebben írják egybe, ha a mutatónévmás az az, mint amikor az ez, és nehezebben akkor is, ha a névutó magánhangzóval kezdődik. Pedig szerintem ennek nem szabadna lényegesnek lennie.

Mi erről a véleményetek?--Kifo ^vita 2016. április 30., 20:12 (CEST)

Itt például magyarázatot kapsz a kérdésedre. Wikizoli ^vita 2016. április 30., 21:39 (CEST)

Szerintem egybeírhatnánk akár az azalapjánt is, mint ahogy a házinyulat meg a feketerigót is (most éppen megint nem tudom, melyiket hogy kell), de vannak, akiknek jogukban áll a nünükéjüket másokra erőltetni, mert kaptak hozzá stallumot, ez így működik itt kis hazánkban. Másrészt viszont semmilyen szankciója nincs, ha kedvedre írsz egybe vagy külön vitatható szóalakokat, én még hivatalos fordításban is megteszem, zágsón tipikus esete. hhgygy ^{óhaj, sóhaj, panasz?} 2016. április 30., 22:07 (CEST)

Nem éppen. Ez itt irányelv. – Pagony ^foxhole 2016. április 30., 22:10 (CEST)

Hiába irányelv, ha önellentmondó, nem egyértelmű szabályokra utal. hhgygy ^{óhaj, sóhaj, panasz?} 2016. május 1., 11:08 (CEST)

Köszönöm az eddigi válaszokat is. Az irányelvet szerintem én kiírtam a 130.c pontból, az jobban meghatároz, mint ez itt. És éppen az irányelvet nem tudtam én annyira értelmezni, amennyire szerettem volna. Ez pedig elég gépi dolog, és elsősorban az a fölött alakot engedi meg, ezt "indokolja" is, igaz, mellékesen megengedi az afölött alakot is. Lehet, hogy majd írok nekik egy levelet, csak gyűjtök még példákat. Addig is várom még a véleményeket.

hhgygy véleményét jócskán osztom, és azt hiszem, alkalmazni is fogom: 1. majd én eldöntöm, hogy mit hogyan írok (befolyásolni azért lehet); 2. nem javítom ki, ha mások egyszer már másképp írták. A különbséget pedig ráfogom arra, hogy amit különírunk, az még nem "grammatizálódott" annyira, mint az, amelyiket egybeírunk. És akkor a következő kérdés az, hogy honnan lehet tudni, hogy egy névmás-névutó kapcsolat mennyire grammatizálódott már :-) --Kifo ^vita 2016. május 1., 09:04 (CEST)

Nagyon helyes. Amúgy volt egy elemzés a nyest.hu-n, ahol a szerző is azt kifogásolta, hogy a magyar helyesírás elvileg négy alapon nyugszik: kiejtés elve, a hagyomány, az egyszerűsítés és a szóelemzés. Igen ám, de ha jobban megnézzük, akkor ebből hármat mindig felülír a primus inter pares hagyomány, ami pedig szubjektív és ezért vagyunk ott, ahol a part szakad. A házinyúl és egyéb finomságokról nem is beszélve, amikor ornitológusok mondják meg a tuttit helyesírási kérdésekben. De ezt már mind megvitattuk másutt.hhgygy ^{óhaj, sóhaj, panasz?} 2016. május 1., 10:50 (CEST)

Csak a példákra visszatérve: a nélkül a könyv nélkül – egy rettenetesen erőltetett, szörnyű kifejezésmód. Sajnos nagyon elterjedt, és kiirthatatlanná lett, hovatovább helyessé is válik. A szerkezet helyesen így nézne ki: azon könyv nélkül, vagy ama könyv nélkül. Ugye, mennyivel jobb lenne? Mégse jut eszébe senkinek ezt a szóismétlést kiküszöbölni. Nos, ez nem helyesírási, hanem nyelvhasználati kérdés. – LA^pankuš 2016. május 1., 13:05 (CEST)

Én meg az "azon könyv nélkül" alakot ki nem állhatom. Erről beszélünk, hogy ne akarjuk már megmondani egymásnak, hogy merre hány óra. hhgygy ^{óhaj, sóhaj, panasz?} 2016. május 1., 15:33 (CEST)

És mégis miért ne? Magyar helyesírásról és magyar nyelvhasználatról beszélünk. A nyelvhasználatnak lazább keretei vannak, mint a helyesírásnak, ezért ahány ember, annyiféle, de azért engedtessék már meg, hogy legalább elmondjam; földrengést kapok ettől az erőltetett szóismétléstől. Pontosan a reakciódhoz hasonlókra gondolva írtam azt, hogy annyira megszokott, hogy hovatovább még helyes is lesz. – LA^pankuš 2016. május 1., 15:50 (CEST)

Milyen erőltetett szóismétlésről beszélsz? Az én környezetemben kivétel nélkül mindenki, óvodától az egyetemig így tanulta a jó édesanyjától a magyar nyelvet, soha élő embertől nem hallottam még élő beszédben azt, hogy pl. "ezen könyv nélkül soha nem tudtam volna meg", csakis azt, hogy "e nélkül a könyv nélkül" Ja, és én budapesti vagyok, a feleségem és családja aradi, de soha senki még életében nem hallotta azt, hogy "ezen könyv nélkül", csakis a szerinted szörnyű alakot.hhgygy ^{óhaj, sóhaj, panasz?} 2016. május 1., 16:16 (CEST)

Ha nem tűnik fel ebben a szerkezetben az a szóismétlés, amit egyébként a magyar nyelv mindenhol kerül, és el is kerülhető, akkor sajna nem tudok mit tenni. Hogy mennyien hallották már a nyelvhasználatilag helyesebb alakot, ismét nem releváns. Pontosan azt mondtam én is, hogy a förmedvény nagyon elterjedt, de attól még förmedvény marad. – LA^pankuš 2016. május 3., 11:08 (CEST)

Szerintem meg a kapros tökfőzelék a förmedvény. Egyébként a magyar nyelv nem kerüli a szóismétlést, ha nem kerülheti. hhgygy ^{óhaj, sóhaj, panasz?} 2016. május 4., 14:03 (CEST)

Mára egy még rövidebb alaknak is csak a nyomai maradtak meg, és én nagyon sajnálom, hogy így kiszorultak a használatból: e célból - a célból. Ha lehetne, én még inkább ezt használnám (ha nem úgy nézne rám mindenki, hogy hát ez milyen nyelven beszél? Érdekes, hogy itt is úgy érzem, hogy az a (célból) ment ki jobban a divatból, mint az e (heti), az ez (évi) jobban, mint az e (heti).--Kifo ^vita 2016. május 1., 14:00 (CEST)

Az irányelvet nem ártana frissíteni. Többek között ez áll benne: "Tekintve, hogy az akadémiai helyesírás legfrissebben publikált változata az OH,...". – Pegy22 ^vita 2016. május 1., 13:14 (CEST)

Ez a megfogalmazás még mindig érvényes, mivel azóta nincs új helyesírási segédlet (értsd szótár és szabálykifejtés). Az AkH csak a puszta szabály, az AkH szabálymagyarázatának és helyesírási szótárának még mindig az OH a legfrisebb kiadása, aminek azon részei elavultak, amik megváltoztak, a többi pedig még mindig használható. – LA^pankuš 2016. május 1., 13:27 (CEST)

Szerintem, "az akadémiai helyesírás legfrissebben publikált változata" az AkH 12. és nem az OH. – Pegy22 ^vita 2016. május 1., 16:47 (CEST)

Nikolics Nemanja vs. Nemanja Nikolić

Sziasztok! A magyar (férfi) labdarúgó-válogatott egyik csatára szerb, aki 9 éves kora Magyarországon él és magyar állampolgársággal is bír (másképp nem lehetne magyar válogatott). Jelenleg a róla szóló szócikknek a címe a szerb nevét viseli (Nemanja Nikolić (labdarúgó, 1987)). Indokolt-e a szerb név megtartása, ha időközben 17 mérkőzésen szerepelt a magyar válogatottban? Üdv, Cassandro ^{Ħelyi vita} 2016. május 2., 00:54 (CEST)

Ez attól függ, hogy hogyan használja a nevét magyarul. Ha magyar környezetben Nikolics Nemanja, akkor a magyar Wikipédiában is így kell írni. Ha ő maga itthon is a szerb formát használja, akkor természetesen nálunk is Nemanja Nikolić lesz. (A fenti zöld linket bárki felülírhatja átnevezéskor, hiszen csak egy bejegyzés van a laptörténetben.) --Tacsipacsi ^vita 2016. május 2., 09:07 (CEST)

A sportsajtóban a magyar névalakban fut. Cassandro ^{Ħelyi vita} 2016. május 2., 14:59 (CEST)

Ugyanaz a logika, mint Ladislau Bölöni vagy Ştefan Ruha esetében: az állampolgárság a döntő, nem a nemzetiség? Nem az, hogy saját maga hogyan írja a nevét? – Hkoala 2016. május 2., 15:19 (CEST)

Erre próbáltam adatot találni, de saját honlapja nincs, a mezeknél pedig csak a Videotonét találtam meg, ott magyaros alakban volt. Cassandro ^{Ħelyi vita} 2016. május 4., 12:14 (CEST)

Van viszont hivatalosnak tűnő FB-oldala (Nikolics Nemanja official). Cassandro ^{Ħelyi vita} 2016. május 4., 12:18 (CEST)

Sowunmi Thomas neve is magyar sorrendben van. A Nikolics Nemanja lenne a helyes. A saját mezén is Nikolics-ként szerepel. - Csurla ^vita 2016. május 2., 19:08 (CEST)

BDŽ

Azt hiszem, semmi nem indokolja, hogy egy ilyen hibrid néven legyen a szócikk. A bolgár címe: bg:Български държавни железници, az angol is en:Bulgarian State Railways. szerintem át kellene nevezni Bolgár Államvasutakra. Mit gondoltok? Xia ^Üzenő 2016. május 2., 15:12 (CEST)

Elég nagy az összevisszaság a Vasúttársaságok , illetve Vasúttársaságok országok szerint kategóriákban az elnevezéseket illetően, háromféle módsezr keveredik:

• rövidítés, például SNCB/NMBS, NSB
• eredeti név, például Hrvatske željeznice, Canadian National Railway, Danske Statsbaner
• magyarra lefordított név, például Csehszlovák Államvasutak, Jugoszláv Vasutak, Lett Vasutak. – Hkoala 2016. május 2., 15:24 (CEST)

Biztos számos lehetőséget meg kell fontolni, de a jelenlegi cím biztos nem tartozik ezek közé a Ž betűvel. – Peyerk ^vita 2016. május 3., 08:24 (CEST)

No igen. @B.Zsolt:, honnan jött az ötlet erre a jelölésre, miért nem zs lett? Szerintem egyébként a rövidítéseket fel kéne számolni. Én a magyar nevet választanám, kérdés, hogy minden nevet le lehet-e fordítani? – LA^pankuš 2016. május 3., 11:06 (CEST)

A BDŽ nyilván nem fér össze az átírási irányelvünkkel. Lehetne BDZs, vagy esetleg át lehetne írni a bolgár nevet a WP:CIRILL útmutatása szerint, de nekem is a magyarra fordított név lenne a legszimpatikusabb, egyszerűen érthetőségi szempontból. A cikk bevezetője persze említse meg a bolgár nevet és annak transzliterációját is. Arra kéne még figyelni, hogy a Български държавни железници jelentése egyszerűen Bolgár Vasutak, úgyhogy a Bolgár Államvasutak nem pontos fordítás. --Malatinszky ^vita 2016. május 3., 12:21 (CEST)

A Google Fordító szerint a държавни államit jelent, tehát lehet Bolgár Állami Vasutak vagy Bolgár Államvasutak. --Tacsipacsi ^vita 2016. május 3., 12:29 (CEST)

Elnézést, úgy látszik, hülyeséget írtam az előbb. Malatinszky ^vita 2016. május 3., 13:09 (CEST)

Bocsánat, nekem triviális volt a fordítás A "derzsava" meg hasonlók nagyjából birodalmat vagy államot jelentenek a szláv nyelvekben, bár a pontos jelentéssel vigyázni kell. Bolgárul mindenesetre itt állami a melléknév jelentése.

