Mamenchisaurus

Mamenchisaurus
	Evolúciós időszak: 160–155 Ma PreꞒ Є O S D C P T J K Pg N ↓ késő jura
	A Mamenchisaurus rekonstrukciója
	Természetvédelmi státusz
	Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Osztály:	Hüllők (Reptilia);
Öregrend:	Dinoszauruszok (Dinosauria);
Rend:	Hüllőmedencéjűek (Saurischia);
Alrend:	Sauropodomorpha;
Alrendág:	Sauropoda;
Család:	Mamenchisauridae;
Nem:	Mamenchisaurus; Young, 1954
Fajok
	M. constructus Young, 1954 (típus); M. hochuanensis Young & Zhao, 1972; M. sinocanadorum Russell & Zheng, 1994; M. youngi Pi, Ouyang & Ye, 1996; M. anyuensis He et al., 1996; M. jingyanensis Zhang, Li & Zeng, 1998;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Mamenchisaurus témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Mamenchisaurus témájú médiaállományokat és Mamenchisaurus témájú kategóriát.

A Mamenchisaurus (jelentése 'Mamenchi-gyík', a kínai 马 / mǎ 'ló', 门 / mén 'kapu', 溪 / qi / xī 'folyó, patak' és az ógörög σαυρος / szaürosz 'gyík' szavak összetételéből^[1]) egy négy lábon járó növényevő sauropoda dinoszaurusz, melynek legtöbb faja a késő jura időszak tithon korszakában, mintegy 145–150 millió évvel ezelőtt élt. Rendkívül hosszú nyakáról vált ismertté.

Felfedezés

A Mamenchisaurus első, részleges fosszilis csontvázát 1952-ben, egy autópálya építése közben fedezték fel, a kínai Szecsuanban. Nevét az ismert kínai őslénykutató, C. C. Young (más néven Yang Zhongjian Jang Csung-csien) alkotta meg, 1954-ben. Az első példány (a típuspéldány) 22 méter hosszú, a nyaka hossza pedig ennek mintegy felét teszi ki, ami kora leghosszabb nyakú állatává tette. 19 csigolyát fedeztek fel (ami szintén rekord) a nyaki bordák mentén. 1972-ben felfedezték a Mamenchisaurus második faját (az M. hochuanensist), melyhez 9,5 méteres nyak tartozott.^[2]

Hosszú nyakú sauropodák az észak-amerikai kontinensről is ismertek, ahol 1994-ben, az Egyesült Államokban megtalálták a Sauroposeidont, melynek 10,5–11,5 méteresre becsült nyaka valamelyest elmarad a korábban ismertté vált 13–14 méteres nyakú Supersaurusé mögött.^[3]

1993-ban leírás készült az M. sinocanadorumról; ez a faj rendelkezett a leghosszabb, 4,1 méteres nyaki bordával az összes leírt sauropoda dinoszaurusz közül. Ennek hosszúsága meghaladta a Sauroposeidon nyaki bordájáét, ami elérte a 3,42 métert.^[4]

Elnevezés

Ágaskodó helyzetben felállított *Mamenchisaurus* fosszília, a Field Természetrajzi Múzeumban (Field Museum of Natural History)

Nevét első lelőhelye, a szecsuani Mǎmíngxī (Maminghszi) (马鸣溪) melletti építkezési hely, a Jinsha (Csinsa) (金沙江) folyónál levő átkelőhely után kapta (ami a Jangce folyó legnyugatabbi, Yibin (Jipin) (宜宾) mellett levő vízgyűjtő folyójánál található). Azonban a Young kiejtéséből adódó félreértés miatt a lelőhely neve, Mǎmíngxī (马鸣溪 'lónyerítő patak') helyett Mǎménxī (Mamenhszi) (马门溪 'lókapu patak') lett.^[5]

A tény, hogy az első Mamenchisaurus fosszíliát egy építkezésen fedezték fel, Youngot arra az elhatározásra vezette, hogy a típusfajt Mamenchisaurus constructusnak nevezze el.

Fajok

M. anyuensis He, Yang, Cai, Li & Liu, 1996: Körülbelül 21 méter hosszú. A Suining (Szujning) és a Penglaizhen (Penglajcsen) Formációból is ismert.^[6]
M. constructus Young, 1954: (a típusfaj) A holotípus példány, amely egy részleges csontváz.
?M. fuxiensis Hou, Zhao & Chu, 1976: Egy részleges csontváz, koponyadarabokkal. Az eredeti neve Zigongosaurus, és lehet, hogy egy másik nemhez tartozik.
M. hochuanensis Young & Zhao, 1972: Négy részleges csontváz. A Shaximiao (Sahszimiao) Formációból ismert, és 22 méter hosszú.^[2]
M. sinocanadorum D. Russell & Zheng, 1994: Egy részleges koponya, különálló csontokkal. Lehetséges, hogy ez a legnagyobb faj, a hossza eléri a 35 métert.
M. youngi Pi, Ouyang & Ye, 1996: A Mamenchisaurus youngi Xinmin (Hszinmin) megyei Zigongban, a kínai Szecsuan tartományban került elő, 1989-ben.^[7] A 16 méteres fosszíliához 6,5 méteres nyak tartozik, így aránylag kicsinek számít a Mamenchisaurus fajok között. A fajt C. C. Young tiszteletére nevezték el.

