Gornji Orlovci
| Gornji Orlovci | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Prijedor |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 52 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 512 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 110,2 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 6,64 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 59′ 49″, k. h. 16° 46′ 25″44.996900°N 16.773600°EKoordináták: é. sz. 44° 59′ 49″, k. h. 16° 46′ 25″44.996900°N 16.773600°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Gornji Orlovci (szerbül: Горњи Орловци), falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, Prijedor községben, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina északnyugati részén, a Potkozarje területén, Banja Lukától légvonalban 41, közúton 50 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 3, közúton 4 km-re keletre, 150 – 220 méteres tengerszint feletti magasságban, az Orlovača-patak mentén, enyhén dombos területen fekszik. Több, kis település tartozik hozzá.
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 408 | 491 |
| Bosnyák | 3 | 3 |
| Horvát | 3 | 9 |
| Jugoszláv | 29 | 0 |
| Egyéb | 13 | 9 |
| Összesen | 456 | 512 |
Története
[szerkesztés]A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. Az évszázados oszmán uralom 1878. szeptember 6-án ért véget, amikor osztrák-magyar csapatok vonultak be Kozaracra és a szomszédos Prijedorra. 1910-ben a Prijedori járáshoz tartozó Orlovci településen 106 háztartást, 726 ortodox szerb, 1 római katolikus és 4 görög katolikus lakost találtak.[4]
A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben Orlovci községnek 125 háztartása és 736 lakosa volt.[5] Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett. 1941. június 25-én ebben a faluban tartották a KPJ-tagok pártkonferenciáját a kozarai és a krajnai felkelésről. 1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része. A boszniai háború idején a település a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település Prijedor község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Nevezetességei
[szerkesztés]Osztrogi Szent Vaszilij tiszteletére szentelt pravoszláv templomát 2021-ben szentelték fel. A plébánia épülete 2023-ben létesült, addig a templom a projedori Szentháromság plébánia filiája volt. A templom Donji és Gornji Orlovci határán épült.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20486
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20486
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Prijedor (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. október 2.)
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 196. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 112. o.
További információk
[szerkesztés]