Én is magyarra fordítanám, Bolgár Államvasutakként. A többinek nincs sok veleje. És általában is, a vasúttársaságokat szerintem inkább lefordítjuk. A légitársaságok kicsit mások, ott valamiért az angol elnevezéseket hajlamosak vagyunk átvenni, de még az Aeroflot is így van magyarul, az "(Orosz) Légiflotta" furcsán hangzik.

– Peyerk ^vita 2016. május 3., 18:28 (CEST)

Azok nagyjából úgy ismertek, meg a magyar nyelvű repjegyre is ezt nyomják rá, nem nagyon van a magyar irodáknak sem lefordított neve. Az enwikiben is össze-vissza van amúgy, nehéz megítélni, mint érdemes fordítani, meg mit nem. Én is haboztam a Korail esetében és nem tudom, most se, hogy jó lenne-e Koreai Vasúttársaság néven (amit a hangul betűs neve jelent), de lehet az megtévesztő lenne, mert akár észak-koreai is lehetne... Xia ^Üzenő 2016. május 4., 10:38 (CEST)

Partei Deutschlands

Hogyan kell fordítani a Partei Deutschland végződésű pártneveket? A németországi pártok listáján többet csak Németre fordítanak. És kell névelő a párt neve elé, ha Németország Pártjára fordítjuk, mint ahogy a Németország Szociáldemokrata Pártja cikkben nincs kirakva?– Bencoke ^vita 2016. április 30., 18:08 (CEST)

Természetesen elírtam és Deutschlands akart lenni.– Bencoke ^vita 2016. április 30., 18:10 (CEST)

Nem világos, milyen névelőre gondolsz. Semmilyen nem kell oda, miért kellene? – Peyerk ^vita 2016. május 1., 07:22 (CEST)

Nekem névelő nélkül úgy hangzik, mintha németország szociáldemokrata pártjáról lenne szó, amit hívhatnak akárhogyan, nem pedig egy pártról, amit éppenséggel úgy hívnak, hogy Németország Szociáldemokrata Pártja.– Bencoke ^vita 2016. május 1., 13:42 (CEST)

Írd már le ide névelővel, mire gondolsz. Talán te is rájössz... – Peyerk ^vita 2016. május 2., 00:33 (CEST)

És az nem zavar, ha az Örs vezér tere következik?– Bencoke ^vita 2016. május 2., 17:04 (CEST)

@Bencoke: Tegyünk egy próbát. Neked helyesnek tűnik az a mondat, hogy „A bajorországi tartományi választáson megsemmisítő vereséget szenvedett a Németország Szociáldemokrata Pártja”? --Malatinszky ^vita 2016. május 2., 02:45 (CEST)

Igen, nekem ez így helyesebbnek tűnik, szerintem tulajdonneveknél nem kell a szavak jelentését nézni.– Bencoke ^vita 2016. május 2., 15:52 (CEST)

Most jó, hogy el lett körübelül annyival intézve, hogy hülye vagyok, de remélem fel tűnt valakinek, hogy nem csak egy kérdésem volt. Szeretném javítani a fenti linkben szereplő pártneveket Németre vagy Németország Pártjára.--Bencoke ^vita 2016. május 7., 17:25 (CEST)

Egy az, hogy „... Partei Deutschlands” („Németország ...pártja”) nem cserélhető le arra, hogy deutsche Partei („német párt”), ezek különböző fogalmak. A „németországi”-t esetleg el tudnám képzelni. Csakhogy aligha nekünk kéne lefordítani ezeket a neveket, inkább körül kéne nézni, hogy mi a bevett magyar megfelelőjük. Ezt találtam hirtelenjében:

• Tartományi választások Németországban. Tamási Anna, 2016 Külügyi és Külgazdasági Intézet kki.gov.hu

--Karmela posta 2016. május 7., 20:13 (CEST)

@Karmela: Magyarországon valóban a Magyarországi az elterjedtebb, sőt én egy példát se ismerek a másikra. Ennek valószínűleg a Deutschlander szó nem léte az oka. A forrásod csak a szociáldemokrata pártot fordítja le, de annál viszont szinte minden forrás ugyanezt állítja. Ha nem mond senki jobbat, annak mintájára fogom lefordítani a többi pártot.--Bencoke ^vita 2016. május 7., 23:56 (CEST)

Egy kivételével kicseréletem a pártneveket, csak a Német Nemzeti Demokrata Pártot (Nationaldemokratische Partei Deutschlands) hagytam meg, mert annál a Google találatok többsége is ezt a nevet hozza fel.--Bencoke ^vita 2016. május 8., 23:35 (CEST)

Jelzem, hogy a néhai NDK állampártját Sozialistische Einheitspartei Deutschlands néven emlegették németül, magyarul pedig hagyományosan Német Szocialista Egységpárt néven futott. Ennek analógiájára az X Partei Deutschlands fordítására teljesen jónak tűnik a Német X Párt. --Malatinszky ^vita 2016. május 9., 00:40 (CEST)

Jó, hogy szóltál, mert az is rosszul van írva, viszont a Német Szocialista Egységpárt szócikkből is kiderül, hogy szándékos félrefordításról van szó, így én csak egy különleges egyszeri esetnek tartom ezt.– Bencoke ^vita 2016. május 9., 12:53 (CEST)

Egyébként a Németország Szociáldemokrata Pártja elnevezésének ugyanaz a története, egységesíteni kéne szerintem a két párt nevét.– Bencoke ^vita 2016. május 9., 13:56 (CEST)

Gap year

Sziasztok! Van a "gap year" kifejezésnek magyar megfelelője, vagy hagyjam így? Wolf Rex ^farkasverem 2016. május 4., 17:53 (CEST)

Milyen kontextusban? Merhogy van itt ilyen szócikk, hogy alkotói szabadság hhgygy ^{óhaj, sóhaj, panasz?} 2016. május 4., 18:27 (CEST)

Köszönöm! Nem tudom, hogy ez lesz-e az, én arra az angolszász gap yearre gondolok, amikor a leendő egyetemisták első évük előtt kivesznek egy év szünetet. Wolf Rex ^farkasverem 2016. május 4., 18:42 (CEST)

Én nem értek ehhez, csak azt találtam, hogy a gap year és a sabbatical szinonimák. hhgygy ^{óhaj, sóhaj, panasz?} 2016. május 4., 19:56 (CEST)

Én sem értek hozzá, de valahogy így mondanám ha kellene: tanulmányi szünet vagy tanulmányok megszakítása. – Pegy22 ^vita 2016. május 4., 20:08 (CEST)

Esetleg ideiglenes megszakítása, mert a jelző nélkül véglegesnek hat. Egyébként lehet kihagyott év is, de mivel nálunk nem jellemző, ezért nincs is rá igazán jó kifejezés (mi gap yearnek hívtuk, ha valaki élt vele). – Máté ^(vitalap) 2016. május 4., 20:19 (CEST)

Bizonyos generációk nagyon jól ismerik ezt. A tanulmányok csúsztatott megkezdésének nevezték, amikor ifjú voltam. Akit felvettek, nyilatkozhatott úgy, hogy egy év múlva kezd. Magára az egy évre a "csúsztatás" volt a közbeszédben a főnév, de ez talán kevésbé tűnik hivatalosnak. – Peyerk ^vita 2016. május 4., 20:34 (CEST)

(Szerkesztési ütközés után) Természetes, hogy kell a jelző. Már csak azért is, hogy meghatározza a szünet/megszakítás hosszát. Pl. A gimnázium elvégzése után két évi tanulmányi szünetet tartott, mielőtt megkezdte az egyetemet. A gimnázium elvégzése után tanulmányait megszakította három évre s csak azután folytatta az orvosi egyetemen. Nem hiszem a "gap year" teljesen meg lenne honosodva a magyarban. Még nem. – Pegy22 ^vita 2016. május 4., 20:41 (CEST)

Szerintem a megszakítás, kihagyás, szünet és hasonlók nem jók, mert mindegyik arra utal, hogy folyamatban lévő tanulmányok befejezését halasztják el a tervezetthez (a lehető legrövidebbhez) képest. Itt azonban nem erről van szó, hanem arról, hogy az egyik iskola befejezése után nem kezdi el azonnal a következőt az illető. A csúsztatás helyett még a tanulmányok halasztott megkezdése jöhet szóba, és akkor a "gap year" fordítása halasztás. – Peyerk ^vita 2016. május 5., 12:22 (CEST)

Rendben, köszönöm a válaszokat. :) Wolf Rex ^farkasverem 2016. május 5., 13:45 (CEST)

Ha még szabad hozzászólni: engem a gimnázium után felvettek az ELTE TTK-ra, de alkalmam nyílt külföldön tanulni, a budapesti egyetemre pedig csak ezután iratkoztam be. Hogy ne vesszen el a felvételim, évente halasztást kellett kérelmeznem a dékánhelyettestől. Ezért Peyerkkel egyetértve, én is ezzel a szóval operálnék. A csúsztatás ebben az értelemben nekem ismeretlen. Ami a gap year és a sabbatical közti különbséget illeti: az angol nyelvterület nagy, és lehet, hogy van olyan hely, ahol a kettő ugyanazt jelenti, de a mi utcánkban gap yearnek az középiskola és az egyetem között kihagyott évet hívják, a sabbatical pedig dolgozó embernek (tipikusan egyetemi oktatónak) adott, fizetett alkotói szabadság. Malatinszky ^vita 2016. május 5., 15:20 (CEST)

Igaz már megköszönted a válaszokat, de én még mindig töröm a fejem egy frappáns megoldáson. A halasztás csak annyiban zavar engem, hogy csak az egyikhez (az egyetem kezdéséhez) van kötve, míg a gap (rés, hézag...) két valami között van. Halasztást lehet kérni akkor is ha valaki öt évre a gimnázium befejezése után jutott be az egyetemre. Lehet mi is ki kell találjunk egy kifejezést, úgy mint az angolok. A rés év vagy hézag év nem igen tetszik, de láttam valahol, hogy köztes év ami elfogadhatónak tűnik. Az angolban sem precizálják, de mégis tudjuk, hogy a gimi befejezése és az egyetemkezdés közötti szabad évet jelenti. -Pegy22 ^vita 2016. május 5., 17:37 (CEST)

