Ugrás a tartalomhoz

Dzsahángír mogul sah

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dzsahángír

Mogul sah
Uralkodási ideje
1605. október 15. 1627. november 8.
KoronázásaAgra
1605. október 24.
ElődjeAkbar
UtódjaDzsahán
Életrajzi adatok
UralkodóházTimurid dynasty
Született1569. szeptember 20. (J: VIII. 31.)
Agra
Elhunyt1627. november 8. (J: XI. 8.) (58 évesen)
  • Rajauri
  • Bhimber
  • Mughal Kashmir
NyughelyeLahor
ÉdesapjaNagy Akbar mogul sah
ÉdesanyjaMariam-uz-Zamani
Testvére(i)
  • Prince Daniyal
  • Murad Mirza of Hindustan
Házastársa
  • Manbhawati Bai
  • Sahib Jamal
  • Jagat Gosain
  • Malika Jahan
  • Nur-un-Nissa Begum
  • Khas Mahal
  • Saliha Banu Begum
  • Nur Jahan
Gyermekei
A Wikimédia Commons tartalmaz Dzsahángír témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Dzsahángír mauzóleuma, Shahdara Bagh, Lahor

Dzsahángír (dévanágari:नूरुद्दीन सलीम जहांगीर , magyaros átírásban: Núruddín Szalím Dzsahángír, perzsa: Világhódító), (1569. szeptember 20.1627. november 8.) a Mogul Birodalom uralkodója (padisah) volt (1605. november 3.1627. október 28., a birodalomalapító Bábur dinasztiájából, Nagy Akbar fia és utóda. A trónon fia, Sáh Dzsahán követte.

Fiatalkora

[szerkesztés]

Szálim apjának harmadik fia volt, a legidősebb azok közül, akik megérték a felnőttkort. Két idősebb testvére, Hasszán és Husszein, az ikrek, meghaltak gyermekkorukban. Rádzsput hercegnő, Dzsodabaj – született Rádzskumari Hira Kunvari – Amber rádzsájának, Rádzsa Bharmal-nak a legidősebb lánya. Agra mellett, Fatehpur Szíkri erődjében született.

Akbar a lehető legjobb képzést adta fiának. Tanult fárszi, arab, török és urdu nyelvet, történelmet, számtant, földrajztudományt és más tudományokat olyan tanároktól, mint a híres katona és tudós Abdur Ráhim Kanikanán.

Tízezer főnek parancsoló (Das-Hazari) manszabdárnak nevezték ki – a császár utáni legmagasabb katonai rang –, és 1581-ben önállóan irányított egy ezredet a Kabul elleni hadjáratban. Manszabját tizenkétezerre emelték, amikor 1585-ben eljegyezte unokatestvérét Manbhavati Bait, Amber rádzsájának (Bhagavan Dász) lányát. Bhagvan Dasz Rádzsa Bharmal fia és Rádzskumari Hira Kunvari testvére volt. Az esküvőre 1585. február 13-án került sor, a házasság gyümölcse volt Khuszrau Mirza. Ezután gyors ütemben még számos mogul és rádzsput hercegnőt vehetett el, akik közül egyik kedvence volt Manmati akitől Khurram herceg, a későbbi Sáh Dzsahán született, aki utóda lett a trónon.

1600-ban Akbar egy hadjáraton volt távol, amikor otthon fia, Szálim nyíltan fellázadt, és magát nyilvánította császárnak. Akbar azonnal hazatért és helyreállította a rendet. Egy ideig Akbar úgy gondolta, hogy Szálim helyett annak fia, saját unokája, Khuszrau lesz a trón örököse, végül azonban Szálim lépett a trónra mint padisah 1605. november 3-án.

Uralkodása

[szerkesztés]

Dzsahángír uralkodása elején először el kellett, hogy hárítsa fia, Khuszrau trónigényét. 1606-ban legyőzte őt és Agra erődjébe záratta. 1607-ben, egy a meggyilkolására szőtt összeesküvés leleplezése után fiát megvakíttatta, bár az nem vesztette el teljesen a látását. Az egyik összeesküvő tiszt Sír Afgán Kán özvegyét, Marunisszát háremébe hozatta – 1611-ben vette feleségül – a Núr Dzsahán („a világ fénye”) nevet adva neki. Ugyancsak 1607-ben megölette az ötödik szikh gurut, Ardzsan Dévet és elkoboztatta a vagyonát, mert az a hír járta, hogy megáldotta Khuszraut.

Dzsahángír 1614-ben egy nagylelkű békével befejezte Mevár rádzsput fejedelemség ellen vívott évszázados háborút. 1611 után az udvari politikában nagyban hallgatott legújabb felesége Núr Dzsahán, és annak apja és fivére, valamint a Manmatitól született fia, Khurrám herceg, a későbbi Sáh Dzsahán tanácsaira.[1] Ez a helyzet egészen 1622-ig tartott, amikor Khurrám fellázadt és egy összeesküvés keretében meggyilkoltatta Khuszraut, hogy megszabaduljon tőle, mint a trónra aspiráló vetélytárstól. A perzsa szafavidák kihasználták a lehetőséget, és elfoglalták Kandahárt, amivel a Mogul Birodalom elvesztette az Afganisztánt, Perzsiát és Közép-Ázsiát összekötő kereskedelmi utak feletti ellenőrzést.

Dzsahángír nagyivó és ópiumfogyasztó volt, ami végül tönkretette egészségét. Ezt akarta kúrálni, amikor Kasmírba utazott, onnan visszatérőben Lahor felé halt meg 1628-ban.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. [1] Mogul Birodalom a Terebess honlapján

Források

[szerkesztés]
  • Az emberiség krónikája. Szerk. Bodo Harenberg. 5. bőv. kiad. Budapest: Officina Nova. 1994. ISBN 963-8185-76-7  
  • Francis Robinson: Az iszlám világ atlasza. Ford. Dezsényi Katalin. Budapest: Helikon; Magyar Könyvklub. 1996. ISBN 963-208-384-9  
  • Klaus-Jürgen Matz: Ki mikor uralkodott, kormányzott? (Magyar Könyvklub 2003) ISBN 963-547-849-6

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]


Előző uralkodó:
Akbar
Következő uralkodó:
Sáh Dzsahán