Saničani
| Saničani | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Prijedor |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 52 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 605 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 197,1 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 8,28 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 55′ 02″, k. h. 16° 45′ 50″44.917200°N 16.763900°EKoordináták: é. sz. 44° 55′ 02″, k. h. 16° 45′ 50″44.917200°N 16.763900°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Saničani (szerbül: Саничани), falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, Prijedor községben, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina északnyugati részén, Banja Lukától légvonalban 38, közúton 62 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 8, közúton 10 km-re délkeletre, 145 – 185 méteres tengerszint feletti magasságban, a Saničani-tó déli partján elhelyezkedő, enyhén dombos területen fekszik. Több településrészből áll. A Saničani-tavat a Gomjenica-patak látja el vízzel. A Gomjenica Kremenovići felől fordul nyugat felé, átfolyik a tágas Prijedori-Omari medencén, amely 8 km hosszú, majd északnyugat felé folytatja folyását, egészen Prijedrig kanyarog, és ott 13 km megtétele után jobb oldali mellékfolyóként, 133 m magasságban ömlik a Szanába. Ezen a részen épült a tágas Saničani-tó, mely a Prijedortól délkeletre létrehozott mesterséges tavak legnagyobbika.
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 587 | 594 |
| Bosnyák | 3 | 0 |
| Horvát | 9 | 4 |
| Jugoszláv | 24 | 1 |
| Egyéb | 2 | 6 |
| Összesen | 625 | 605 |
Története
[szerkesztés]A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Prijedori járáshoz, és Prijedor községhez tartozó településnek 45 háztartása és 264 ortodox szerb lakosa volt.[4] 1910-ben a községben 52 háztartást 281 ortodox szerb, 4 katolikus és 1 görög katolikus lakost találtak.[5] A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a községnek 51 háztartása és 297 lakosa volt.[6]Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett.
1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt. A helyiek a mezőgazdaságból éltek egészen addig, amíg néhány szakértő megépíttette a „Ribnjak” tavat, ami teljesen megváltoztatta a régió klímáját. A boszniai háború idején a település a Boszniai Szerb Köztársasághoz tartozott. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település Prijedor község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Kultúra
[szerkesztés]- KUD Saničani Prijedor Kulturális és Művészeti Egyesület
Sport
[szerkesztés]- FK Sloga Saničani labdarúgóklub
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20486
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20486
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Prijedor (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. október 2.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 53. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 196. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 112. o.
További információk
[szerkesztés]