A halasztást kifejezetten olyankor használtuk, amikor a hallgató már jogviszonyban állt az egyetemmel, a legtöbb esetben már meg is kezdte a tanulmányait, viszont (a szóban forgó egyetem szemszögéből) passzívan tölt egy vagy több félévet. Szóval az sem jobb, mint a többi. – Máté ^(vitalap) 2016. május 5., 19:00 (CEST)

Úgy látom, hogy Wolf Rex ennek a szakasznak a címét szeretné lefordítani: en:Angus & Julia Stone#Gap year. Az adott kontextusban megfelelőnek gondolom: „A továbbtanulás előtti év”, vagy egyszerűen csak: „A továbbtanulás előtt”. --Karmela posta 2016. május 6., 14:08 (CEST)

Ha valóban ezt en:Angus & Julia Stone#Gap year akarja lefordítani, akkor nem jó a "továbbtanulás". Nem tanulás közötti megszakításról van szó, hanem a közös fellépésekről. Akkor inkább a megszakítás vagy szünet találna jobban. – Pegy22 ^vita 2016. május 6., 14:39 (CEST)

Igazad van, tényleg félreértelmeztem ott valamit. Tehát inkább Egy év szünet. --Karmela posta 2016. május 6., 15:34 (CEST)

Valóban, ezt elfelejtettem megemlíteni, arról a szakaszról van szó. Úgy néz ki, hogy a Karmela által javasolt megoldás lesz a nyerő. Wolf Rex ^farkasverem 2016. május 6., 20:18 (CEST)

Ukrán műugró

Kérem, valaki tudná írni: Кваша Ілля Олегович Köszönöm szépen Engusz ^vita 2016. május 13., 16:13 (CEST)

Kvasa Illja Olehovics. Itt a Kvasa a családnév, az Illja a keresztnév és az Olehovics az apai név, tehát a mi cikkeinkben szokásos névsorrend: Illja Olehovics Kvasa. --Malatinszky ^vita 2016. május 13., 16:20 (CEST)

Erdei vasút Szlovákiában

• 1. A Feketegarami Erdei Vasút.....
• 2. .....a Gömör–Szepesi-érchegységben fekvő Fekete Garam Vasúton (F. G. V.) 1909-ben kezdődött meg a forgalom......
• 3. Jelenleg a Fekete-Garam völgyében halad...

A folyó nevét (rövid) kötőjellel, és mindkét elemét nagybetűvel kell írni (mint pl. a Fekete-Körös esetében). A száz évvel ezelőtti helyesírásnál lehetséges, hogy a különírás volt a helyes. Szerintem nem jó a szócikk elnevezése, hanem Fekete-garami Erdei Vasút lenne a helyes cím. --Holdkóros ^vita 2016. május 14., 16:33 (CEST)

Állatorvos-tudomány vagy Állatorvostudomány?

Ezt a szót úgy írjuk, hogy állatorvos-tudomány vagy úgy, hogy állatorvostudomány? Mindkettőre ugyanis vannak találatok, konkrétan viszont a Kategória:Állatorvos-tudomány miatt. Apród ^vita 2016. május 14., 02:22 (CEST)

A 6:3-as szabály alapján kötőjellel (3 szó és több, mint 6 szótag). – Vépi ^vita 2016. május 14., 07:26 (CEST)

A helyesírási logika szerint állatorvos-tudomány (AkH.¹² 139., OH 450.), alapesetben ezt kell használni, de intézményneveknél sokszor beüt a szokásjog (AkH.¹² 134., Belügyminisztérium, Közgazdaságtudományi Kar [OH 976.], Állatorvostudományi Egyetem), de speciel itt a kötőjeles sem ritka (Állatorvos-tudományi Kar). Ami inkább poén, hogy az OH 451. pont fordítva hozza: Állatorvos-tudományi Egyetem és Állatorvostudományi Kar. – Máté ^(vitalap) 2016. május 14., 07:36 (CEST)

Köszönöm a válaszokat. Apród ^vita 2016. május 15., 22:30 (CEST)

Csernobil

Ha ez egy ukrán város, akkor a szócikk címe miért orosz változatban van írva, miért nem Csornobilként? – Rlevente ^üzenet 2016. május 14., 19:27 (CEST)

Talán ugyanazért, amiért Kijev sem Kijiv. Csigabi^{itt a házam} 2016. május 14., 19:35 (CEST)

Igen, így honosodott meg. Egyébként mindkét esetben helyes mindkét alak, az OH mindkettőt hozza, de kijevi jércemell (nem kijivi) és csernobili atomkatasztrófa (nem csornobili, vö. nándorfehérvári diadal). – Máté ^(vitalap) 2016. május 15., 11:02 (CEST)

Aksel Hansen

Ennél a norvég tornásznál elrontottam az interwikiket, és nem tudom hogyan lehet korrigálni. Van egy Aksel Hansen cikk több nyelven, de ő szobrász volt. A javítást előre is köszönöm! Engusz ^vita 2016. május 15., 10:58 (CEST)

Eltávolítottam innen: Aksel Hansen (Q3364631), hozzáadtam ehhez: Aksel Hansen (Q3441147). Ilyen estekben érdemes a Wikipédia:Wikidata-segítségkérés vagy a d:Wikidata:Társalgó lapokat felkeresni. – Máté ^(vitalap) 2016. május 15., 11:12 (CEST)

Jamala vagy Dzsamala?

Művészneve Jamala vagy Dzsamala? - Csurla ^vita 2016. május 15., 18:43 (CEST)

[1]. De persze ha nemzetközi márka... – Pagony ^foxhole 2016. május 15., 18:48 (CEST)

Dzsamala - az átírási szabályaink szerint - Mivel ukrán, nem tatár (csak az apja volt az), nem örmény (az az anyja volt) de nem is kirgiz (ott csak született). Mennyivel egyszerűbb lenne mindez, ha nem bomlik fel a Szovjetunió. Persze kivételként szerethetjük az angol átírást. Igaz az minden irányelvünknek ellent mond! persze azt írtok amit akartok --Texaner ^vita 2016. május 15., 22:14 (CEST)

Sztravinszkij is orosz volt, mégis a magyaros átírást húzza alá a helyesírás-ellenőrző. A cikk címe is az általa használt – angolos – átírás. --Tacsipacsi ^vita 2016. május 15., 22:19 (CEST)

Akkor már miért nem Camala? --Malatinszky ^vita 2016. május 15., 20:22 (CEST)

Igen, akár Camala is lehetne. A krimi tatár szerint az. - Csurla ^vita 2016. május 15., 21:32 (CEST)

Így akár titokban is maradhat, senki sem fogja tudni, hogy ki ő (kivéve a tatárokat). Wikizoli ^vita 2016. május 15., 21:35 (CEST)

Loire menti

A Loire menti kastélyokat átnevezték Loire-menti kastélyokra. Kérdésemre a vitalapomon azt a választ kaptam, hogy az új helyesírás indokolja. Kerestem, de nem találtam ilyet. Valaki segítene megmutatni? Köszönöm, – Vépi ^vita 2016. május 15., 07:47 (CEST)

AkH12 217. o.: Duna mente, Duna menti (AkH.¹² 183.). – Máté ^(vitalap) 2016. május 15., 10:41 (CEST)

Az AkH11 184-ben is Duna menti szerepel. Voxfax ^vita 2016. május 15., 10:54 (CEST)

Az OH még a Loire menti kastélyokat is hozza. De az érvelés pont 12. kiadásra utalt, ezért kerestem a legközelebbi példát abból. – Máté ^(vitalap) 2016. május 15., 11:06 (CEST)

Köszönöm, visszaneveztem. – Vépi ^vita 2016. május 15., 11:09 (CEST)

Mondjuk, én nem törölném a hibás alakot, hanem átirányítanám, mert az a szokás, ráadásul az a felhasználóbarátabb.hhgygy ^{óhaj, sóhaj, panasz?} 2016. május 15., 14:58 (CEST)

Egyúttal átneveztem a Loire-mente szócikket is Loire mente-re, de amikor a hivatkozásokat ellenőriztem, ezt találtam: Wikipédia:Kocsmafal (nyelvi)/Archív53. Ekkor megálltam. Hogy is van ez végül? Köszönöm, – Vépi ^vita 2016. május 15., 11:18 (CEST)

Ne állj le, mert ez nem toldalék! A Nyest.hu 2012-ben is kötőjel nélkül írja: [2]. A néma végű szavak toldalékolása nem változott. Voxfax ^vita 2016. május 15., 11:39 (CEST)

1. A Loire menti kastélyokra ez nincs befolyással, azt külön kell írni.
2. Hogy Pays de la Loire régió magyar nevét hogyan kell írni, arról úgy látom, akkor sem volt konszenzus. Itt nem annyira egyértelmű a helyzet. De ha a Észak-Alföldet sem írjuk Északalföldnek Északmegyer mintájára, akkor a Loire mentét sem írnám Loire-mentének. – Máté ^(vitalap) 2016. május 15., 11:40 (CEST)

Várok még, hátha mások is hozzászólnak, például a 2011-es vita hozzászólói közül. – Vépi ^vita 2016. május 16., 06:28 (CEST)

A 2011-es vita lényegében irreleváns. Azóta szerencsére meghaladtuk azt az állapotot, hogy állítólagos "általános elvekből" meg leölt áldozati állatok beléből próbáljunk szabályokat kispekulálni a földrajzi nevek helyesírására. Áttértünk egy tudományosabb megoldásra, ami következetesebb és hatékonyabb: az Akh-t és az Fnh-t (Földrajzi nevek helyesírása) használjuk a felmerülő kérdéek eldöntésére.

Ez a konkrét eset nagyon izgalmas, mert bár kivételek ingoványa veszi körül, ő maga mégis a főszabályt követi: Loire mente és Loire menti a helyes megfejtés. Az Fnh. 3.19. pontja tartalmazza a főszabályt: a különírt jelölt birtokos jelzős szerkezetek földrajzi névként vagy megjelölésként is megőrzik a különírást. (Urak asztala, Salamon tornya stb.)

Van azonban kivétel: az Fnh. 3.4. pontja szól a hagyományosan egybe írt tájnevekről, amik különböző főszabályok ellenére egybe írandók: Kisalföld, nem pedig Kis-Alföld, Dunántúl, nem pedig Dunán túl, Kárpátalja, nem pedig Kárpát alja, Nagykunság, nem pedig Nagy-Kunság, Bajkálontúl, nem pedig Bajkálon túl, Tengermellék, nem pedig Tenger-mellék stb. Ezeket a kivételeket egyrészt tételesen felsorolja az Fnh. 4.5. pontja (nem sokat, 61 darabot),másrészt viszont ezt is mondja: "A névhasználat során azonban új egybeírt alakulatok is keletkezhetnek." Ez némi ellentmondásnak tűnik ugyan, de a Loire mente esetében nem okoz problémát. Ez az elnevezés ugyanis biztosan nem új az Fnh. keletkezéséhez képest.

