Ez a segédlet elsősorban a japán szórakoztatóipari termékek, mangák, animék, light novelek, visual novelek, videójátékok, albumok, dalok stb. címeinek helyes leírását segíti.
A japán nyelv a nem latin betűs nyelvek közé tartozik. Hogy a szavakat átültethessük a magyar nyelvhez közelebb álló latin betűs alakra, szükség van a szavak átírására. Magyarországon kétféle átírás használt: a nemzetközileg elfogadott Hepburn-féle átírás és az akadémiai magyaros átírás, mely utóbbi használatát preferálja a magyar Wikipédia is.
A japán szórakoztatóipari termékek címei változatos képet mutatnak, ugyanis számos mű kap részben vagy egészben nem japán, főként angol nyelvű címet, amit katakanával ültetnek át japán nyelvre, míg mások latin betűsen jelennek meg, emellett gyakran használnak szokatlan írásjeleket, szimbólumokat. Ebben a kavalkádban segít kiigazodni ez a segédlet.
Átírjuk magyarosan a japán nyelvű, eredetileg japán írású címmel megjelent művek címét. Ezek a címek kandzsival és/vagy hiraganával vannak írva.
Példa: 一騎当千 → Ikkitószen
Átírjuk magyarosan a vegyes címmel megjelent, részben japán című mű, japán nyelven megjelent címrészét, míg az idegen nyelvű részt meghagyjuk eredeti latin betűs formájában. Ezen címek japán nyelvű része kandzsival és/vagy hiraganával, míg az idegen nyelvű (nem japán) része katakanával vagy latin betűkkel van írva.
Példa: 聖剣の刀鍛冶（ブラックスミス） → Szeiken no Blacksmith
Meghagyjuk eredeti latin betűs formájában az eredetileg idegen, nem japán nyelvű műcímeket. Ezek a címek katakanával vagy latin betűkkel vannak írva.
Példa: スレイヤーズ → Slayers
Meghagyjuk eredeti latin betűs formájában az eredetileg latin betűs címmel megjelent műcímeket, akkor is, ha romanizált részben vagy egészben japán nyelvű címről van szó. Jellegzetességük, hogy japánban is latin betűkkel írt címmel forgalmazzák, vagy ha van japán írásjeles átiratuk, akkor még a japán szavak is az idegen nyelvek japánra történő átírására használt katakanával vannak írva.
Példa: Samurai Deeper Kyo
Meghagyjuk eredeti latin betűs formájában a Magyarországon értelemszerűen latin betűs címmel kiadott művek címeit, függetlenül, hogy milyen átírási rendszert használ.
Példa: Sakura háborúja; Onimusha: Dawn of Dreams; Ōkami
Minden esetben a hivatalos (nem rajongói!!!) magyar cím az elsődleges.
A címek kapitalizációjához fontos tudni, hogy a japán nyelv nem ismeri a kis és nagybetűt, így ennek hiányában esettől függően a magyar nyelv (nincs kapitalizáció) vagy az angol nyelv (van kapitalizáció) szabályai szerint járunk el. Természetesen minden cím kezdőbetűje kivétel nélkül nagybetűs.
aNem kapitalizáljuk az átírt japán címeket.
Példa: Karesi kanodzso no dzsidzsó
aNem kapitalizáljuk a vegyes címek japán nyelvű részét, kivéve, ha az kimondottan latin betűs és kapitalizált. Az idegen nyelvű részét viszont meghagyjuk az adott nyelv szabályai szerint, tehát az angol nyelv esetében Akapitalizáljuk.
Példa: Kaitó tensi Twin Angel; Toaru madzsucu no Index; Szeiken no Blacksmith
A/a A nem japán idegen nyelvű címeket az adott nyelv szabályai szerint kapitalizáljuk. A legtöbb ilyen cím angol nyelvű és kapitalizált, de például a francia vagy olasz címek nem kapitalizáltak.
Példa: Girls Bravo
AKapitalizáljuk az olyan angol nyelvű címeket, amelyek csupa kisbetűvel vannak szedve, illetve az angol nyelv szabályai szerint kapitalizáljuk a csupa nagybetűvel szedett angol címeket is.
Példa: only my railgun helyett Only My Railgun; DECADE helyett Decade
A/a Eredetileg latin betűs címeknél megtartjuk az eredeti írásmódot, a legtöbb ilyen cím angol nyelvű és kapitalizált.
Példa: Samurai Deeper Kyo
A/a Magyar címeknél szintén megtartjuk annak eredeti írásmódját, a magyar címek többnyire nem kapitalizáltak.
Példa: Sakura háborúja; Yu Yu Hakusho – A szellemfiú; Keretbe Zárt Világ
Vigyázz!. A címekben előforduló tulajdonnevek, például szereplők nevei természetesen mindig nagybetűvel írandók bármelyik fenti esetről van is szó.
megjegyzés: Az angol nyelv szabályai szerint a címek minden szavát nagy kezdőbetűvel írjuk, kivéve a kötőszavakat (and, but, or, nor), a prepozíciókat (of, to, in, at, for, on, over), a névelőket (an, a, the), a főnévi igenév előtagját (to), de nagy kezdőbetűvel írjuk a rövid igéket (Is, Are, Be, Do) és a névmásokat (Me, It, His). Ha a prepozíció egy szókapcsolat, kifejezés része, akkor a prepozíciót is nagy kezdőbetűvel írjuk (pl. Turn On the Radio).
A japán címekben gyakran előfordulnak speciális írásjelek, amelyek lehetnek csak szövegbeli kiemelések, de bizonyos esetekben át kell írni őket a magyar nyelvvel kompatibilis írásjelekre:
『』 → ’’ (szövegbeli kiemelés, címek esetén gyakori, a Wikipédián ekkor nem jelöljük csak dőlttel szedjük)
「」 → »« (szövegbeli kiemelés, címek esetén gyakori, a Wikipédián ekkor nem jelöljük csak dőlttel szedjük)
【】 → szövegbeli kiemelés, nem jelöljük
hosszúkötő (—), rövidkötő (-) → zárójel () vagy hosszúkötő (–)
tilde (～), hullámvonal (〜) → albumok, filmek, televíziós sorozatok és könyvek esetében kettőspont (:) vagy hosszúkötő (–); dalok, televíziós sorozatok epizódjai és egyéb média esetében zárójel ()
・ → szótagot jelöl, bizonyos esetekben egy-egy szó betűi közé illesztik, ekkor átírásban nem jelöljük
。 → mondat végi pont
★☆♡♠♣♥♦♪♫†✓ → szimbólumok, átíráskor többnyire csak szótaggal jelöljük
Példák:
CHE.R.RY → Cherry (dal)
LØVE (中島美嘉のアルバム) → Love (Nakashima Mika-album)
m・a・z・e → Maze (Koda Kumi-dal)
BEST〜first things〜 → Best: First Things
I miss you 〜時を越えて〜 → I Miss You (Toki o koete)
LEVEL5-judgelight- → Level5 (Judgelight)''
A stilizált cím zárójelbeli feltüntetése mindig ajánlott.
