Gornja Dragotinja
| Gornja Dragotinja | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Prijedor |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 52 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 309 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 17,9 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 17,26 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 02′ 23″, k. h. 16° 36′ 53″45.039700°N 16.614700°EKoordináták: é. sz. 45° 02′ 23″, k. h. 16° 36′ 53″45.039700°N 16.614700°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Gornja Dragotinja (szerbül: Горња Драготиња), falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, Prijedor községben, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina északnyugati részén, Banja Lukától légvonalban 54, közúton 67 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 9, közúton 14 km-re északnyugatra, a Szana jobb partján fekvő Potkozarje dombvidékén, 130 – 300 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik. Több, szétszórt, kis településből áll. Áthalad rajta a Prijedort Novi Graddal összekötő főútvonal és vasútvonal.
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 515 | 302 |
| Bosnyák | 2 | 0 |
| Horvát | 0 | 1 |
| Jugoszláv | 3 | 0 |
| Egyéb | 0 | 6 |
| Összesen | 520 | 309 |
Története
[szerkesztés]Dragotinja település már a középkorban is létezett. Andrija Zirdum kutatásai szerint 1334-ben már plébánia székhelye volt és már állt a Szűz Mária tiszteletére szentelt plébániatemploma.[4]
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1910-ben Dragotinja községben 172 háztartást 1276 ortodox szerb, 12 muszlim és 3 katolikus lakost találtak.[5] A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben Dragotinja községnek 183 háztartása és 1315 lakosa volt.[6] Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett.
1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt. 1963-ig Ljubija község része volt. A boszniai háború idején a település a Boszniai Szerb Köztársasághoz tartozott. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település Prijedor község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került. A településen regionális általános iskola, szociális központ és kőbánya működik.[7]
Kultúra
[szerkesztés]- Gornja Dragotinja különleges látványossága a „Dragotinja est”, amelyen megválasztják a „Dragotinja Hercegség” hercegét.
- A Szerb Köztársaság rádió-televíziója 2011 októberében Gornja Dragotinjában rögzítette a „Vez” című műsor első epizódját, amelyet a Szerb Köztársaság népi és eredeti hagyományainak szenteltek.[8]
Sport
[szerkesztés]- Gornja Dragotinjában hosszú éveken át működött a „Karan” futballklub, a stadiont pedig, ahol játszottak, a honvédő háborúban meghalt játékosról „Ljuban Marjanović – Ljupče” néven nevezték.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20486
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20486
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Prijedor (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. október 2.)
- ↑ SREDNJOVJEKOVNE CRKVE U BiH DO 1463. GODINE. ivanlovrenovic.com . (Hozzáférés: 2024. október 11.)
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 196. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 112. o.
- ↑ Српскa енциклопедијa (2011) - Горња Драготиња
- ↑ Вез (szerb nyelven). Радио-телевизија Републике Српске, 2011. október 2. (Hozzáférés: 2011. október 2.)
További információk
[szerkesztés]