Egyébként a folyónév+mente szerkezetek közül a kivételjegyzék egyetlen egyet tartalmaz: Volgamente. Meg ne kérdezze valaki, hogy miért, én csak a földrajzi nevek helyesírásából képeztem ki magamat az elmúlt években, abból nem, hogy megmagyarázzam őket

– Peyerk ^vita 2016. május 19., 23:01 (CEST)

PSSD (Post-SSRI Sexual Dysfunction/SSRI szedést követő szexuális zavar)

Szerintem ennek a szócikknek a neve nem jó ilyen formában: PSSD (Post-SSRI Sexual Dysfunction/SSRI szedést követő szexuális zavar). Így megjegyezhetetlen. Mi legyen a szócikk neve inkább? Apród ^vita 2016. május 21., 13:41 (CEST)

A cím tényleg rossz így: sem a perjel, sem a zárójel, sem az angol szöveg használata nem indokolt. Talán az AIDS mintájára lehetne egyszerűen PSSD. – Malatinszky ^vita 2016. május 21., 15:23 (CEST)

Még várok vele nem egészen egy napot, aztán ha nincs ellenvélemény, átnevezem PSSD-re. Apród ^vita 2016. május 21., 17:43 (CEST)

Átneveztem. Apród ^vita 2016. május 22., 11:40 (CEST)

Japán nyelvre torzított idegen eredetű szavak írása

Vitát kezdeményeznék arról, hogy a japánok által katakanára torzított idegen (nem japán) eredetű szavakat hogyan kezeljük. Régebben a sailor fuku (セーラー → szoros átírásban szérá fuku) jött elő, most pedig a Csaku-uta Full (着うたフル → szoros átírásban Csaku-uta furu) kapcsán, de egy jelentős területet érint, mivel a japánok szeretik idegen/részben idegen, többnyire angol nyelvből átvett kifejezésekkel elnevezni a dolgaikat. Érdemi vita eddig nem bontakozott ki érdektelenség miatt, többek között ITT volt megbeszélés a témában, illetve a Sailor fuku vitalapján is van némi szösszenet. A Wikipédián (és máshol is) az általános gyakorlat eddig az volt, hogy az idegen szavakat (nem japán) nem írjuk át a japán fonetikára torzított alakra, hanem meghagyjuk a forrásnyelv helyesírása szerint alakban, de zárójelben mindig feltüntetjük a szoros átírást. Érv az eredeti nyelvű alak mellett, hogy egy magyar olvasó könnyebben kezeli azt, hogy sailor, mint azt hogy szérá. Akinek fogalma sincs a japán átírásról, ki sem találja, hogy mi akar lenni az a „szérá”, miből jön. Kérlek mondjátok el a véleményeteket minél többen! @Pagony:@Teemeah:@Zerind:@Laci.d:@Sillent DX:@Oppashi: (természetesen más véleményét is várom!). --Sasuke88  ^vita 2015. december 18., 16:45 (CET)

Én pedig úgy vélem, hogy létezik szabályunk az átírásra, amit alkalmazni kellene. Semmi keresnivalója itt az angol „eredetinek”, mert nem azt kell nézni, hogy a japánba honnan került át, hanem a japán nevet (feltéve, hogy ők maguk nem latin betűkkel írják) átírni a magyar átírás szerint. Ha a japán neve valaminek フル, akkor az nálunk egyszerűen nem lehet más, mint furu. Természetesen ha a japánok is latin betűvel írják, akkor azt át kell vennünk nekünk is, de az előző példákban, és még millió esetben ez nem így van. Az szerintem nem érv az átírási szabályunk felrúgására, hogy „akinek fogalma sincs az átírásról, az nem találja ki, hogy mit akart jelenteni”. Hiszen akinek fogalma sincs az angol nyelvről, az sem találja ki. Meg miért kellene egyáltalán kitalálni, hogy miről van szó, ha egyszer ott a szócikk, és abban benne van? Zerind ^üzenőlap 2015. december 18., 20:32 (CET)

Ez sokkal bonyolultabb kérdés, mint egy egyszerű átírás. A WP:JAPÁN csak a valódi japán szavakat taglalja, abszolút nem foglakozik a katakanás, gyakran vegyes írású förtelmekkel. Az enwikin van egy kilométeres útmutató a japán szavakra: [3] (nekünk csak ez van, amit én fabrikáltam részben előbbi alapján: Wikipédia:Anime- és mangaműhely/A japán címek írásáról), ebben (mármint az angol útmutatóban) ajánlom figyelmedbe a General guidelines 2. pontját, ami pont erről szól, amiről beszélünk. És persze nem csak az angol, hanem minden más japán nyelvű környezetbe került idegen szóval így kell bánni, ahogy ott le van írva, legyen az spanyol, franca, olasz vagy orosz. Ez egy világszinten kialakult logikus gyakorlat. --Sasuke88  ^vita 2015. december 18., 21:59 (CET)

Különösképp nem mozgatja meg a fantáziám mi lesz az itteni eszmefuttatásnak a vége (hiszen úgyse kerül be semmilyen szabályzatba), DE @Zerind: okfejtéséhez hozzátenném, hogy szerintem a japán szövegekben található idegen szavakat csakis akkor lenne szabad átírni, ha azok valóban a japán nyelv részeit képezik, tehát jövevényszavak, azaz gairaigók. Az már megint más kérdés, hogy a magyarban sem kiejtés szerint írunk le minden jövevényszót. (Ja, és ha már furu, akkor legalább kisbetűvel kellett volna írni) Sillent DX ^vita 2015. december 19., 07:19 (CET)

Sillent DX +1: Amiket Zerind át akar írni a WP:JAPÁN szerint, azok nem japán, hanem idegen szavak japán írásjelekkel leírva. Ezeket nem a katakanából szokás visszaírni, hanem meg kell tartani eredeti latin betűs írásmódjukban. --Sasuke88  ^vita 2015. december 19., 17:26 (CET)

Mindent megfontolva én a Sasuke által bevezetett renddel értek egyet. Ha mást nem is mondok: egy nem latin ábécét használó nyelvről írunk át egy latint használóra -- miért ne élnénk az ebből fakadó előnnyel, és skribálnánk vissza az eredetit (angol) a közös ábécénkkel? – Pagony ^foxhole 2015. december 20., 01:48 (CET)

Mert semmi köze ahhoz, hogy oda honnan jött. Másrészt bizonyítani sem lehet, hacsak nem írják le valahol maguk a japánok egy megbízható forrásban, hogy ez melyik angol szöveg átvétele. Abból, hogy az angol szöveg japánra átírva tényleg megegyezik azzal, amit ti vissza akartok írni, logikailag még nem következik, hogy tényleg abból is jött. Ezt a bizonytalanságot is el lehet kerülni, ha egyszerűen a japán betűkkel leírt szavakat átírjuk a magyar átírás szerint. Zerind ^üzenőlap 2015. december 21., 14:50 (CET)

Szerintem pont fordítva kellene vizsgálni ezt; ha egy szó megbízható forrásokkal alátámaszthatóan(!) meghonosodott (gairaigo) a japán nyelvben akkor lehet róla szó, hogy a japán átírás mentén írjuk le azt magyar szövegkörnyezetben. Ha az adott szót csak azért írják japán karakterekkel, hogy ki tudják mondani, akkor nekünk miért is kellene a japánok átírását követnünk? Sillent DX ^vita 2015. december 21., 15:43 (CET)

Mert mi meg a japánoktól vettük át, azért. Van egy szabályunk az átírásra, amit könnyű is alkalmazni, mert egyértelmű: japán írással írt dolgokat át kell írni a szótagjeleknek megfelelő magyar átírásban és kész. De ha ti most kitaláltok mindenféle kivételeket, akkor azt sem pontosan megfogalmazni nem lehet (mert most mi az, hogy meghonosodott a japánban, meg mi az, hogy idegen nyelvből átvett...), de ha mégis valahogy megfogalmaznátok, akkor pedig ellenőrizni nem lehet, hogy most teljesül-e ez a feltétel. A magyar Wikipédián nem lehet szempont, hogy melyik nyelvből és milyen „mélyen” került be a japán nyelvbe egy-egy kifejezés. Ehhez nekünk semmi közünk. Zerind ^üzenőlap 2015. december 21., 15:52 (CET)

A japán nyelvben meghonosodott idegen eredetű szavak (válogatott) listája a japán kormány weboldalán Sillent DX ^vita 2015. december 21., 16:42 (CET)

Ez talán könnyebben használható: List of gairaigo and wasei-eigo terms. Ezeknek a magyaros átírását támogatom, ha abban a jelentésben használják, ahogyan meghonosodott, a többinek semmi köze a meghonosodáshoz vagy egyáltalán a japán nyelvhez, csupán vettek egy angol vagy más, nem japán szót és azt leírták a saját írásjeleikkel, hogy ki tudják olvasni/mondani. Ez ugyanaz, mint a WP:JAPÁN, csak visszafelé, ez a japánok WP:LATIN-ja vagy inkább WP:NEMJAPÁN-ja . --Sasuke88  ^vita 2015. december 21., 19:54 (CET)

Tegyük fel, hogy lenne ez a szabály, hogy ezeket írjuk át magyarul, a többit nem (de jelenleg nincs ilyen szabály, ezért úgy értelmezem, mindent át kell írni). Ekkor ha találkozol egy olyan szóval, ami nincs benne ebben a listában, akkor azt hogyan döntöd el, hogy hogyan írod át latin betűre? Kitalálsz egy angol szót, ami hasonlít rá, és rámondod, hogy hát szerintem ez ebből jött, ezért legyen ez? Másrészt ha az első lista „válogatott”, az nem jó, mert egy szabály megfogalmazásához és alkalmazásához egyértelmű, teljes lista kell, a második lista pedig egy Wikipédia-oldal, ami nem forrás. Zerind ^üzenőlap 2015. december 22., 08:58 (CET)

A mangák, animék esetében van egy rakás forrás, ahol meg tudom nézni, hogyan kell leírni a címét (ha nem japán vagy csak félig japán), illetve a nem japán nevű szereplők nevét vagy más, a sorozatban előforduló kifejezések írásának utána tudok nézni, senki se mondta, hogy hasra ütésre kellene angol szavakat párosítani a japán fonetikájú alakokhoz, hiszen az előbbi az elsődleges. Az általam megadott Wikipédia-oldalhoz van forrás, az alapján ellenőrizhető, de senkit nem tiltok meg, hogy keressen jobbat. Ha nem tekinted használhatónak, akkor felmerül a kérdés, hogy szerinted használható-e valamire a Wikipédia? – Sasuke88  ^vita 2015. december 22., 17:58 (CET)

+Még egy pár forrás a meghonosodott szavakra (hála a jawikis kollégáknak): 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9 Sillent DX ^vita 2015. december 22., 22:50 (CET)

--Sasuke88  ^vita 2015. december 24., 15:32 (CET)

