Neogén

	Neogén; (23,03 – 2,58 millió évvel ezelőtt)
Előző időszak	Következő időszak
Paleogén	Negyedidőszak
	PreꞒ Є O S D C P T J K Pg N ↓
	Környezeti jellemzők; (átlagos értékek az időegységen belül)
O2	21.5 % – a mai szint 108 %-a
CO2	280 ppm – az iparosodás előtti szint 1-szerese
Hőmérséklet	14 °C – 0 °C-kal tér el a mai szinttől
	Idővonal
	Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
	A kainozoikum idő eseményei m • v • sz -65 — – -60 — – -55 — – -50 — – -45 — – -40 — – -35 — – -30 — – -25 — – -20 — – -15 — – -10 — – -5 — – 0 — Neogén Paleogén Kréta Zanclai Messinai Tortonai Serravallei Langhei Burdigaliai Aquitaniai Katti Rupeli Priabonai Bartoni Lutetiai Ypresi Thaneti Selandi Dániai N N; e; o; g; é; n P; a; l; e; o; g; é; n P. Pl; io. M; i; o; c; é; n O; l; i; g; o; c. E; o; c; é; n P; a; l; e; o; c. ← 6 ← 7 ← 8 ← 9 ← 10 ← 11 5,332 –; 3,600 Ma 7,246 –; 5,332 Ma 11,608 –; 7,246 Ma 13,82 –; 11,608 Ma 15,97 –; 13,82 Ma 20,43 –; 15,97 Ma 23,03 –; 20,43 Ma 28,4 ± 0,1 –; 23,03 Ma 33,9 ± 0,1 –; 28,4 ± 0,1 Ma 37,2 ± 0,1 –; 33,9 ± 0,1 Ma 40,4 ± 0,2 –; 37,2 ± 0,1 Ma 48,6 ± 0,2 –; 40,4 ± 0,2 Ma 55,8 ± 0,2 –; 48,6 ± 0,2 Ma 58,7 ± 0,2 –; 55,8 ± 0,2 Ma ~61,1 –; 58,7 ± 0,2 Ma ~65,5 ± 0,3 – ~61,1 Ma ← 1 ← 2 ← 3 ← 4 ← 5 Kainozoikum; Mezozoikum; NNegyedidőszak; P.Pleisztocén; Plio.Pliocén; 1K-T esemény; 2Paleocén-eocén; hőmérsékleti maximum; 3Az Antarktisz első; állandó jégtakarója; 4Messinai sókrízis; 5Az észak-amerikai préri; kiterjedése; 6Piacenzai (3,600 – 2,588 Ma); 7Gelasi (2,588 – 1,806 Ma); 8Calabriai (1,806 – 0,781 Ma); 9Ioni (0,781 – 0,126 Ma); 10Felső (0,126 – 0,0117 Ma); 11Holocén (0,0117 Ma – ); A kainozoikum eseményeinek; hozzávetőleges idővonala.; A skálán az évmilliók láthatók.;

A neogén földtörténeti időszak, amely 23,03 millió évvel ezelőtt kezdődött a paleogén időszak után, és 2,588 millió évvel ezelőtt ért véget a negyedidőszak kezdetekor, amely ma is tart.^[6]

Éghajlat

Az éghajlat a neogén idején valamelyest lehűlt és ez a folyamata a 2,5 millió évvel ezelőtt kezdődött negyedidőszak kontinentális eljegesedésében csúcsosodott ki.

Ősföldrajz

A kontinensek ekkorra már nagyjából mai elhelyezkedésüket érték el, a legjelentősebb neogén időszaki esemény Észak-Amerika és Dél-Amerika összekapcsolódása volt a késő pliocén korszakban.

Élővilág

A neogén idején jelentős fejlődésen mentek keresztül az emlősök és a madarak, míg más élőlények kevesebbet változtak.

Tagolása

Az időszakot az alábbi két korra tagolják (a korábbitól a későbbi felé haladva):

Miocén kor: 23,03 – 5,333 Ma
Pliocén kor: 5,333 – 2,58 Ma

Régebbi tagolás

A neogént néha késő harmadidőszak, a paleogént kora harmadidőszak néven is említik. Ez egy korábbi felosztást tükröz, amely harmadidőszak alatt a mai felosztás szerinti paleogént és a neogén jó részét értette, a pleisztocén és a holocén (jelenkor) korszakok pedig a negyedidőszak részeiként szerepeltek. A tudósok ezt a régebbi felosztást többnyire már nem használják, mivel a paleogén-neogén felosztásban az időszakok hosszúságban jobban összemérhetők a korábbi földtörténeti korokkal.

Negyedidőszak-vita

Hagyományosan a ma neogénként ismert időszak korábban véget ért, a végét negyedidőszak néven emlegették és sok időskálán ma is ez a felosztás szerepel. Egyes geológusok máig ragaszkodnak ehhez a felosztáshoz, mások szerint a negyedidőszak a neogén része. Vannak, akik szerint a korábbi korok időtartamaival sokkal inkább összhangban állna, ha a jelenleg is tartó kainozoikum időt csak három (paleogén, neogén és negyedidőszak) – esetleg a negyedidőszak kihagyásával kettő – korra bontanák a jelenlegi hét helyett. Az ICS ajánlás az, hogy a negyedidőszak legyen a neogén alidőszaka 2,588 millió évvel ezelőtti kezdődátummal. A Negyedidőszak Kutatás Nemzetközi Uniójának ellenjavaslata az volt, hogy a neogén, illetve a pliocén végződjön 2,588 millió évvel ezelőtt, a gelasi kor kerüljön a pleisztocénbe, a negyedidőszakot pedig ismerjék el a kainozoikum harmadik időszakának. Ezt a javaslatot a 2,588 millió évvel ezelőtt történt éghajlati, oceanográfiai és biológiai változásokat felhasználó érvekkel támasztják alá, illetve az ugyanekkor történt Gauss-Matuyama fordulat (a Föld mágneses sarkainak megfordulása) jelenségével való összefüggésekkel.