Trnopolje
| Trnopolje | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Prijedor |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 52 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 2662 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 121,0 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 22,0 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 56′ 48″, k. h. 16° 47′ 19″44.946700°N 16.788600°EKoordináták: é. sz. 44° 56′ 48″, k. h. 16° 47′ 19″44.946700°N 16.788600°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Trnopolje (szerbül: Трнопоље), falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, Prijedor községben, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina északnyugati részén, a Potkozarje területén, Banja Lukától légvonalban 35, közúton 48 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 8, közúton 10 km-re délkeletre, 150 – 160 méteres tengerszint feletti magasságban, a Kozara-hegység és a Saničani-tó közötti sík vidéken fekszik. Több, kis településből áll.
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 576 | 600 |
| Bosnyák | 2667 | 1912 |
| Horvát | 43 | 11 |
| Jugoszláv | 48 | 1 |
| Egyéb | 369 | 138 |
| Összesen | 3703 | 2662 |
Története
[szerkesztés]Trnopoljét a második világháború előtt Trnjaninak hívták. A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Prijedori járáshoz és Kozarac községhez tartozó településnek 32 háztartása és 154 muszlim lakosa volt.[4] 1910-ben a Kozaraci járáshoz és Kozarac községhez tartozó településen 88 háztartást, 405 muszlim, 40 római katolikus és 49 görög katolikus lakost találtak.[5]
A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett. 1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt, 1963-ig Kozarac községhez tartozott. A boszniai háború idején a település a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. A háború alatt a települést 1992-ben teljesen lerombolták, a bosnyák lakosságot elűzték. A száműzött bosnyákok egy része 1999-ben visszatért, és újjáépítette a helyi mecsetet. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település Prijedor község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Trnopoljén a bosznia-hercegovinai háború idején szerb katonai és rendőri hatóságai által létesített koncentrációs tábor működött. A tábor 1992 májusától novemberéig működött. Fennállásának minden pillanatában 4-7000 bosnyákot és horvátot tartottak fogva a táborban, és ez szolgált kiindulópontként a tömeges deportálásokhoz, főként nők, gyerekek és idősek körében. Becslések szerint a tábor fennállásának körülbelül fél éve alatt körülbelül 30 000 fogoly ment át rajta. A táborban elkövetett visszaélések széles listája létezik, a különféle kínzásoktól a nemi erőszakon át a gyilkosságig. A fogságban mintegy kilencven foglyot öltek meg. A volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszék (ICTY) több szerb ellen is vádat emelt a táborban elkövetett bűncselekmények miatt. A bosznia-hercegovinai háború befejezése után Slobodan Milošević szerb államfő vádiratában is szerepeltek a trnopoljei bűncselekmények, de ő még a per befejezése előtt meghalt.
- Trnopolje első mecsete vályogból és fa minarettel épült a gyülekezet szélén fekvő Elezovići és Hodžići falvak határán. Ezt a mecsetet a gyülekezet helyi kézművesei, Karanfil Sivac és rokonai építették. 1929. augusztus 2-án. soha nem látott viharos szél volt, ami a mecset minaretjét is ledöntötte. Így a trnopoljei mecset 41 évig minaret nélkül állt. A mecset állapota is nagyon leromlott, így új mecsetet kellett építeni. A gyülekezet többsége támogatta, hogy a mecset új helyen, a gyülekezet közepén épüljön fel. Az új mecsetet 1971-ben nyitották meg. A mecset elég nagy volt, a környéken csak a kozaraci mecset volt nagyobb nála. A mecset mellett új imámlakás is épült. 1992-ben ezt a mecsetet is lerombolták a szerb fegyveresek. A régi, minaret nélkül álló mecset azonban megmaradt és ez után az új mecset felépítéséig ezt használták. Az új mecset 2001-ben épült, majd később felépült a minaret is és az imámlakás is.[6]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20486
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20486
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Prijedor (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. október 2.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 53. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 198. o.
- ↑ Prvi džematski iftar u Trnopolju. kozarac.eu . (Hozzáférés: 2024. október 30.)
További információk
[szerkesztés]