@Sasuke88, Sillent DX: Valamiért nem kaptam pinget, csak most látom ezt a beszélgetést. Sasuke88+1. Koreainál is ugyanezt gyakorlom, a meghonosodott szavak (pl. henduphon [handphone]) átírásra kerülnek, a többi angolul marad. Nálam főképp műcímekben fordul elő, pl Secret Garden (televíziós sorozat), amit nem fogok Sikhurit Kadunra átnevezni... Ezeknél a népeknél egyszerűen divat angol szavakkal telelöködni a műcímeket, valamiért így "menő", de mindezt a saját fonetikájukra átírva teszik, mert.... a nagy többség nem tud angolul, és valahogy el kell velül olvastatni a menő angol műcímet. Ettől a szavak angolok maradnak. Xia ^Üzenő 2016. március 7., 12:46 (CET)

Én sem kaptam meg a pinget, de én is azon vagyok, hogy maradjanak az idegen eredetű szavak idegen írásban. Sőt, azt is támogatnám ha még a "Nyugaton" és a "Magyar átírásban" rész is üresen lenne hagyva. Pl:

{{hangugeo|'''The Lover'''|더러버|||||}} és nem pedig {{hangugeo|'''The Lover'''|더러버||Deo Reobeo||Torobo|}} Oppashi ^{Mesélj csak} 2016. március 7., 16:41 (CET)

@Teemeah, Oppashi: Köszönöm válaszaitokat! Úgy néz ki a kérdés eldőlt az eredeti latin betűs írásmód mellett, leszámítva néhány kivételt. Szerintem érdemes lenne a WP:JAPÁN és a WP:KOREAI kiegészítése az itt megfogalmazottakkal, a további vitákat megelőzendő. --Sasuke88  ^vita 2016. március 8., 13:44 (CET)

@Teemeah, Oppashi, Zerind, Sillent DX, Pagony: Levettem a függőben sablont. Valaki hozzáértő a WP:JAPÁN és a WP:KOREAI részévé tehetné az itt megfogalmazottakat, hogy további viták ne legyenek már ebből. Elrettentésül álljon itt két képsor: 1 2 . --Sasuke88  ^vita 2016. május 23., 13:55 (CEST)

@Sasuke88: koreaiba átvezettem. Xia ^Üzenő 2016. május 23., 14:33 (CEST)

@Sasuke88: javaslom, hogy Teemeah mintájára vezesd át nyugodtan a WP:JAPÁN-ba is. – Pagony ^foxhole 2016. május 23., 14:41 (CEST)

Kész. --Sasuke88  ^vita 2016. május 24., 09:53 (CEST)

A Wikipédia történetének egyik legnagyobb hülyesége lesz ez, ami az útmutatókba bekerül. De hát ez van, a nemdemokráciában is győzött a többség. Zerind ^üzenőlap 2016. május 23., 14:46 (CEST)

Valóban a Wikipédia történetének egyik legnagyobb hülyesége lesz, hogy Girls und Panzer helyett nem Gáruzu ando Pancát, D.Gray-man helyett nem Dí Gureimant fogunk írni . --Sasuke88  ^vita 2016. május 24., 09:53 (CEST)

Az 'a, az' (határozott) és az 'egy' (határozatlan) névelők használata

Kérem más is mondja el a véleményét. Korábban volt már névelő használatról (Germanizmus egy vagy az a a jobb itt) vita, ahol az tisztázódott, hogy igazából nyelvtani szempontból nem hibás egyik sem. Most viszont szerintem a Wikipédián alkalmazott nyelvhasználatunkat kellene egységesíteni. Földrajzi cikkek esetében volt erről már a nyest.hu-n is írás. Életrajzi cikkekben a névelő használata mellett rendre előjön, hogy be van írva pl. az hogy katona volt, király volt stb. Nekem ez olyan jelentéssel bír, hogy elvették tőle és már nem az. Konkrét eset Merész László cikke, ahol szerintem nem jó ami jelenleg is a cikkben szerepelː egy Magyar Tiszti Arany Vitézségi Éremmel kitüntetett magyar katona volt, hanem helyette én azt írnám a Magyar Tiszti Arany Vitézségi Éremmel kitüntetett magyar katona vagy esetleg névelő nélkül Magyar Tiszti Arany Vitézségi Éremmel kitüntetett magyar katona, de azt az érvelést, amit válasznak kaptam nem is értem egy halott ember nem katona. Kérdésem tehát melyiket alkalmazzuk a jövőben? Andrew69. 2016. május 19., 19:02 (CEST)

Én voltam az érintett ember, ezért leírom, amit gondolok. A halott ember nem katonásat a volt használatára írtam, nem a névelőre, ez más téma. Szóval az egy az én nyelvérzékem szerint akkor jó, amikor a „semmiből” definiáljuk, így:

• Ki volt az a Merész László?

Erre jó válaszok például:

• Merész László egy ember volt.
• Merész László egy katona volt.
• Merész László egy férfi volt.

Ha már van valami fogalmunk a Merész László szavakkal leírt fogalom mibenlétéről, akkor kérdezhetünk konkrétabban, és akkor jobb az egy nélküli válasz:

• Milyen élőlényfajhoz tartozott Merész László?
• Mi volt Merész László foglalkozása?
• Mi volt Merész László neme?

Ezekre ez a jobb válasz:

• Merész László ember volt.
• Merész László katona volt.
• Merész László férfi volt.

Egy enciklopédiacikknek szerintem az elsőt kell alkalmaznia, mivel az olvasó úgy jön ide, hogy azt várja, hogy a „semmiből” mondjuk meg, hogy mi vagy ki az, amit a cikk címe jelez, ezért jobb, ha használjuk az egy-et. Zerind ^üzenőlap 2016. május 19., 20:25 (CEST)

Sőt ausztrál is lett, de mégse vót litván. Nem akarom rossz irányba elvinni, de tényleg jól jönne más mit gondol? Hátha kapunk észt is, mert szerintem mindkettőnknek teljesen jók az érvelései, de nem ez a kérdés. Andrew69. 2016. május 19., 20:37 (CEST)

Engem végtelenül zavar az egy. Sem számnév, sem határozatlan névelő. Ki volt az a Merész László?

Az emberek közül az egyik volt. Az ember4rk egyiker volt.

A katonák közül az egyik volt. A katonák egyike volt.

A férfiak közül az egyik volt. A férfiak egyike volt.

Ennek szerkezetnek a rövidítése az egy. MZ/X ^vita 2016. május 19., 21:27 (CEST)

Múlt idő kérdése: a stilisztikai útmutató itt ír az ideidők használatáról, de persze pont a foglalkozások esetére nem tér ki. Viszont az életrajzi szócikkeket ismerve általánosnak mondható, hogy a foglalkozásokat jelenidőben írjuk (egy példának a sokból Puskás Ferenc (labdarúgó) kiemelt szócikkből: “Puskás Ferenc ... a Nemzet Sportolója címmel kitüntetett olimpiai arany és világbajnoki ezüstérmes magyar labdarúgó, több klubcsapat és válogatott edzője, valamint posztumusz dandártábornok. Az aranycsapat kapitánya, közismert becenevén Puskás Öcsi, Spanyolországban Pancho névvel illették.”)

Névelő kérdése: az én olvasatomban a kérdéses névelő nem a foglalkozáshoz (katona), hanem az érem megnevezéséhez kötődik, ezért szerintem vagy “egy vitézségi éremmel”, vagy “a Magyar Tiszti Arany Vitézségi Éremmel” tüntették ki (tehát ha konkrét kitüntetésről beszélünk, akkor határozott névelőt raknék elé). Egyébként ezt követi az idézett Puskás szócikk is. – EniPort  ^eszmecsere 2016. május 20., 00:53 (CEST)

Hát én bizony mindkét szót (egy és volt). Sajnos ezeket nem lehet kiirtani, mert a használóikat nem lehet meggyőzni arról, hogy ne használják. De legalább személyek esetében ne legye már egyezés. A volt használata meg elhunytaknál adott, mivel róluk írni enciklopédiacikket csak múltidőben lehet, amikor is már nem aktuális semmi, ami velük történt, tehát evidens a múlt és szükségtelen a volt (a legtöbb esetben, természetesen lehet olyan, ahol kell, de ez pont nem az a helyzet). Hungarikusz Firkász ^{Ide írkássz!} 2016. május 20., 01:02 (CEST)

*Merész László egy ember volt. *Merész László egy katona volt. *Merész László egy férfi volt.

Nem, nem és nem. Én itt, a Wikipédián kaptam plecsnit is valamelyik kollégától az egy (ein) irtásáért, de a 2500-iknál elgondolkodtam, és ma már nem érdekel, beletörődtem, hogy változik a nyelv, a "mai fiatalok" már így beszélnek. Még arra a kérdésemre is érkezett igenlő válasz, miszerint jó-e az a mondat, hogy "Petőfi Sándor egy magyar költő". Sajnálom, de ez az én egyéni szociális problémám.hhgygy ^{óhaj, sóhaj, panasz?} 2016. május 20., 14:55 (CEST)

Óhaj-sóhaj-panasz

Határozatlan névelő a német (és az angol) nyelvben van. A dog wags his tail. A kutya csóválja a farkát. Nekem hányingerem van az egytől. Maradjon az csak számnév! MZ/X ^vita 2016. május 20., 15:45 (CEST)

Hát azért ezt a nézetedet más fórumon ne hirdesd (Nyelvtan 4.osztály: A határozatlan névelő helyes használata) – EniPort  ^eszmecsere 2016. május 20., 15:54 (CEST)

 megjegyzés Két hozzáfűznivalóm van MZ/X hozzászólásához. Az első formai: jó lenne, ha erről a kérdésről viszonylag érzelemmentesen, és mindenképpen az anyagcserét kísérő folyamatok (esetünkben a hányinger) emlegetése nélkül tudnánk beszélgetni. A második tartalmi: Határozatlan névelő persze a magyarban is van. Az A dog wags his tail mondatnak jó fordítása az, hogy A kutya csóválja a farkát, de ez nem azért van, mert a magyarban ne lenne határozatlan névelő, hanem azért, mert az angol mondat így (határozatlan névelővel és ezzel az igeidővel) azt jelenti, hogy a kutyák általában csóválják a farkukat, amit aztán magyarul úgy adhatunk vissza, hogy A kutya csóválja a farkát. Ha az angol mondatot egy picit megváltoztatjuk: A dog is wagging his tail, akkor a szabatos magyar fordítás is határozatlan névelőt kap: Egy kutya csóválja a farkát – ami persze mást jelent, mint az előbbi. Malatinszky ^vita 2016. május 20., 17:36 (CEST)

@Andrew69.: Ami a volt használatát illeti, a formai útmutatónk szerint az életrajzi cikkek bevezetőjében nem használunk létigét. Ez nem nyelvhelyességi kérdés, hanem egyszerű stílusbeli választás, és független attól, hogy a cikkalany státusza időközben megváltozott-e. Tehát egyaránt jó az „Áder János magyar politikus, köztársasági elnök” és a „Szálasi Ferenc magyar politikus, nemzetvezető”, dacára annak, hogy Áder még mindig a posztján van, Szálasi meg nem. Ha érzékeltetni akarjuk, hogy Szálasi már nincs hivatalban, akkor esetleg az utóbbi mondatot befejezhetjük úgy is, hogy „1944–45-ben nemzetvezető”.

