Kamičani
| Kamičani | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Prijedor |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 52 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 2915 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 330,8 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 8,81 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 57′ 15″, k. h. 16° 51′ 44″44.954200°N 16.862200°EKoordináták: é. sz. 44° 57′ 15″, k. h. 16° 51′ 44″44.954200°N 16.862200°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kamičani témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kamičani (szerbül: Камичани), falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, Prijedor községben, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina északnyugati részén, a Potkozarje területén, Banja Lukától légvonalban 33, közúton 40 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 11, közúton 13 km-re keletre, 220 – 300 méteres tengerszint feletti magasságban, a Kozara-hegység délnyugati lejtőin fekszik.
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 24 | 44 |
| Bosnyák | 3014 | 2823 |
| Horvát | 9 | 2 |
| Jugoszláv | 4 | 0 |
| Egyéb | 64 | 46 |
| Összesen | 3115 | 2915 |
Története
[szerkesztés]A régészeti leletek tanúsága szerint Kamičani területe már a késő bronzkor óta folyamatosan lakott volt. A „Crkvena” lelőhelyen őskori, ókori és középkori építmények maradványai is megtalálhatók.[4]
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Prijedori járáshoz és Kozarac községhez tartozó településnek 150 háztartása, 842 muszlim és lakosa volt.[5] 1910-ben a Kozaraci járáshoz és Kozarac községhez tartozó településen 248 háztartást és 1302 muszlim 3 ortodox szerb, 71 római katolikus és 59 görög katolikus lakost találtak.[6]
A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett. 1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt, 1963-ig Kozarac községhez tartozott. A boszniai háború idején a település a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. A háború alatt a települést 1992-ben teljesen lerombolták, a bosnyák lakosságot elűzték. A száműzött bosnyákok egy része 1999-ben visszatért, és újjáépítette a helyi mecsetet. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település Prijedor község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Crkvena – őskori erődített település maradványai ókori és középkori védelmi létesítményekkel. A lelőhely a Kulina-patak torkolata feletti domb platóján található. Az őskori erőd maradványai a plató északkeleti és nyugati szélén találhatók, míg a déli oldalon védelmi célokat szolgáló tumulus látható. Az őskori település korát a késő bronzkorra és a vaskorra teszik. A plató északi oldalán római épületmaradványok (falak, malter, tégla), valamint középkori építőanyagok és cseréptöredékek találhatók.[4]
- Az osztrák-magyar időszakban (1896 előtt) épült kamičani mecsetet 1990-ben a háború előestéjén renoválták. A Prijedori Iszlám Közösség iratai szerint a mecsetet 1992 nyarán a szerb fegyveresek lerombolták. A háború után a falu visszatérő lakói újjáépítették.[7]
- Az itteni emlékközpontban temették el az 1992-es prijedori mészárlás áldozatait.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20486
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20486
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Prijedor (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. október 2.)
- ↑ a b Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. október 30.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 53. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 198. o.
- ↑ Kamičani Mosque. griffinshare.fontbonne.edu . (Hozzáférés: 2024. október 30.)
További információk
[szerkesztés]
