Petrovo (Prijedor)
 |
Ez a szócikk/szakasz most épül, még dolgoznak az első verzión! |
| Petrovo | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Prijedor |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 52 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Népsűrűség | 197,1 fő/km²[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 8,28 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Petrovo (szerbül: Петрово), falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, Prijedor községben, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina északnyugati részén, Banja Lukától légvonalban 40, közúton 60 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 5, közúton 6 km-re délre, 137 – 200 méteres tengerszint feletti magasságban, a Szana és a Saničani-tó közötti sík területen fekszik. Maga a település kiterjedt alföldi jellegű. Gornja Ćela, Dornja Ćela, Ramici, Jakupovici, Bastasi és Cerici településrészekből áll.
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[2] |
Népesség 2013[2] |
|---|---|---|
| Szerb | 415 | 528 |
| Bosnyák | 1634 | 1038 |
| Horvát | 40 | 23 |
| Jugoszláv | 48 | 1 |
| Egyéb | 10 | 43 |
| Összesen | 2147 | 1633 |
Története
[szerkesztés]Amikor az oszmánok megszállták a Prijedori mezőt, és továbbnyomultak Bosznia-Hercegovina mai határától északnyugatra és északra, az a domb, amelyen később Ćela volt található, csupasz volt. Petrovót ugyanis régen Ćelának hívták. A dombról szép kilátás nyílik a Prijedori mezőre, Kozaracra és Kozara-hegységre. Itt található Dvorina ősi erődje, Bosznia-Hercegovina egyik legrégebbi régészeti lelőhelye. A legenda szerint ez a hely onnan kapta a nevét, hogy a régi oszmán kelle szó fejet jelent, így feltételezhető, hogy ez hely és a rajta lévő csupasz domb egy fejre emlékeztette az oszmánokat, vagy valami fej leesett és azon a dombon pihent.[3] A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett.
1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt. A helyiek a mezőgazdaságból éltek egészen addig, amíg néhány szakértő megépíttette a „Ribnjak” tavat, ami teljesen megváltoztatta a régió klímáját. Az 1991-es népszámlálás szerint Ćelának 2147 lakosa volt. Közülük 1634-en vallották magukat muszlimnak/bosnyáknak, 415-en pedig szerbnek. Mindössze 45 lakosa volt horvát, közülük 30 vallotta magát jugoszlávnak, azaz más, különböző nemzeti kisebbséghez tartozónak. A boszniai háború idején a település a Boszniai Szerb Köztársasághoz tartozott. Ćela megmenekült a más bosnyák településeken elszenvedett nagy emberveszteségektől. A rettegés azonban nem kerültée el őket. Nagyszámú férfit tartottak fogva koncentrációs táborokban, és mivel Ćela a Prijedort a tomašicai bányaterülettel összekötő úton található, 1992. július végén a helyiek egy része szemtanúja volt megölt bosnyákok megcsonkított holttesteivel teli teherautóknak, melyek Mataruški Brdo területéről a tomašicai tömegsírhoz szállították őket. 1992 nyarának végén mindkét čelai mecsetet lerombolták. Nagyszámú kiutasított bosnyák csatlakozott a bosznia-hercegovinai hadsereghez. A lakosság többi része elmenekült és szétszórtan él a világban. Mivel Ćela közel van a városhoz és szerb települések veszik körül, az elűzött bosnyákok házait ma már szerb menekültek lakják. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település Prijedor község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került A szerb hatóságok mai napig nem adtak ésszerű választ arra, hogy a hatóságok miért nevezték át Ćela helyi közösségét Petrovóra.[3] A helyiek zöldséget és néhány gabonafajtát termesztenek a szántóföldeken.
Oktatás
[szerkesztés]A „Branko Radičević” Általános Iskola 1973-ban épült.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Péter és Pál ortodox templom a boszniai háború után épült.
- Mecset már régóta állt a településen, az utolsó 1966-ban épült, amit 1992-ben romboltak le a szerb fegyveresek. Bastasban volt egy régi famecset is, mely szintén elpusztult. Az új mecset építése 2003-ben fejeződött be.[4]
- Dvorina – őskori erődítmény maradványai a Gomjenica-patak feletti magaslat felső részén. A lelőhely ovális alaprajzó, délkelet-északnyugati tájolású. Legmagasabb része a felső plató, mely alatt északkeletre és nyugatra több, kisebb terasz helyezkedik el, melyeken keresztül lehetett bejutni az erődbe. Falmaradványok nincsenek, így feltételezhetően a védelmet paliszádok képezték. A felső platón jó állapotban megmaradt a kultúrréteg, melynek mélysége 1 méter körüli. A leletek alapján az erődítményt a késő bronzkorban építették és a koravaskorig volt használatban.[5]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20486
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Prijedor (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. október 2.)
- ↑ a b U Chicagu Ćela, u Prijedoru Petrovo. mojprijedor.com . (Hozzáférés: 2024. október 15.)
- ↑ Ćela nasa Prijedorska. angelfire.com . (Hozzáférés: 2024. október 15.)
- ↑ Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. október 15.)
További információk
[szerkesztés]