Az egy határozatlan névelő használata kevésbé szorosan szabályozott terület. Én tipikusan szeretem elhagyni a bevezetőben (tehát Áder János magyar politikus, nem pedig Áder János egy magyar politikus), mert szerintem így jobban, kevésbé köznyelvien hangzik, de néha mégis jobban jön ki a mondat ritmusa, érthetőbb, gördüléknyebb lesz a szöveg, ha beletesszük azt a határozatlan névelőt, és olyankor nem szeretem, ha valaki „Fúj, germanizmus!” felkiáltással kiveszi az egyet. Ezt a germanizmustól való viszolygást egyébként nem nagyon értem. A magyar nyelv (gondolom, az osztrákokkal való évszázados közös történelem hatására) rengeteg dolgot átvett a németből. Nem értem, hogy akinek nincs problémája a féltékeny Bözsire, betartja a szabályt, felmerül a kérdés, lélekjelenlét, verbunkos, kifli, zsömle szavakkal, kifejezésekkel, az miért pont az egyre ilyen háklis. Malatinszky ^vita 2016. május 20., 18:06 (CEST)

Én nem elsősorban a germanizmusra gondolok, amikor "ein"-t írok (ezt használta E.P., és TGM - tőlük nyúltam), de a te példáid izolált dolgok, szavak kifejezések, míg a "Petőfi Sándor egy magyar költő" vagy "Áder János egy magyar politikus" a magyar nyelv mélyszerkezetébe nyúl bele. Érdekes módon ebben pont az oroszra hasonlít: On szoldat és nem On agyin szoldat (bocsánat a primitív transzliterációért), míg a nyugati nyelvek, tehát német - de még inkább az angol! - hatására jön az "egy"-ezés. Szerintem.hhgygy ^{óhaj, sóhaj, panasz?} 2016. május 20., 18:39 (CEST)

 megjegyzés Itt az egy tulajdonképpen nem is határozatlan névelő (azzal nincs semmi baj, az normális magyar dolog), hanem kopula. (Az erről szóló cikk azt mondja, a kopula mindig ige, de ez épp az egy esetén könnyen beláthatóan nem igaz.) Ez a különbség magyarázatot ad arra, miért van igazuk azoknak, akik szerint az egy nem kell a névszói állítmány elé, de miért tévednek akkor, amikor azt mondják, "nem kell oda a névelő".

A névszói állítmányba betolakodó kopuláris egy terjedésének okát a Nyest erről szóló cikke részletesen és érthetően elmagyarázza. Az ottani szerző szerint nincs vele különösebb baj, ami a beszélt nyelv alapján igaznak tűnik. Még azok is, akik írásban elutasítják, beszédben gyakran - akár öntudatlanul is - használják. Így vagyok ezzel én is-

Végül is tehát stíluskérdésről van szó, ami szintén változik, ahogy a nyelv egésze is. Én mégis úgy vélem, hogy ma még bátran állítható, hogy az enciklopédikus stílustól idegen a "kopuláris egy".

– Peyerk ^vita 2016. május 20., 20:58 (CEST)

Pontos diagnózis: én magam is úgy mondom, hogy "ez egy tök jó film volt", viszont úgy írom, hogy "ez tök jó film volt". :-)hhgygy ^{óhaj, sóhaj, panasz?} 2016. május 20., 22:45 (CEST)

Köszönöm szépen a hozzászólásokat. Összegezve szerintem kijelenthetjük, hogy kerüljük el a továbbiakban az egy használatát. Az életrajzi cikkek bevezető sorát jelen időben fogalmazzuk meg és nem elfogadott az egy katona volt, meg a labdarúgó volt és hasonló megfogalmazások. Javasolnám továbbá, hogy a Wikipédia:Stilisztikai útmutató Jelen időt használunk részében található mondatot egészítsük ki azzal hogyː Az életrajzi szócikkekben a bevezető első mondatát és az illetővel kapcsolatban ma is fennálló tényekről, állapotokról (pl. 1999 óta a bizottság elnöke), valamint a Wikipédia:Bevezető Életrajzi szócikkeknél az alábbi módon épüljön fel a bevezető mondat: részhez írjuk be, hogy jelen időben kell megfogalmazni. Andrew69. 2016. május 23., 10:22 (CEST)

@Andrew69.: Itt 11 db egyet számoltam össze: Wikipédia:Üdvözlünk, látogató! . Olyanokat, mint pl. A Wikipédia egy szabad szerkesztésű, nyílt tartalmú, önkéntesekből álló közösség által fejlesztett enciklopédia vagy pl. A Wikipédia egy enciklopédia, pontosabban az, hogy egy elfogadható enciklopédia váljon belőle, tehát hogy megbízható és bőséges ismeretanyagot nyújtson az olvasóinak, azok hasznára, szórakoztatására és megelégedésére. (igazat bevallva utóbbi mondat mondatszerkezetével kapcsolatban hiányérzetem van, mintha kimaradt volna belőle néhány szó, hogy kerek mondat váljon belőle) Apród ^vita 2016. május 23., 20:36 (CEST)

Közben az utóbb idézett mondatom ki lett javítva Puskás Zolinak köszönhetően. A célja hiányzott belőle. Apród ^vita 2016. május 23., 21:37 (CEST)

Loire mente

„Pays-de-la-Loire”, azaz „Loire-vidék”, ennek valóban Loire mente lenne a magyar neve? Akela ^vita 2016. május 25., 16:36 (CEST)

Szerintem, a Loire-mente vagy Loire-völgye a francia Val de Loire-nak felel meg. A Pays-de-la-Loire, mint írod, Loire-vidék kellene legyen. – Pegy22 ^vita 2016. május 25., 17:04 (CEST)

Igen, pl. a Loire menti kastélyok franciául châteaux de la Loire (loire-i kastélyok) vagy esetleg châteaux du Val de Loire (szó szerint Loire-völgy/Loire mente kastélyai) és ez más, mint a nem nagyon használatos châteaux des Pays de la Loire (Loire-vidék/Loire-régió kastélyai). Oliv0 ^vita 2016. május 25., 18:11 (CEST)

Ha jól értem, itt két különböző régióról van szó (francia nevükön Pays de la Loire illetve Centre-Val de Loire), és a kérdés az, hogy szerencsés-e a Pays de la Loire régiót Loire mente néven emlegetni magyarul. A Francia Idegenforgalmi Hivatal például lefordítatlanul hagyja a Pays de la Loire-t, de Loire-völgye néven emlegeti a Centre-Val de Loire régiót. Malatinszky ^vita 2016. május 25., 18:25 (CEST)

Most javítottam 313 átirányítást közvetlenül a célcímre: Centre-Val de Loire-ra. Nem kellene akkor egy Loire-völgye átirányítás is oda? --Porrima^eszmecsere 2016. május 25., 18:31 (CEST)

Centre-Val de Loire lett idén az, ami eddig Centre (közép-régió) volt, mert a francia régiókat átalakították/összevonták január 1-én (bár a Centre és a Pays de la Loire éppen nem változott). Az új nevekről idén a nyárig kell dönteniük a régiói önkormányzatoknak és úgy látszik, a Centre-Val de Loire-ról már van döntés. De pl. az új Languedoc-Roussillon-Midi-Pyrénées (a Languedoc-Roussillon + a Midi-Pyrénées) csak ideiglenes név és egyelőre rejtély, hogy a Languedoc(-Pyrénées), Occitanie(-Pyrénées) vagy egyéb lehetőségek közül melyik fog győzni, tehát még bőven lesz mit átirányítani (mármint ha zavar valakit a zöld link, engem nem, ha jó helyre visz). Oliv0 ^vita 2016. május 25., 18:46 (CEST)

Erről nekem fogalmam sem volt, de egy francia tudor akár bele is írhatná a cikkbe. --Porrima^eszmecsere 2016. május 25., 19:05 (CEST)

Az mindig nagyszerű, amikor nagy léptékű módosításokat végez valaki, akinek fogalma sincs a dologról A kékítési mániát érdemes kordában tartani, egyetértek Oliv0 szerktárssal.

A "Loire mente" kontra "Loire-vidék" viszont érdekes kérdés. Elsőként a Földrajzinév-bizottság határozataiban kellene megkeresni, hogy szerepel-e bennük valahol.

– Peyerk ^vita 2016. május 26., 08:32 (CEST)

Peyerk: ez a beszólásod Porrimának még szmájlistól is bántó volt. Nem tudom, mi szükség van az ilyesmire. – Malatinszky ^vita 2016. május 26., 14:59 (CEST)

Az is nagyszerű dolog, amikor valaki komoly szakmai megállapításokat tesz, de a rendberakás esze ágában sincs .

Idézet a WP:REDIRből: „A szócikkekben „nem illik” átirányító lapokra hivatkozni: lehetőség szerint minden hivatkozás a nem átirányított, végleges szócikk nevére hivatkozzon.” --Porrima^eszmecsere 2016. május 26., 11:09 (CEST)

Köszönöm!! Hungarikusz Firkász ^{Ide írkássz!} 2016. május 26., 11:15 (CEST)

(Szerkesztési ütközés után) Hát igen, lehetőség szerint. Ehhez persze a lehetőségeket meg a külön eseteket is érdemes érteni és alkalmazni.

Egyébként a fentieket alaposabban meggondolva az a véleményem, hogy a "Duna mente" az nem a Duna völgyét jelenti, hanem a Duna melletti tájat, ezért a Loire mente alkalmas fordítás a Pays de la Loire francia névre. (Nincs benne kötőjel az eredetiben sem.)

– Peyerk ^vita 2016. május 26., 11:21 (CEST)

Sajnálom, de nem értek egyet a "Loire mente" elnevezéssel. A Loire csak két megyén az ötből folyik keresztül. Szerintem, a völgy és a mente között csak a felszíni viszonyok teremtik a különbséget, de mind a kettő határos kell legyen a folyóval. Duna völgye van Németországban a hegyek között és Duna mente Magyarországon a sík területen. Itt egy pár változat a Pays-de-la-Loire-ra: Loire vidék, Loire környék, Loire táj, Loire terület...– Pegy22 ^vita 2016. május 26., 13:48 (CEST)

Én is fennakadtam ezen egy kicsit. Pusztán a mente illetve a völgye jelentése alapján úgy képzelném, hogy a Loire mente a folyó két oldalán, a folyótól kisebb-nagyobb távolságra elterülő, a folyóval valamilyen kapcsolatban lévő, és – ez a legfontosabb – a forrásvidéktől a torkolatig húzódó zónát jelöli, aminek része a Loire völgye. Ehhez képest úgy tűnik, a Pays de la Loire régió csak egy részét alkotja a Loire folyó mentén húzódó területnek, illetve nem kis része egyáltalán nem a Loire mentén van.