M. jingyanensis Zhang, Li & Zeng, 1998: A Shaximiao Formációból ismert, és a becsült hossza 20–26 méter.^[8]

Popkulturális hatás

A Mamenchisaurust megemlítik az Alias című televíziós sorozat 3. évadának 20. részében, melyben Sydney Bristow egy múzeumba beépülve egy dinoszaurusz kiállításon dolgozik.
A Mamenchisaurus látható Az elveszett világ: Jurassic Park (The Lost World: Jurassic Park) című film egyik jelenetében.

Jegyzetek

↑ Ben Creisler: Dinosauria Translation and Pronunciation Guide M. [2007. december 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. október 5.)
↑ ^a ^b Young, C.C., and Zhao, X.-J. (1972). „Mamenchisaurus hochuanensis sp. nov.”. Institute of Vertebrate Paleontology and Paleoanthropology Monographs A, 8, 1–30. o.
↑ Wedel, M.J., and Cifelli, R.L. (2005). „Sauroposeidon: Oklahoma’s native giant”. Oklahoma Geology Notes 65 (2), 40–57. o.
↑ Wedel, Mathew J., Richard L. Cifelli, and R. Kent Sanders (2000). „Osteology, paleobiology, and relationships of the sauropod dinosaur Sauroposeidon”. Acta Palaeontologica Polonica 45, 343–388. o.
↑ Origin of the Mamenchisaurus name (kínai nyelven). Beijing Museum of Natural History website. [2007. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. október 5.)
↑ He, Xinlu, Yang, Suihua,; Cai, Kaiji; Li, kui; Liu, Zongwen (1996). „A new species of sauropod, Mamenchisaurus anyuensis sp. nov.” (PDF). Papers on Geosciences contributed to the 30th Geological Congress, 83–86. o. (Hozzáférés: 2009. október 5.)
↑ Ouyang, H., Ye, Y.. The First Mamenchisaurian Skeleton with Complete Skull: Mamenchisaurus youngi ((in chinese with english summary) nyelven). Chengdu: Sichuan Science and Technology Press, 111 pp + 20 tábla. o. (2002)
↑ Zhang, Yihong, Li, kui; Zeng, Qinghua (1998). „'A new species of sauropod from the Late Jurassic of the Sichuan Basin (Mamenchisaurus jingyanensis sp. nov.)'”. Journal of the Chengdu University of Technology 25 (1), 61–68. o.

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Mamenchisaurus című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Ez a szócikk a kínai nevek pinjin átírását használja, kivéve a magyaros átírásban meghonosodott neveket.

További információk

'Mamenchisaurus constructus'. DinoData. (Hozzáférés: 2009. október 5.)

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Ben Creisler: Dinosauria Translation and Pronunciation Guide M. [2007. december 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. október 5.)

[young&zhao1972-2] Young, C.C., and Zhao, X.-J. (1972). „Mamenchisaurus hochuanensis sp. nov.”. Institute of Vertebrate Paleontology and Paleoanthropology Monographs A, 8, 1–30. o.

[wedel&cifelli2005-3] Wedel, M.J., and Cifelli, R.L. (2005). „Sauroposeidon: Oklahoma’s native giant”. Oklahoma Geology Notes 65 (2), 40–57. o.

[4] Wedel, Mathew J., Richard L. Cifelli, and R. Kent Sanders (2000). „Osteology, paleobiology, and relationships of the sauropod dinosaur Sauroposeidon”. Acta Palaeontologica Polonica 45, 343–388. o.

[5] Origin of the Mamenchisaurus name (kínai nyelven). Beijing Museum of Natural History website. [2007. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. október 5.)

[Heal1996-6] He, Xinlu, Yang, Suihua,; Cai, Kaiji; Li, kui; Liu, Zongwen (1996). „A new species of sauropod, Mamenchisaurus anyuensis sp. nov.” (PDF). Papers on Geosciences contributed to the 30th Geological Congress, 83–86. o. (Hozzáférés: 2009. október 5.)

[7] Ouyang, H., Ye, Y.. The First Mamenchisaurian Skeleton with Complete Skull: Mamenchisaurus youngi ((in chinese with english summary) nyelven). Chengdu: Sichuan Science and Technology Press, 111 pp + 20 tábla. o. (2002)

[Zhangetal1998-8] Zhang, Yihong, Li, kui; Zeng, Qinghua (1998). „'A new species of sauropod from the Late Jurassic of the Sichuan Basin (Mamenchisaurus jingyanensis sp. nov.)'”. Journal of the Chengdu University of Technology 25 (1), 61–68. o.

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]