Na most ha a Pays de la Loire-nak bevett, elfogadott, elterjedt, esetleg valamilyen értelemben hivatalos fordítása a Loire mente, akkor ezt nyilván el kell fogadni, de ha ez csak amolyan házi fejlesztésű fordítás, akkor inkább ejteni javasolnám, és helyette lefordítatlanul hagynám a Pays de la Loire földrajzi nevet, ahogy mondjuk az Île de France-ot sem fordítjuk le, tudomisén, Franciaország szigetére. Malatinszky ^vita 2016. május 26., 14:59 (CEST)

Szerintem ezt a szót az ismertebb „Loire-menti kastélyok” kifejezésből tükörfordították vissza. Akela ^vita 2016. május 26., 16:04 (CEST)

Rákerestem a Loire mente és a Loire völgye kifejezésekre, de sajnos nem jutottam előbbre. Egyik helyen így használják, a másikon meg amúgy, de túlnyomó részt nem a régióra vonatkozik. Gondolom úgy van ahogy Akela írja, valaki lefordította Loire mentének s aztán még néhányan átvették. Nem találtam olyan oldalt amit „hivatalosnak” tekintenék. Lehet a Malatinszky megoldása lenne a legjobb, és mi is vagyunk annyira hivatalosak mint bármelyik utazási iroda. – Pegy22 ^vita 2016. május 26., 16:43 (CEST)

Jó Pásztor

Helyes-e a Jó Pásztor-templom (egyértelműsítő lap)-on szereplő nevekben nagy P-vel írni a pásztor köznevet? Az AkH.¹² 157. szerint az ilyen mitológiai/vallási fogalomkörbe tartozó szavakat nagy kezdőbetűvel írjuk, ha személynévként szerepelnek. (Nagybetűvel írjuk például a Fiú szót akkor, amikor azt Jézus neveként használjuk.) A kérdés tehát az, hogy a Jó Pásztor itt Isten/Jézus alternatív neve, vagy csak jelzős szerkezet. – Malatinszky ^vita 2016. május 27., 14:14 (CEST)

Nekem az a meglátásom, hogy felesleges volt a helyesírási szabályzatnak kivételt engedélyezni, mert így gyakorlatilag eldönthetetlen, mikor hogyan kéne írni. A vallásos kiadványok is teljesen ad hoc alapon nagybetűznek minden főnevet, amit egyébként csak jelzőként alkalmaznak. Én kicsivel írnám és punktum, de ezt csak azért írtam le, mert nem bírtam kihagyni, nem mert követni kéne. Bár jó lenne. – LA^pankuš 2016. május 27., 18:02 (CEST)

Fordított aposztróf

Megoldva– Pegy22 ^vita 2016. május 28., 09:51 (CEST)

Szövetség ‘90/Zöldek-ben a fordított aposztróf helyes? (Nem a szokásos jobbra dőlő ’ kellene?) Akela ^vita 2016. május 26., 17:49 (CEST)

A szerkesztő (Adam78), aki 2006. július 25-én megváltoztatta fordított (6) aposztrófra, az OH 298. pontjára hivatkozik. Nekem nincs meg az OH de az AkH.12 275. pontja szerint a hiányjel/aposztróf az évszámokban rendes aposztróf vagyis vessző (9) alakú. Az AkH. mindenképpen felülbírálja az OH.-t. – Pegy22 ^vita 2016. május 26., 20:14 (CEST)

@Adam78: félreolvashatta az OH-t (amelynek egyébként nem pontjai, hanem oldalai vannak), mert abban is az áll, hogy 9-es formájú. – Pagony ^foxhole 2016. május 26., 20:37 (CEST)

Szövetség ‘90 -> Szövetség ’90

Megoldva– Pegy22 ^vita 2016. május 28., 09:52 (CEST)

Megkérnék valakit bot-tal, hogy javítsa ki a helytelen Szövetség ‘90-t, a helyes Szövetség ’90-re az összes cikkben. Az OH és az AkH szerint is rendes aposztróf/hiányjel kell az évszámokba. Az „insource:/Szövetség ‘90'/” keresés alapján 78 ilyen cikk van. Előre is köszönöm. – Pegy22 ^vita 2016. május 27., 13:57 (CEST)

Angyali üdvözlet

Van-e kifogás az ellen, hogy az Angyali üdvözlet bazilika (Názáret) szócikket átnevezzem arra, hogy Angyali üdvözlet-bazilika (tehát kötőjellel és egyértelműsítő tag nélkül)? – Malatinszky ^vita 2016. május 27., 16:24 (CEST)

Szerintem a kötöjel mindenképp szükséges lenne a Szent X-templom analógiája alapján, azt viszont nem tudom, hogy máshol van-e ilyen nevű bazilika. – Rakás ^vita 2016. május 28., 12:10 (CEST)

Én inkább csak az egyértelműsítő tagot hagynám el, de nem tennék kötőjelet. Az AkH. 168. pontja szerint járnék el, mint a Szent István vértanú plébániatemplom esetében. – Pegy22 ^vita 2016. május 28., 13:31 (CEST)

Kétszer kettő néha öt vagy 2x2 néha öt?

Kétszer kettő néha öt (mint az IMDB-ben és a Wikipédia szócikkeinek többségében) vagy 2x2 néha öt, mint az MTI Ki Kicsoda 2009-ben és az IMDB-hivatkozás plakátján található? Apród ^vita 2016. május 28., 00:17 (CEST)

 megjegyzés: bár az IMDB-ben a címben ki van írva betűvel, de a cím alatt ott is az van, hogy "2x2 néha 5 (original title)" (amúgy nem ismerem a témát). – EniPort  ^eszmecsere 2016. május 28., 02:02 (CEST)

A főcím szerint 2x2 néha 5. Gondolom, ezt az írásmódot kéne követni és a Kétszer kettő néha ötöt pedig átirányításként hagyni. Hungarikusz Firkász ^{Ide írkássz!} 2016. május 28., 02:19 (CEST)

Igaza van Hungarikusz Firkásznak, én is ezt akartam javasolni, hogy a film főcíme a mérvadó: 2x2 néha 5. misibacsi*^üzenet 2016. május 28., 10:30 (CEST)

Jól van, akkor kérem botoztatását a szócikkekben, hogy a Kétszer kettő néha ötöket 2x2 néha 5-re írják át. Apród ^vita 2016. május 28., 11:45 (CEST)

Jézus

A Wikipédia:Szavazás/Az egyértelműsítés egyszerűsítése, 2016 lapon látható szavazás során úgy döntött a közösség, hogy „a jövőben ne hozzunk létre „B” típusú „főjelentéseket”, – és szüntessük meg az eddig létrehozottakat is”. Ennek megfelelően a Jézus lapot a Jézus (egyértelműsítő lap)-ra kell átirányítani, és a Jézusról szóló cikknek új címet kell adni. Kérdésem, hogy mi legyen ez az egyértelműsítő tag. Jézus (vallásalapító)? Jézus Krisztus? Más ötletek? – Malatinszky ^vita 2016. május 26., 23:39 (CEST)

@Malatinszky: A fenti szavazás amire hivatkozol nem volt érvényes. Ettől még lehet keresni egyért tagot Jézusnak, de ne hivatkozz erre. - Csurla ^vita 2016. május 26., 23:43 (CEST)

@Malatinszky: Az igaz, hogy az érvényes szavazás szerint a Jézus címet egyértelműsíteni kell, de a Jézus átirányításnak miért kellene az egyért lapra mutatni? Ettől egyértelműbbet, mint Jézus főjelentés. el sem tudok képzelni. – Porrima^eszmecsere 2016. május 27., 00:37 (CEST)

Jézust az útmutató korábbi állapota szerint is egyértelműsíteni kellett volna, amennyiben van más Jézus is, aki nevezetes. Eddig is az volt benne, hogy az azonos hangalakú fogalmak cikkeit egyértelműsíteni kell. Azonban nem teljesen értem, hogy ki lehet másik olyan Jézus, akit ebben a magyaros formában és csak Jézus néven nevezünk. Hadd világítsak rá, hogy a South Park-szereplőnek soha nem lesz önálló cikke, illetve ha lesz, akkor kell egyértelműsíteni, Jésus írásképe nem azonos Jézussal, a filmről pedig még nincs cikk. Addig, amíg az nem készül el, felesleges ezzel vesződni. – LA^pankuš 2016. május 27., 08:15 (CEST)

@Laszlovszky András: Akkor tehát maradjon meg a Jézus (egyértelműsítő lap), de a Krisztusról szóló cikk címe legyen továbbra is Jézus? Vagy nincs is szükség az egyértelműsítő lapra? – Malatinszky ^vita 2016. május 27., 14:02 (CEST)

Nem mondtam, hogy egyértlapra nincs szükség, csak azt, hogy egyelőre nincs komoly indok Jézus egyértelműsítésére. De ez nem jelenti azt, hogy ne lehetne egyértelműsíteni is akár, mivel legalább egy azonos betűképű cikkcím lehetséges. Az viszont még nincs megírva, így nem sürgeti semmi az egyértelműsítést. De ha akarod, és találsz is megfelelő zárójeles tagot, semmi kifogásom az egyértelműsítés ellen. – LA^pankuš 2016. május 27., 17:59 (CEST)

Názáreti Jézus volna a jó cím, mivel Jézus korában a Jézus név eléggé elterjedt volt a Közel-Keleten. De kicsit bezavar pl. a Zefirelli film, A názáreti Jézus. A „(vallásalapító)” egyértelműsítő tag nem igazán találó, nem szokás őt ennek nevezni (a bibliakritika bizonyos irányzatai ezt kifejezetten tagadják), a „Jézus Krisztus” pedig teológiai jellegű, nem illik a történelmi személyiségre. – Villanueva ^vita 2016. május 27., 18:22 (CEST)

 támogatom a Názáreti Jézus cikkcímet. – LA^pankuš 2016. május 29., 22:10 (CEST)

Élektra - Elektra egyértelműsítő lapok

Véleményem szerint összevonandóak, de melyik melyikhez és melyik formátumában? És hogyan legyenek rajta a Szerelmem, Elektra lapok? Fauvirt ^vita 2016. május 29., 17:30 (CEST)

Szerintem az eredet okán az Élektrának kéne maradni. – LA^pankuš 2016. május 29., 22:08 (CEST)

Indiai név átírása

Sziasztok! Tudna valaki segíteni nekem abban, hogyan kell ezt az indiai nevet magyarra átírni: పెండ్యాల హరికృష్ణ Az angol és néhány más nyelv Pentala Harikrishna alakban, a wikidata és szintén több nyelv Pendyala Harikrishna alakban alkalmazza. Köszönettel – Dodi123 ^vita 2016. június 1., 14:05 (CEST)

Telugu, Pendjála Harikrisna పెం=Pen డ్యా=djá ల=la హ= Ha రి=ri కృష్ణ=krisna. Ogodej ^vitalap 2016. június 1., 14:42 (CEST)

Szuper! Köszönöm. – Dodi123 ^vita 2016. június 1., 14:57 (CEST)

“The Spaghetti Incident?”

Nem régen volt hasonló kérdés egy zöld párttal kapcsolatban. Most én találkoztam a “The Spaghetti Incident?” cikkel, és kérdezném, hogy a magyar nyelvben és így a magyar Wikiben van-e létjogosultsága ezeknek a fordított idézőjeleknek? – Porrima^eszmecsere 2016. június 6., 11:55 (CEST)

Első gondolatom az volt, hogy mivel a címet nem fordítottuk le Spagetti-csatára, akkor tekintsük az idézőjelet is az eredeti cím részének. De aztán beleolvasva a szócikkbe látom arról írnak, hogy a címet idézőjelbe kell tenni, a végére pedig kérdőjelet: ezek szerint a kérdéses írásjelek nem a címhez szorosan kötődő grafikai elemek, hanem nyelvtani funkcionalitásuk van, tehát logikus megváltoztatni a magyar írásjelekre. – EniPort  ^eszmecsere 2016. június 6., 12:09 (CEST)

Csak az angol cikk jelenlegi magyar fordításában van az, hogy „a címet tegyék idézőjelbe, a végére pedig tegyenek kérdőjelet”, az eredeti szerint „the correct form of the title is within quotation marks and with a question mark”, vagyis a cím helyes alakja az említett kifejezés idézőjelek között és kérdőjellel. Oliv0 ^vita 2016. június 6., 12:20 (CEST)

Köszönöm a hozzászólásotokat. Az rendben van, hogy először nézzük meg, hogy egyáltalán kell-e idézőjel, de ha kell, akkor miért ez a magyarban nem használatos? – Porrima^eszmecsere 2016. június 6., 12:58 (CEST)

@Oliv0: igazad van, hogy rossz a fordítás, majd érdemes javítani javítottam, de értjük a jelentését: nyelvtani (nem grafikai) elemről van szó, tehát nem szentségtörés ha magyar idázőjelet használunk, nem? – EniPort  ^eszmecsere 2016. június 6., 13:06 (CEST)

Forráshivatkozások tapadási helye az életrajzi cikkek bevezetőjében

Mint tudjuk, a forráshivatkozások a forrásolni kívánt gondolategység végén lévő írásjel mögé tapadnak szorosan (mondatvégi pont, tagmondatvégi vessző, pontosvessző, stb. után közvetlenül, szóköz nélkül kezdünk a <ref> tag-gel).

Kérdésem, hogy ez vonatkozik e arra is, ha a forráshivatkozással az életrajzi szócikkek bevezetőjében a halálozás idejét kívánjuk forrással megtámogatni? Magyarán a <ref> tag-et a ) jel mögött szorosan tapadva kell e elkezdeni, vagy pedig a ) jel végül a forrás után kerül e majd? A választ előre is köszönöm! – Joey ^{üzenj nekem} 2016. június 6., 18:46 (CEST)

Sokkal egyszerűbb és dekoratívabb, ha ez a forrásjegyzet nem a bevezető szöveges részében, hanem az infoboxban van elhelyezve. Egyrészt nem nyomja el a zárójelet és/vagy a szöveget, másrészt a pontosan a forrásolni kívánt részhez illeszthető, ami abban az esetben kifejezetten előnyös, ha csak a halálozás időpontját tudjuk. Én mindig ezt a megoldást választom. Hungarikusz Firkász ^{Ide írkássz!} 2016. június 6., 18:52 (CEST)

Egyetértek az előttem szólóval, ha mégis a bevezetőben szeretné valaki forrásolni a halál adatait (pl. mert nincs infobox vagy a cikk további szövegében nincs említve a halálozás), akkor azt hiszem, az OH. útmutatása alkalmazható, miszerint ha a lábjegyzet a zárójeles tagra vonatkozik, akkor az írásjelen belül kell elhelyezni azt: (1900. január 1. – 1999. december 31.^[1]). ✮ Einstein2 ^vitalap 2016. június 6., 18:58 (CEST)

A gyakorlat szerint nagyon esetleges e tekintetben a használat, és épp ennek a megjelenítését szeretném majd egységesíttetni a botgazdákkal, ha kialakul itt egy konszenzusos álláspont. – Joey ^{üzenj nekem} 2016. június 6., 19:15 (CEST)

És mi a helyzet akkor, ha a forrás a születési és a halálozási adatra is vonatkozik, azaz a zárójelben szereplő adatok mindegyikére? – Puskás Zoli ^vita 2016. június 6., 22:43 (CEST)

Ha a lentebbi példád szerintiek alapján a két jelölés értelmezhető két ilyen különböző dologként (és értelmezhető, hiszen Te így értelmezed), akkor a nyitókérdést vissza is vonom, mivel ez alapján nincs egzakt válasz arra, hogy bármely esetben hol van a tapadás helye, azaz egységesítés se képzelhető el e téren. – Joey ^{üzenj nekem} 2016. június 8., 11:26 (CEST)

Az alábbi két forrásmegjelölés számomra két teljesen különböző dolgot takar:

• (Budapest, 1915. március 2. – Szeged, 1999. december 7.^[1]), illetve
• (Budapest, 1915. március 2. – Szeged, 1999. december 7.)^[1]

Mivel a forrásmegjelölés mindig szorosan a megjelölt információhoz tapad, az első jelentése számomra az, hogy a megadott forrás a halálozási adatokra vonatkozik, míg a másodiké az, hogy a születési és halálozási adatokra egyaránt. Lehet, hogy az OH nem így gondolja, de ha számomra így logikus, akkor azért gyanítom, hogy más számára is az lehet, ezért úgy gondolom, hogy mérlegelés nélkül a második formáról az elsőre „javítani” elhamarkodott lépés lenne, és – botgazdaként is mondom – határozottan ellenzem az esetleges bottal történő végrehajtását. – Puskás Zoli ^vita 2016. június 7., 11:37 (CEST)

Teljes mértékben egyetértek az előttem szólóval. Tomeczek ^Słucham! 2016. június 7., 13:44 (CEST)

Én is úgy gondolom, hogy ha a zárójelen kívül van a hivatkozás, akkor a zárójel tartalmára vonatkozik. Ezt nagyon macerás azonban javítani, mert egyenként minden forrásjelölést meg kell nézni, hogy melyik adat származik belőle. Az infoboxos megoldás jó, viszont akkor külön jelölni kell a születésre és a halálozásra vonatkozó forrást, ha a kettő ugyanaz, akkor is. – LA^pankuš 2016. június 7., 14:12 (CEST)

A minap találkoztam egy olyan botos javítással (nem bevezetőben, nem életrajzi adatnál), ahol egy összetett mondat minden tagmondata külön-külön volt forrásolva, de a bot az utolsó (pont előtti) ref-et kirakta a mondatot lezáró pont után, így ez a forrás innentől nem csak az utolsó tagmondatra, hanem a teljes mondatra vonatkozott. Nem tartottam egy szerencsés javításnak, de végül is adat nem veszett. – EniPort  ^eszmecsere 2016. június 7., 14:31 (CEST)

Hasonló esettel találkoztam, amikor a bot a zárójelen kívülre tette a jegyzetforrást, holott az kifejezetten csak a zárójelben lévő adatra vonatkozott és egészen más értelmet kapott a dolog kihelyezéssel. Vissza is csináltam. Hungarikusz Firkász ^{Ide írkássz!} 2016. június 7., 14:37 (CEST)

@EniPort: Ezzel mondjuk nem tudunk mit csinálni, mert az nem döntés kérdése, hogy a hivatkozás jelölése az írásjel elé vagy mögé kerüljön-e, hanem valamiféle szabály, amit a bot beüzemelése előtt meg is beszéltünk, és azóta is ennek megfelelően dolgozik, de azt ne kérjétek, hogy ezt a megbeszélést most megkeressem. – Puskás Zoli ^vita 2016. június 7., 14:59 (CEST)

Ez az az eset, amikor gondolkodás nélkül javítunk vélt hibákat. Wikizoli ^vita 2016. június 7., 14:34 (CEST)

Azért várjunk egy kicsit. A mondat végén lévő referencia vagy kizárólag csak az utolsó szóra vonatkozik (amit nagyjából kizártnak tartok), vagy legalábbis az utolsó tagmondatra. Abban az esetben meg a pont után van a helye. Vagyis 99,999999%-ban a pont után van a helye a refnek. – LA^pankuš 2016. június 7., 15:07 (CEST)

L. Andrásnak van igaza. Ha a tagmondat pontra végződik, akkor is a tagmondat végét jelző írásjel mögé kerül. Csak akkor kerül az írásjel elé, ha az adott szóra vonatkozik csak a hivatkozás. Az Akadémiai Kiadó tipográfiai tanácsadója a Tipográfia és helyesírás konkrétan hozza is a zárójel esetét: ha az egészre vonatkozik a lábjegyzet, akkor a zárójel után kerül a csillag vagy szám, ha az utolsó szóra, akkor a zárójel elé. – Máté ^(vitalap) 2016. június 7., 15:42 (CEST)

Egy ilyen esetben

...a díjat megnyerte 2010-ben^[1], de jelölték 2013-ban és 2014-ben is^[2].

én a pont előtt hagynám, mert a második forrás az első tagmondatról nem szól. Ha kirakom a pont mögé, akkor úgy tűnik mintha az egész mondatot forrásolná. – EniPort  ^eszmecsere 2016. június 7., 15:43 (CEST)

Hiába, a szabály az, hogy a vessző és a pont után kell lennie. – Puskás Zoli ^vita 2016. június 7., 16:07 (CEST)

+1 – Joey ^{üzenj nekem} 2016. június 8., 11:18 (CEST)

Szerintem az 1-es jegyzet ottléte pontosan azt jelzi, hogy a második jegyzet nem az egész mondatra, hanem csak arra vonatkozik, ami az 1-es után szerepel. Hungarikusz Firkász ^{Ide írkássz!} 2016. június 7., 16:12 (CEST)

Így van, ez egész pontosan ezt jelenti. – Joey ^{üzenj nekem} 2016. június 8., 11:18 (CEST)

(Két szerkesztési ütközés után) Rosszul tennéd. Első ránézésre egy pillanatig nem is értettem, hogy milyen forrás lehet arra, hogy is. Mindkét esetben az írásjel mögé kell kerüljön: „…a díjat megnyerte 2010-ben,^[1] de jelölték 2013-ban és 2014-ben is.^[2]” (Persze mint az írott nyelvben gyakorlatilag minden, ez is társadalmi konvenció kérdése. Ha nem ismered a szabályt, akkor megpróbálsz rájönni, mi is ez; ha ismered a szabályt, akkor először meglepődsz, hogy itt valami nincs rendben, és utána próbálsz rájönni, hogy mi is a helyzet. Mindkét esetben hamar értelmezhető a(z akadémiailag) „hibás” megoldás is. Viszont itt ismételten csak megegyezés alapján követjük a szabályzatokba vésett konvenciókat.) – Máté ^(vitalap) 2016. június 7., 16:14 (CEST)

Bár én másként érezem, de ezek szerint hibásan. Mindig tanul az ember . – EniPort  ^eszmecsere 2016. június 7., 16:58 (CEST)

@EniPort: Pedig egyszerű a példamondat megoldása is. Az első vesszőnél is utána kell. A forrás nyilván nem csak a 2010-es dátumot tartalmazza, hanem az állítmányt is.

...a díjat megnyerte 2010-ben,^[1] de jelölték 2013-ban és 2014-ben^[2] is.

Ebben az esetben viszont a 2013-as évszámhoz joggal tehetnék forráskérő sablont. – LA^pankuš 2016. június 8., 11:46 (CEST)